37. ~ Valaki más?

29 3 0
                                    

-Ne haragudj! -Fogott derekamra, majd magához húzott. -Csak paranoia volt.

-Nem! Te azt hitted, hogy meg foglak csalni a buliba és azért kerülted oda őket, hogy ne menjek. -Toltam el magamtól. -Nem tudsz többet hazudni! Kiismertelek... -Indultam fel, s utánam jött, majd megragadta csuklóm és magához húzott.

-Szeretlek! És aggódok érted... Jó egy kicsit igazad van... -Hajtotta le fejét. -De nem azért csináltam. Kiváncsi voltam, hogy mennyire szeretsz és meddig vagy képes elmenni.

-Meddig? -Emeltem fel hangom. -Addig, hogy két kést belém nyomjanak! De mostmár elég az is, ha fenyegetőznek vele. Nem akarom újra azt átélni! -Kezdtek hullani könnyeim.

-Itt leszek veled!

-Nem! Vissza fogok kerülni Hoseok-hoz és vele kell lennem addig, amíg fel nem épülök. -Léptem hátrébb. -Vagy megkérem őket, hogy öljenek meg v....

-Ez tipik tini depi. -Legyintett. -Nem fogsz meghalni és senki nem szakíthat el tőlem! Ne feledd! Soha nem foglak elengedni! -Ölelt magához.

Nem toltam el. Jól esett, ahogy ölelt.
Tele volt melegséggel és szeretettel. Ez alatt a két óra alatt hiányzott az, hogy vele legyek.

Lehet, hogy korai de úgy érzem, megtaláltam azt, akivel le akarom élni az életem. A bökkenő csak a kor de az csak egy szám.

...

Reggel arra keltem, hogy Seokjin telefonál.

-Miért menjek be?.... Viszem őt is!.... Vigyáznom kell rá! Johnny bármikor eljöhet és.... -Nézett rám. -Ohh. Én ébresztettelek fel? -Vakarta meg tarkóját, s megráztam a fejem. -Jackson most le kell tennem. -Nyomta ki, majd odajött hozzám és egy csókot nyomott ajkaimra.

-Johnny? -Utaltam arra, hogy ki az.

-Maffia. -Sóhajtott. -De semmi gond. Nem lesz bajod, amíg mellettem vagy. -Húzott egy mosolyt arcára.

-Annyira érdekes, hogy a saját fájdalmaiddal soha nem foglalkozol de, ha egy szeretted rosszul érzi magát, te mindig ott vagy. -Közöltem vele észrevételem, amin elgondolkozott. -Mennyi az idő?

-Fél 12. -Nézett órájára. -Nem fáj a fejed?

-Egy kicsit. -Fogtam meg. -De honnan...?

-Este még ittunk egy kicsit. -Mosolyodott el, majd elindult kifelé. -El jössz velem ebédelni? -Kérdezte csillogó szemekkel.

-Legyen. -Vontam vállat. -Hova?

-Elvihetlek oda? -Nézett boci szemekkel.

-Seokjin.... Jó legyen. -Ültem fel és meglepetten tapasztaltam, hogy nincs rajtam ruha. -Mi..?

-Nem. -Rázta meg fejét. -Csak előjáték volt. -Mosolyodott el, majd kiment a szobából, hogy át tudjak öltözni.

...

-Azt elfelejtettem mondani, hogy elegáns ruhába megyünk. Ott lesz Hoseok, Jackson és anyád is. Meg valami nagy emberek. -Jött be, amikor már kész lettem. -Ezt vedd fel! Anyukád kéri. -Adott oda egy ruhát.

Egy nagy sóhaj után átöltöztem.

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
S°Z°E°R°E°T°L°E°K (K.S.J. ff)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora