Bement a házba, majd letett.
-Most inkább menj aludni. -Simított egyet derekamra, majd elindult az emeletre. -Jössz? -Nézett vissza.
-Igen. -Mentem utána. -Ne legyél már ennyire komor. -Fogtam meg karját.
-Csak fáradt vagyok. -Ásított ismét egy kamut.
-Seokjin! -Szóltam rá.
-Jó nem leszek. -Mosolygott de nem győzött meg vele.
-Szerinted csak oda raktak kamerát? -Váltottam témát.
-Nem tudom. -Rázta meg fejét. -De hagyd. Nem fontos.
-Ha akarod... Ha akarod aludhatsz velem. -Haraptam alsó ajkamba.
-Nem lehet. Az a baj, hogy nem tudom, hogy van e kamera a szobában. -Nézett le. -De ha te se akarod, hogy figyeljenek akkor nem tudom hol aludjunk. -Vont vállat.
-Hívd fel őket, hogy hova raktak. -Vontam meg vállam.
-Jó ötlet. -Indult le, s én követtem. -Elnézést Mr. Park! -Hajolt meg. -Csak azt szeretném megkérdezni, hogy hova nem raktak kamerát, mert kellemetlenül érezzük, hogy figyelnek alvás közbe.
-Lent. De azzal a feltétellel aludhat maga is az emeleten ha csak aludni mennek fel. A nap többi részében lent kell tartózkodniuk. És nincs khm. -Köszörülte meg torkát.
-Nincs. -Hajolt meg, majd el is tűnt a hologram. -Nem zavar ha velem kell aludnod? -Indult el felém, s megráztam fejem.
Ismét oda mentünk a szobához, majd kinyitotta az ajtót és beengedett.
-Hol szeretnél aludni? -Kapcsolta fel a lámpát.
-Teljesen mindegy. -Néztem rá.
-Oké. Akkor én itt alszom. -Mutatott rá az egyik oldalra.
-Rendben én meg a másikon. -Néztem rá mosolyogva.
-Nem bírom. -Lökött le az ágyra, majd fölém emelkedett. -Kívánlak. -Harapott ajkamba.
-Seokjin! -Ijedtem meg. -Kérlek!
-Bocsánat! -Nézett szemeimbe. -De ha visszagondolok arra, ami ott volt és... Ne haragudj! -Szégyellte el magát. -Te még fiatal vagy igen. Ne... Ne haragudj. -Harapott alsó ajkára. -És most hogy azon gondolkozok, hogy nincs rajtad nadrág még rosszabb. -Szorította össze szemeit. -Ez tényleg nem helyes. -Szállt le rólam. -Mindjárt jövök. -Indult le.
-Ugye nem iszol? -Mentem utána.
-Ha nem látod nem tudod. -Ment gyorsabban.
-Seokjin! -Állítottam meg. -Kérlek ne!
-Csak vizet iszok. -Indult el.
-Tudom, hogy nem. -Fogtam meg karját. -De akkor megyek veled.
-Haera. -Nézett rám mérgesen.
-Csak iszunk. -Vontam vállat.
-Ihatsz vizet. -Vett le egy poharat. -Itt is van. -Nyújtotta felém.
-Te is ezt iszol. -Ültem fel ismét a pultra.
-Nem. -Vette elő a boros üveget, mire én kivettem kezéből. -Na! Add vissza! -Nyúlt érte de nem adtam oda neki.

ESTÁS LEYENDO
S°Z°E°R°E°T°L°E°K (K.S.J. ff)
FanficVajon a szerelem tényleg csodákra képes? Tényleg megtudunk tenni mindent a szívünk választottjáért? Egy rossz titokból lehet szerelem? Ha elolvasod ez kiderül. "Olyan gyönyörű az egész lénye! Soha nem akarom elengedni és nem is fogom. Senki nem vehe...