S°Z°E°R°E°T°L°E°K (K.S.J. ff)

30. ~ Megtörtént

Seokjin végül feladta és elfoglaltuk magunkat.

Eljött az este és már meg voltunk fürödve.
Épp hajam fésültem, amikor benyitott, majd hátulról átölelt.

-Baj van? -Néztem rá a tükrön keresztül.

-Igen... -Tette fejét enyémre, s érdeklődve vártam, hogy folytassa. -Akarlak de szeretlek. -Szomorodott el. -Tudom, hogy nem akarod de minél makacsabb vagy, annál jobban akarlak. -Engedett el.

-Azt hittem szex mániás leszel egész héten. -Fejeztem be hajam, majd felé fordultam.

-Úgy gondoltam, jobb ha mindent tudsz. -Hajtotta le fejét. -De azt nem nekem kéne elmondjam és ha igen akkor is kellene ide mindenki.

-Hívd el őket. -Vontam vállat, majd kikerültem és jött utánam.

Be kell vallani, hogy egy kicsit én is akartam a társaságát de még mindig féltem.

-Egy valamit elmondasz? -Lökött le az ágyra. -Mitől félsz ennyire? -Emelkedett felém. -Már elmondtam, hogy nem csinálok semmit. -Csókolt nyakamra, majd ajkamra.

-Attól még ha elmondod, nem lesz semmiben más. -Néztem rá.

-Akkor be kell bizonyítsam nem? -Harapott ajkamra, majd nyakam hintette kisebb-nagyobb csókokkal.

Nagyokat sóhajtottam és gyorsan vettem a levegőt. Izgultam, mind a félelemtől, mind attól, hogy életem szerelmével elveszítsem azt, amit csak egyszer lehet.

-Csak gondolj arra, hogy én vagyok az és semmi baj nem lesz. -Nyúlt pólóm aljához, majd elkezdte felfelé húzni, de rátettem kezem övére. -Most mi van?

-Ha leveszed, nem lesz rajtam semmi felül. -Néztem el róla. -Mr. Park is.... Mindegy hagyjuk. -Ráztam meg fejem.

-Ruha nélkül fogdosott? -Erre csak bólintottam. -Én nem foglak. Nem lesz semmi baj. Ha olyat csinálok, megállítasz. Kell egy szó... -Kezdett el gondolkodni.

-Nem kell. Majd... Mondom, hogy hagyd abba. -Szorítottam össze szemeim.

-Még nem csináltam semmit. -Nézett furán.

-Csak felkészülök. -Magyaráztam.

-Akarod, hogy én is levegyen a pólóm? -Ült rám, majd levette és ismét megfogta pólóm alját és elkezdte húzni.

Levette pólóm, majd mosolyogva csókolt ajkamba. Ismét nyakam csókolta, s néhol meg is szívta.

Az összes ruha lekerült rólunk de még mindig nem mertem ránézni.

-Ma még nem leszek kemény. -Súgta nyakamra, majd megpuszilta. -Viszont. Óvatos az nagyon. -Nézett körbe, majd vissza rám.

-Ezt, hogy érted? Nincs...? -Fürkésztem arcát de nem válaszolt. -Seokjin?

-Nem lesz baj. -Húzott szájára egy mosolyt, majd megcsókolt és elengedte csípőjét, ezért csókunkba nyögtem.

Ígéretéhez híven lassú tempót diktált, amit fel-fel gyorsított de lelassította csak miattam.

Néha úgy érzem, hogy az összes énjében volt némi igazság. Ezt mondhatni romantikusnak, mert az én kedvemért és épségemért fogja vissza magát.

Jin pov

Haera félt de láttam és hallottam, hogy élvezi.

...

Reggel mikor felkeltem ő még aludt.

Olyan gyönyörű egy ilyen kimerítő este után is. Bár neki csak élveznie kellett. Élvezte? Akkor nem fáradt volna el. Vagyis... Nagyokat lélegzett, miután végeztünk. Akkor elfáradt. Miért ilyen tökéletes? Vagy csak én látom annak?