S°Z°E°R°E°T°L°E°K (K.S.J. ff)

31. ~ Titkok

Egyikünk se mondott semmit. Tudtam, hogy nekem kell először megszólalnom de nem tudtam, mit mondjak.

-Csak azt akartam érezni, hogy tényleg szeretsz.... -Mondtam halkan.

-Nem haragszom, mert kiderült, de haragszom, mert te még titkoltad volna. És az, amit Jimin mondott... Igaza van. Te egy felnőtt férfi vagy, akinek egy felnőtt nő kell, nem pedig én. -Hajtotta le fejét.

-Már elmondtam, hogy nekem Te kellesz. Egy fiatalabb és a leggyönyörűbb ember a világon. -Emeltem fel fejét, majd közeledni kezdtem felé.

-Mi lesz ha félre lépek? -Lépett hátra. -Mi van ha lesz egy bebubisvízezős estém és össze fekszek valakivel?

-Miért lenne ilyen? Nem szoktál inni. Ha meg lesz... Akkor, majd meglátjuk... De én akkor sem fogok lemondani rólad. -Fogtam meg arcát, majd megcsókoltam és Jimin-ék beléptek az ajtón.

-Te most azt hiszed, hogy nem haragszom? -Nézett rám nagy szemekkel a lány. -Konkrétan két kibaszott kést nyomtak a lábamba miattatok. -Nézett mindenkire.

-Csak Jin!-Tiltakoztak, s Haera rám kapta tekintetét.

-Nem gondoltam, hogy tényleg beleszúrják. -Próbáltam kimagyarázni magam de nem sok sikerrel.

-Néha nem is értem, hogy hogyan vagytok idősebbek. -Sóhajtott. -De akkor elengedsz a buliba. -Nézett rám vállat vonva.

-Azt mondtad nem akarsz. -Lepődtem meg, ahogy a többiek is.

-Hát ennyivel tartozol. -Vette elő telefonját, majd tárcsáztam Jisoo-t.

...

-Én is! Puszi! -Tette le.

-Biztos Jisoo volt? -Lettem egy kicsit féltékeny.

-Igen. A buli ma este lesz. -Közölte velünk, majd Jimin sóhajtott egyet.

-Nem fogtok visszajönni még ezen a héten? -Kérdezte.

-De! -Vágta rá Haera, úgy hogy esélyem se volt megelőzni. -Ma. -Nézett rám, s én el róla.

-Hát jó. Nekünk mennünk kell. -Nézett az órájára Hoseok. -Sziasztok! -Hagyták el a házat.

-Felöltözök és mehetünk. -Indultam el, majd gyorsan átöltöztem.

Haera éppen telefonált valakivel, amikor leértem.

-Fogd fel, hogy nem megyek sehova veled!... Mert egy fasz vagy... Ja igen, biztos bezárnak nem? -Forgatta meg szemeit. -Szia! -Nyomta ki. -Mehetünk?

-Ki volt az? -Érdeklődtem.

-Senki, mindegy. -Indult el az ajtó felé. -Jössz? -Fordult meg, majd elindultam.

-Hoseok volt az? -Ültem be én is a kocsiba.

-Igen. -Mondta halkan.

-Ő is ott lesz? -Indítottam el az autót, majd bólintott egy aprót.

Nem szóltunk egymáshoz egész végig. Az agyam azon járt, hogy elmegy a buliba és, mivel már "tág" és nem fél, simán szétrakja a lábait valaki másnak.

Most ha megkérdezem, hogy együtt vagyunk önző vagyok vagy inkább ne szóljak most hozzá? Meg kell beszéljük ezt az egészet.

-Haera... -Szólaltam meg, s rám nézett. -Beszélnünk kell. -Én sajnálom csak...

-Már megint itt vagyunk. -Sóhajtott. -Folytasd!

-Érezni akartam, hogy szeretsz... -Mondtam ki, mert tudtam, hogy csak ő hallja. -Érezni, hogy ha a halálos ágyamon leszek mit csinálsz... Ha péntekig kihúztuk volna álom lett volna. De csak addig, utána elmondtam volna mindent. -Realizáltam előző mondatom.