Zavaros Szerelem és Ragyogás (Szünetel!!)

45.rész

,,Halkan kopogtam és benyitottam. Amit ott bent láttam arra nem számítottam."
Mindenhol törött poharak, bútorok és egyéb dolgok. Klaus a szobája közepén éppen a falhoz vágott egy poharat. Érkezésemre felkapta a fejét.

-Mit keresel itt?-mordult rám sárga szemekkel.-Nem akarlak bántani. Menj innen!
-Nem Klaus. Te is ott voltál akkor velem. Így én is maradok veled. Nem félek tőled-léptem be a szobába és becsuktam magam mögött az ajtót. Hátrébb lépett, majd hirtelen a torkomnál fogva a falnak szorított. Amúgy is sebzett voltam és nehéz volt a lélegzet vétel de így még jobban fájt. 
-Aurora-sziszegte idegesen. Gyilkos pillantásától kissé megijedtem.-Hogy jutottál be?-hajolt közelebb.
-Kl...Klaus-dadogtam. A mellkasom iszonyatosan fájt az erőlködéstől.-Én vagyok az Anna-erre elengedett és megölelt.
-Sajnálom. Inkább távozz-lépett el tőlem, de én visszahúztam.
-Kolt is meggyógyítottam a véremmel. Hagyd hogy segítsek rajtad-simítottam meg az arcát. Lenézett a kezemre és megrázta a fejét. Láttam rajta hogy csupán a gondolatától is elborzad.
-Nem. Erre nem vagyok képes-most én öleltem meg őt. Éreztem ahogy mélyen beszívja az illatom.
-Akkor igyál innen-hajtottam oldalra a fejem. Megcsókolt és még mindig csak nézett. Körmeimmel felsértettem egy kis részt.-Na mire vársz?-mosolyogtam rá.
-És mi van ha nem tudok időben leállni?-nézett feszülten a szemeimbe.
-Majd én szólok. Nyugi-húztam közelebb magamhoz. Megéreztem fogait ahogy belefúródnak a bőrömbe. Egyik kezével óvatosan átkarolta a derekamat ezzel még közelebb húzva magához és erősen tartva hogy el ne essek. Kis idő elteltével abbahagyta és eltávolodott tőlem. Feltűrte pólóját. A harapásnak semmi nyoma nem volt.-Klaus olyan álmos vagyok-néztem rá. Mielőtt összeestem volna elkapott és az ágyába fektetett. Kiment a fürdőbe és egy elsősegély dobozzal tért vissza.
-Köszönöm-mondta miközben leragasztotta a sebet a nyakamon és vissza bekötötte a kezem. Lerakta a dobozt az éjjeli szekrényre.-Kell valami?-simított ki egy kiszabadult tincset az arcomból.
-Rajtad kívül semmi-mosolyogtam rá. Ezen csak felnevetett.
-Oké. Akkor hozok fel egy üveg vizet, aztán itt maradok veled-indult el az ajtó felé, de még egyszer visszanézett rám.-A sebeidet este megnézem és kicserélnem a kötéseket-erre én csak sóhajtottam egyet és megráztam a fejem. Elég hamar visszaért. Óvatosan felültem és ittam egy kis vizet.-Na most már a tiéd vagyok Szerelmem-feküdt be mellém az ágyba egy nagy mosollyal.
-Szeretlek-fordultam felé és a mellkasára támasztottam az állam, így néztem fel rá.
-Én is babám-adott egy puszit a homlokomra. Lehajtottam a fejem és nyugodt szívverését hallgatva aludtam el.

2 héttel később

Két hét telt el azóta. Klausszal nagyon jól megvagyunk. Most éppen a vacsorát fogyasztjuk el együtt az asztalnál. 
-Szeretnénk valamit elmondani, most hogy így együtt vagyunk és itt az egész család-fogta meg kedvese kezét Kol. Kicsit már sejtettem hogy miről akarnak beszélni, de ezt a feltételezést nem akartam elmondani senkinek amíg nem vagyok benne biztos.
-Anna-fordult felém Davina. Érdeklődve pillantottam a lányra.-Te gondolom sejted miről van most szó. Ugye?-pillantott rám,  sokat sejtően.
-Hát van egy sejtésem. De nem tudom hogy egyre gondolunk-e?-mosolyogtam rá.
-Valaki beavatna minket is?-kérdezte Elijah kíváncsian. Ekkor vettem észre hogy már senki sem eszik, hanem figyel.
-Kol, drágám. Te szeretnéd elmondani vagy mondjam el én?-nézett a boldog fiúra.
-Mond csak drágám-csókolta meg Davinát, aki bólintott egyet és szólásra nyitotta a száját.
-Az a helyzet hogy mi Kollal már elég ideje vagyunk együtt ahoz hogy tudjuk mi egymásnak lettünk teremtve. Tegnap előtt jöttünk rá mi is-tartott egy kis szünetet.

Vajon mit akar mondani a pár? És mi lesz a család reakciója?
Sajnálom hogy ez rövidebb rész lett, de a holnapi hosszabb is lesz és több izgalom lesz benne. Ha van valami tipp, ötlet vagy esetleg tanács szeretettel várom a kommenteket.