,,-Sajnálom, de nem tehetem- fordult el tőlem. Hátat fordított nekem.
-Mi az hogy nem?-keltem ki magamból.-Mikor érdekelte a Nagy Niklaus Mikaelsont bárki vagy bármi? Te nem ugyan az vagy mint régen.
-Miért? Mert megváltoztam? Vagy mert te megválto...
,,-Mi az?-kérdeztem álmos hangon." -Lassan teljesen rám mászol-simogatta a hátam. -Bocsánat-próbáltam elhúzódni tőle de ő a mellkasára fektetett. Ott aludtam el rajta. -Jó éjt Szerelmem-simogatta meg a fejem. -Szeretlek-suttogtam és elaludtam. Reggel én keltem fel elsőnek. Klaus még aludt és szorosan ölelt magához. Óvatosan kimásztam a karjai közül majd lementem reggelit készíteni. Miután kész voltam megterítettem és kávét csináltam. Azt kis csészékbe kiöntöttem és tejjel meg cukorral az asztalra tettem, a nagy kupac pirítós mellé. Felmentem gyorsan átöltözni. Klaus még mindig aludt úgy hogy halkan öltöztem fel. De amikor a pólómért hajoltam le, észre ettem hogy engem néz. Gyorsan felvettem azt is majd hozzá vágtam egy párnát. -Micsoda izé vagy!-szóltam rá, mire ő csak nevetve magára húzott.-Inkább gyere le reggelizni-sóhajtottam szem forgatva. -Rendben, menjünk-mondta majd megvárta míg leszállok róla.-De eszméletlen segged van. Vagyis amit láttam az nagyon tetszett-kacsintott egy nagy vigyorral az arcán. -Kösz-mondatán elhűlve indultam volna ki a szobából, de előttem termett.-Most hagyjál!-tettem úgy, mintha megsértődtem volna. -Jól van na. Baby tudod hogy nem úgy értettem. Szeretlek-mondta ki azt az egy mondatod amitől meglágyult a szívem. Amúgy se haragudtam rá. -Én is-csókoltam meg. A döbbenet után egyből vissza is csókolt. Kezei derekamon pihentek, míg én a nyakát karoltam át. -De menjünk-fogta meg a kezem. Lent már csak Enzora meg Rebekahra kellett várnunk. -Jó reggelt-ültem le és mosolyogva néztem a fiúkra. -Neked is-válaszolták egyszerre. -Előtted miért nincs tányér?-kérdezte a barátom arra utalva hogy csak egy kávé volt előttem. -Nem szoktam reggelizni-rántottam vállat. Ekkor Elijah mellettem termett. -Ezen most változtatunk-tett le elém egy tányért.-Nyugi nem hízol el-nevetett fel az arcomat látván. -Hát oké-de csak egy pirítóst ettem meg a kávémat ittam meg. Illedelmesen megvártam a többieket. Beka megint elmosogatott helyettem. Majd megcsörrent a telefonom. A kijelzőre pillantva láttam hogy Matt az. Kisétáltam a teraszra és a korlátra támaszkodva fel vettem.
§ Hívás §
-Szia Matt. Baj van?-szóltam bele. -Szia. Ami azt illeti igen. De nem akadsz ki ugye?-hangja nagyon gondterhelt volt. -Na mond. Jó napom van-mosolyodtam el rajta. -Be kéne segíteni-fújta ki a levegőt.-Én pincérkedek ha kell de be tudnál jönni csaposnak úgy egy órán belül? Ha nem az se baj akkor keresek mást. Nem baj-dadogott kétségbeesetten. -Nyugi. Megyek-nevettem fel megkönnyebbülten. -Köszi. Egy istennő vagy-mondta, ekkor éreztem két erős kart a derekamon.-Várlak. Szia-köszönt el. -Szia Matt-tettem le.
§ Hívás vége §
-Azt eddig is tudtuk hogy egy istennő vagy. De miért is?-kérdezte miután magával szembe fordított. -Csak nem féltékeny vagy?-húztam nagy mosolyra a számat. -Hát ki tudja. Mivel ilyen gyönyörű és szép vagy lehet sok mindenkinek bejössz. Na de hol a válaszom?-hajolt még közelebb. -Be kéne mennem a Grillbe pultosnak. Úgy hogy ma már nem hiszem hogy jövök-nagyon szomorú arcot vágott.-Jó, de akkor ha nem zavarok és kiadó az ágyad itt is aludnék. -Neked bármit, bármikor-csókolt meg.-Na gyere, elviszlek meg érted is megyek-fogta meg a kezem. -Köszi-mondtam.-Elmentem dolgozni. De előtte átöltözöm-siettem fel, miután szóltam a többieknek is.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Felszaladtam az emeletre és felvettem azt a ruhát amit drága bátyám elrakott. Lent már csak a cipőm vettem fel és a kabátomért nyúltam de ő gyorsabb volt és rám adta. -Vigyázz magadra-szólt utánam Elijah. -Rendben. Ti is. Ha van kedvetek ugorjatok majd be. Este jövök-intettem egyet majd kiléptem az ajtón miután mindenki elköszönt. Az autóba beszállva olyan furcsán feszültnek tűnt.-Valami baj van Klaus?-néztem rá. De mivel nem válaszolt ismét megszólaltam.-Látom hogy valami nem stimmel. Kérlek mond el-vizslattam az arcát. -Damon Salvatore-bökte ki. Sokat hallottam ezt a nevet.-Ő is mindig ott van-mondta idegesen. -És? Mi ezzel a baj?-néztem rá értetlenül. Majd egy percre találkozott a tekintetünk.-Te féltékeny vagy?-esett le mi a baja. -Nem csak...-sóhajtott majd megállt a Grill előtte.-Nem akarlak elveszíteni-nézett mélyen a szemembe. -Nem is fogsz. Később ugorjatok be ha úgy van. Vagy tudod mit?-néztem a szemébe.-Gyere be velem és ha itt van, látja hogy a tiéd vagyok. Akkor már csak nem mer próbálkozni-mosolyogtam. Mintha egy kicsit megkönnyebbült volna. -Oké. Menjünk-szálltunk ki a kocsiból majd ő bezárta azt. Az ajtót kinyitva engedett előre. Miután ő is belépett kézen fogva mentünk el a pulthoz. Sokan megnéztek minket, többek között a Salvatore testvérek és Elena is. Miután bemutatkoztak egymásnak Mattel ő már ment is.-Vigyázz magadra. Este érted jövök. A többiekkel lehet benézünk-mosolygott halványan. -Rendben. Te is. Gyertek nyugodtan. Szeretlek-csókoltam meg amit ő viszonzott is.-Szia-köszöntem el tőle. -Én is baby. Szia-majd egy búcsú csók után távozott. Odaléptem Matt mellé aki mosolyogva a kezembe adta a rongyot, hogy el tudjam törölgetni a poharakat. -Szia-mosolygott.-Rég láttalak-tette hozzá kis iróniával. -Hali. Hát igen. Jókor jöttem?-néztem rá. Majd mindketten nevetni kezdtünk.