,,-Sajnálom, de nem tehetem- fordult el tőlem. Hátat fordított nekem.
-Mi az hogy nem?-keltem ki magamból.-Mikor érdekelte a Nagy Niklaus Mikaelsont bárki vagy bármi? Te nem ugyan az vagy mint régen.
-Miért? Mert megváltoztam? Vagy mert te megválto...
,,-Mit csináltál akkor még fent?-érdeklődött Elijah a térdére támaszkodva." -Hát az úgy volt hogy haverokkal ittunk. Nagyon sokat de örülök hogy el kellett jönnöm-válaszoltam. -Mert? Pedig tegnap is jól bírtad a piát-röhögött Kol. -Nem azért. Észre se vettem hogy meg ittunk 8 üveg piát. De annak felét én-vágtam hozzá egy párnát. -Azta a te piádat se fizetném-nevetett már Beka is. Ezt a pillanatot a telefonom zavarta meg.
#Hívás#
-Szia Matt. Mi a helyzet?-vettem fel. -Szia Anna. Van egy kis baj-hallottam a hangján hogy nem kicsi az a baj. -Igen mi van? Mond már-kezdtem ideges lenni. -Denisz egy kis összetűzésbe került egy sráccal. Nem tudom ki volt az-tudtam, hogy hazudik. -Hol vagytok? Ajánlom hogy jól legyen mert kinyírlak-vettem fel a kocsikulcsom. -A Grillbe de ne haragudj-rácsaptam a a telefont.
#Hívás vége#
-Sajnálom. Mennem kell de azért további jó szórakozást-köszöntem el tőlük. -Később még benézel?-kérdezte Elijah. Csak bólintottam. A kocsi fele sétáltam. -Veled mehetek?-jött utánam Klaus. -Nekem mindegy-vontam vállat. Most még sportosabban vezettem. A Grillbe belépve szinte megfagyott a levegő.-Hol van?-csaptam a pultra mire Matt megugrott. -Ott van hátul-mutatott az ajtó felé. Mikor beértem Denisz a földön ült és vérzett a feje és a hasa is. A szeme alatt volt egy lila karika. -Ajj te. Gyere menjünk be a kórházba-segítettem neki felállni és kifelé menet a csaposra néztem. -Nagy szerencséd hogy már régóta ismerlek, de ez nem azt jelenti hogy elfelejtettem ezt az egészet-morogtam feszülten. Bólintott egyet. A bátyámat beültettem hátra és pár perc múlva már a kórházban is voltunk. Azt mondták ma este haza engedik. Felhívtam Mattet.
#Hívás#
-Szia.Ki volt az?-kérdeztem. -Szia. Nem tudom. Még sose láttam itt-hazudott. -Ugye tudod hogy ismerlek. Kivele-sóhajtottam. -Nem mert amilyen hülye vagy meg is ölöd!-makacskodott. -Matt. Most azonnal mond el vagy én magam keresem meg-idegeskedtem. -Valami Ben Mckittrick, de vigyázz vele. Ő is vámpír-nyögte ki nagy nehezen. -Köszönöm. Szia-tudtam ki ő. -Szia-tettem le, miután elköszöntem.
#Hívás vége#
-Mi vagy te?-kérdezte Klaus. Én pedig zavartan felnevettem. -Egy ember. Nem értelek. -Mindent hallottam. Ki vagy te?-nézett a szemembe. -Annabella Rosette az utolsó a családból-mondtam kissé feszülten. -Milyen család?-kérdezősködött tovább. -Ezt nem itt kellene megbeszélni-hajtottam le a fejem. -Kérlek válaszolj-kérlelt. Majd még közelebb jött és felemelte a fejem. Így kényszerített hogy a szemébe nézzek. Muszáj el mondanom. -Én látom a szellemeket és a családunkban igen bonyolult vérvonala volt. De kérlek ne most-fordítottam volna el a fejem de ő nem engedte. Csak néztük egymás szemét.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Késztetést éreztem hogy megcsókoljam, de aztán ő az utolsó pillanatban elfordította a fejét. -Ezt nem lehet. Neked barátod van-mondta csalódottan. -Sajnálom-simítottam meg az arcát majd bementem a bátyám kórtermébe. -Miért?-suttogta. -Nem lehetek vele együtt. Ő már másodjára utasít vissza. Tyler pedig-sóhajtottam.-Nem tudom. Nem ismerem annyira és ha tehetném, meg nem történtté tenném, de nem tudom. Így pedig nem akarom megbántani-magyaráztam összevissza. -Nem kell vele lenned ha nem akarsz-ekkor megcsörrent a telefonja.
