Oldalak között

10. rész

Max szemszöge

Minden olyan gyorsan történt. Az egyik percben még minden rendben, a másikban pedig felbukkan egy csomó ember, 2 másik ember erőkkel, amiből egyik rosszabb mint a másik.
Próbáltam Anyáék védelmére kelni, de valaki meglőtte a lábam, így a földre estem.
A következő pillanatban Anya szorongatja a kezem, miközben valaki egy hordágyra rak fel, majd elsötétült minden.

Egy kórházi szoba szerű helyen tértem magamhoz. Jobb karomba infúzió van kötve. Próbálok felülni, de a lábamba szúró fájdalom vágott, így elvetettem az ötletet.

Pár perc múlva megjött Anya,1 nő és egy hapsi. Tudós kinézetük van.

–Hogy vagy kicsim?– ült mellém Anya egyből.

– Jól.– fogtam rövidre.

– Szerencsére elég hamar el tudtuk látni a lövést a lábadon így nem lesz semmi maradandó sérülés– jött mellém a lány.– ja, amúgy Jemma Simmons vagyok.

–Én pedig Leo Fitz.- mutatkozott be a másik is.

–Örvendek. Anya, hol vagyunk? És Anna?

–Max, figyelj...– kezdett bele, de hangja aggodalommal teli lett.

–Mi történt?

–Annát elrabolta a HYDRA egyik embere.– bökte ki szomorúan.

–Micsoda?!

–Most a SHIELD-nél vagyunk, biztonságban.

–Igen, nem kell aggódni. Néhány ügynökünk már dolgozik azon hogy megtaláljuk a testvéredet.– mondta Jemma, miközben a leleteket vizsgálta. Egy pillanatra valami átfutott az agyán, mert arcára meglepettség ült ki.

–Valami baj van?– kérdeztem.

–Beszelhetnénk egy percre.– fordult Anyához, aki csak bólintott.

Kimentek a szobából, de én így is mindent tisztán hallottam.

–Lehet hogy furcsán fog hangzani amit most mondani fogok.– kezdte Jemma – Mondja csak, nem ismert véletlenül egy Calvin Johnson nevű férfit?

–Mi van Callal?

– Tehát ismeri?

– Igen. A bátyám.– mondta anya egy sohajtás után.– miért?

– Csak mert nemrég összefutunk vele és a vérminta, amit a fiától vettünk részleges egyezést mutatott.

– Értem. Bármi egyéb amiről tudnom kéne?

–Ami azt illeti.... Calvinnak van egy lánya.

–DAISY? életben van?!

– Igen. Őt is ismeri?- lepődött meg Jemma.

–Nem. De Cal többször is említette, hogy meg kell találnia a reg elveszett kislányát. De mikor megszülettek az ikrek megszakítottam vele a kapcsolatot. Azóta nem beszéltem vele.

– Értem. Akkor jobb ha tudja hogy Daisy az egyik ügynökünk. Sőt, már találkoztak is.

–Ő volt a lány, akinek szuper képességei voltak?

–Igen. Ő is egy embertelen. Akár csak a fia. És akkor gondolom a lánya is.

–De mégis hogyan lehetséges ez?

– Elég hosszú lenne elmagyarázni, de röviden vannak olyanok, akikben van egy különleges DNS és ha egy bizonyos anyaggal keveredik aktiválódik a gén és embertelen lesz az illető.

– Mindkettőjüket bevonta egy kőburok, még alig 2 hónapja. Ha arra gondol.

–Az az átváltozás folyamata, igen.

Eddig tudtam hallgatózni, mert bejött két hapsi.

–Szevasz haver. Mondd hogy vagy?

– Jól. De jobban lennék ha tudnám hogy hol van a húgom.

–Van benned kurázsi.– ismert el a magasabb.

– Köszi.

–Ami a húgodat illeti, rajta vagyunk az ügyön. Nem kell aggódnod.

– Ja, csak a világ egyik legősibb, leggonoszabb szervezete rabolta el.– vágtam rá cinikusan.

– De nem kell aggódni pajti! Valószínűleg nem fogják bántani.

–Ez nem igazán nyugtatott meg!

– Azt elhiszem, de egyelőre meg kell elégedned ezzel. Az egyik hydrásat elkaptuk, és már csak idő kérdése hogy valljon. És akkor megmentjük Annát.

– Rendben. De tájékoztassatok mindenről.

– Ez természetes. Ja, amúgy Mack és Hunter.– mutatott magára, majd társára a magasabb, majd elmentek.

Érdekes társaság az biztos. És van egy unokatestvérem is. Jó tudni. Alig várom hogy megismerhessem.
De az nagyon zavar hogy nem tudom mi van Annával. Ki tudja milyen szörnyűségeket művelnek vele?

***

A nap folyamán egy csomó tesztet futtattak le rajtam és elmondták, hogy embertelennek hívják azt a 'fajt', ami vagyok. Kérlelésemre Jemma elmondta hogy űrlények leszármazottjai vagyunk és valószínűleg apától örököltük a gént, mivel anya DNSe más, és hogy eredetileg a halban volt az az anyag, amitől átváltoztunk.
Elmondtam nekik az én, és Anna képességét. Lehet hogy még elég zavaros elég sok minden, de úgy érzem megbízhatunk bennük.

***
Másnap

Reggel Daisy meglátogatott. Már neki is elmondták hogy rokonok vagyunk. Nagyon kedves és jófej, de csak kevés időnk volt beszélgetni, mert el kellett mennie egy bevetésre.

Jemma azt mondta hogy egy, max 2 hét és saját felelősségre felkelhetek és sétálgathatok a bunkerben kedvem szerint.
Habár kezdetben orvos akartam lenni, egyre inkább kezd az az érzésem támadni hogy inkább lennék ügynök. Főleg ha az kell ahhoz, hogy megmentsem Annát.