Rossz srác a szomszédból

25

Noah

Hiányozni fogsz nagyon, akár olvasod ezt, akár nem. Jó lenne néha beszélni majd. Vigyázz magadra Királylány. ❤️

Olvastam az üzenetet karácsony reggelén a felvillanó mobilomon. Megnyitottam, de nem válaszoltam rá, inkább visszadobtam az ágyra és elmentem tusolni. Lementem reggelizni, ahol anya már előkészített mindent.
– Jó reggelt. – mondtam kissé még rekedtes hangon.
– Szia Kincsem. – körbesétálta a pultot majd egy puszit nyomott a homlokomra. Egy perccel később már apa is csatlakozott és hárman öleltük egymást. Idejét nem tudom, mikot volt ilyen. Megettem a reggelimet, majd felöltöztem.
– Elmegyek egy kicsit, nézek valami ajándékot nektek. – kacsintottam feléjük. Mindannyian nevettünk egyet ezen, majd a kulcsot a kezembe véve a kocsimhoz sétáltam.

A közeli bevásárlóközponthoz vezettem, hiszen ott tényleg minden volt. Kinyomtattam két közös képet, amit majd be fogok kereteztetni nekik, anyának választottam egy dobozzal a kedvenc teájából illetve egy csomó DVD-t hiszen mindig is nagyon szeretett filmet nézni. Apa már nehezebb ügy volt, de a végén egy kocsiba rakható dísz mellett döntöttem, amiben egy családi kép van. Miután mindent megvettem, beültem a kocsiba, de valaki kopogott az ablakon.

– Te tuti nem vagy agybajos? – lendítettem meg a kezem, ahogy kinyitottam az ajtót. – Esküszöm, a 2 éves bölcsis is hamarabb megérti és megjegyzi amit mondanak neki.
– Csak így egyedül Zoe? Hova lett a barátod? Jaa, hogy mindent tud rólad vagyis arról ami kettőnk között történt. – szegezett a narancssárga kasztnihoz.
– Igen, Jared. Tud mindent, de tudod mit? Se engem, se őt nem fogod átverni, mint ahogy eddig sem tudtad. Igenis megbeszéltünk mindent és had mondjak valamit. – hajoltam közel a füléhez. – Ő sokkal jobb az ágyban. – perverzen mosolyogtam rá, majd visszaültem és beindítottam a kocsit. Nagy erővel ütött egyet rá, de én ezt nem hagytam annyiban.
– Hé, azért tudd hogy hol a helyed. Jobb, hogyha eltakarodsz mostmár az életemből, semmi esélyed nem is volt és nem is lesz soha. Viszlát, paraszt. – húztam fel az ablakot majd elhajtottam. Pont ez hiányzott nekem karácsonykor. Na mindegy, fátylat rá. Időközben hazaértem és a nappaliban már ott állt a fenyőfánk, de még minden dísz nélkül. Felvittem az ajándékokat, majd eltettem jó mélyre a szekrényembe, hogy még véletlenül se találjanak rá. Lementem a földszintre, majd együtt díszítettük fel a fát.

Eltelt néhány óra, én addig kaját csináltam illetve sorozatot néztem. Nem szoktunk járkálni a rokonokhoz, hiszen a legtöbbjük Los Angelesben lakik, ott ilyenkor meg hatalmas dugó van, így senkinek nincs kedve vezetni. Karácsonykor mindig is itthon voltunk és hármasban töltöttük el. Most sem történt másképpen. Vacsorához készülődtünk anyával, amíg apa észrevétlenül lecsempészett egy ajándékot a fa alá. Fogtam a jelet én is és egyből fel is szaladtam, majd egy két kisebb dobozzal tértem vissza. Végül leültünk vacsorázni és beszélgetni. Megbeszéltünk szinte mindent, ami ebben az évben történt. Vagyis fogjuk rá, az sulis időszakról inkább hallgattunk.

– Na gyertek, van egy néhány dolog a fa alatt. – állt fel apa az asztaltól. Mindannyian odamentünk és lehuppantunk a fa mellé.
– Először a tiéteket. – nyújtottam oda külön külön az ajándékokat. – Boldog Karácsonyt! – mosolygtam közben.
Kibontották mind a ketten, majd kissé meghatódva adtak ölelést és egy egy puszit.
– Nos Zoe, igazából egy ajándékot vettünk neked közösen. – húzott elő egy borítékot a fa alól. Őszintén meglepődtem, de nem tudtam mit reagáljak rá. Most ez egy Boldog Karit felirat lesz? Vagy én nem értem. Felém nyújtotta a fehér színű borítékot, majd óvatosan feltéptem azt. Két jegy szerű valami volt benne. Jobban megnézve egyből kiszúrta a szemem egy szó: Chicago.
– Most ezt nem mondjátok komolyan!? – pillantottam fel. – Ez az amire gondolok?
Igenlően bólogattak majd közelebb kúsztam hozzájuk és szorosan átöleltem őket.
– Köszönöm. – mondtam hatalmas mosollyal az arcomon.
– Holnap után indul a géped, úgyhogy ideje összepakolnod. – vigyorogtak mind a ketten közben. Egyből futottam is fel a szobámba, de a lépcsőn még megálltam.
– Ő tudja? – érdeklődtem.
– Csak a szülei. Majd ők mennek érted ketten, addig Noah otthon lesz és semmit nem fog sejteni. – magyarázta anya.
Bólintottam egyet majd ismét a szobám felé vettem az irányt. Előkaptam a fekete gurulós bőröndömet és eszeveszett pakolásba kezdtem. Olyan boldog voltam, hogy majd' kicsattantam tőle. Igyekeztem mindent elrakni, hogy még véletlenül se hagyjak itthon semmit. Ránéztem a jegyre, de a visszafele hozón nem volt rajta dátum. Tehát ez most olyan, hogy maradok ameddig akarok? A szünetből még másfél hét van, de sulira csak vissza kellene jönnöm. Elhessegettem ezeket a gondolatokat és folytattam a pakolást.

Hűha, azért nem semmi ajándékötlet volt ez Dom-éktól, de vajon megérte? Képes lesz Noah elé állni Zoe, miután úgy faképnél hagyta előző este? Minden kiderül ✨❤️