3. fejezet

79 5 0
                                    

Raelynn délelőtti órái unalmasak voltak.

Reggeli után - és persze a hajnali imaórája után - egész délelőtt történelmet tanult. Ez persze nem fedte teljesen az igazságot, mert bár a történelemről volt szó, nem az a fajta, amiket az emberek elsuttognak és még a por az országúton is emlékszik rá. Nem, ez inkább a szentek életéről szólt, és ezeket az órákat halálosan unta. Miért kell ilyeneket tanulnom? kérdezte magától, és nagy sóhajok közepette szenvedte végig a délelőttöt.

Ezután rögtön az ebéd következett, de bár ne lett volna. Raelynn előtt az étel szinte fonnyadt. Pár szem gyümölcs, kenyér és sajt. Nem túl laktató, fintorodott el, majd elvette az almát és beleharapott. Szinte azonnal ki akarta köpni, mert az alma túl édes volt, sőt. Szinte romlott. Egy ideig korgó gyomra küzdött, de végül mégis az undora győzött, és rágás nélkül kiköpte az almát. Borzalmas, forgatta el a szemeit, és Penelope-t kereste a szemeivel, ám barátnője sehol nem volt. A reggeli előtt sem látta, és a hajnali imaóránál sem jelent meg, de az is lehet, csak elkerülték egymást.

Nem messze tőle az asztal másik végében, Michelle észrevette és rámosolygott, majd a szemével jelzett ajtó felé, ahol belépett Penelope. Nyugodtan kifújta a levegő és intett neki, hogy hol ül, mire barátnője mellé sietett. Raelynn nem vett észre rajta semmilyen változást. Ugyanolyan báj ölelte körbe, a haja fényesen ragyogott, a szemeiben a mosoly ékkőként vonzotta figyelmét. Még most is elámult a szépségétől, ám a többi ember, ha ránézett, egy átlagos külsejű nőt látott benne, pedig ha azt figyelnék, amit Raelynn... Ábrándos tekintetét újra, és újra végigvezette Penelopén, majd eszébe jutott, hogy barátnőjét órák óta nem látta, így késként szegte a lánynak a következő kérdést:

- Hol voltál?

- Dolgom volt - legyintett.

Volt valami a barátnője hanyagságában, amit sehogy sem tudott kizárni az elméjéből. Mintha valami nagy dolog történt volna, olyasmi, ami sorsdöntő mindkettejük számára. Raelynn nem akart erre gondolni, hiszen Penelope novícia volt, semmi komoly nem történhetett.

- Ez nem válasz, Penelope - biccentette oldalra a fejét és egy kis haragot préselt a tekintetébe.

- Miért érdekel ennyire, hogy hol voltam? Dolgom volt, de most már itt vagyok.

Raelynn hanyagul vállat vont, de Penelope feszült hanghordozása nem nyugtatta meg.

- Csak aggódtam - súgta.

- Felesleges volt

Raelynn ezután annyiban hagyta a témát. Ha nem szeretne válaszolni, akkor nem fog, már megszokta, hogy csendes barátnője szokatlanul titokzatos tud maradni, mindezt a lehető legbájosabb módon. Néha nem értette, honnan fakad ez a báj és titokzatosság, de mindennek voltak okai, és néha jobb őket nem firtatni. Nem akart valami olyanba beletenyerelni, ami éget, vagy szúr. Kivárja a pillanatot, amikor Penelope beavatja őt, mert ennél többet nem tehet. Nagyon szerette a barátnőjét és nem szívesen engedte volna, hogy egyedül küzdjön, ám muszáj megtenni ezt. Ő sem szereti, ha beleszólnak a kis ügyeibe.

Egyszer csak furcsa érzés kerítette őt hatalmába. A hátán valaki pillantása pihent, és úgy tűnt már jó ideje elfeledkezett magáról és az illemről. Talán öt perce figyelhette őt ez a valaki nagyon is kitartóan, Raelynn pedig nem mert megkockáztatni egy pillantást sem. Szinte érezte, hogy a lelkébe és az elméjébe hatol bele, és a vágyait fürkészi, ezért amennyire tudta, próbálta kizárni az idegent. Valahogy nehezebben ment ez, mint le lehet írni, ezért a válla felett óvatosan hátralesett, mire Helena főnővér fürkésző szemeibe leshetett bele. Örvénylő pillantása émelygésre késztette Raelynnt, mire olyat látott, amit más talán soha nem fog észrevenni. A nő arcán árnyékként suhant végig egy kegyetlen és torz mosoly, majd azon nyomban elfordult Raelynn-től, és a lány is visszafordult barátnőjéhez. Ez mégis mi volt? sikította minden idegszála, és remélte csak rosszul látta. Már tegnap is elcsípett egy ilyet, de akkor egy fura érzés is társult mellé, most azonban semmi híre nem volt ennek. Helena főnővér pillantását egyre többször vette észre magán, ám sosem foglalkozott vele, miért is tenné? A büntetése óta csinálta ezt ez a nő, és Penelope-t is figyelme alatt tartotta, de barátnője ebből semmit nem vett észre.

A főnix legendájaDonde viven las historias. Descúbrelo ahora