Tanácstalanul forgolódtam a járdán, viszont nem igen volt a közelben bolt. Egy meki meg egy cba meg ilyen drogériák, automaták.
Mivel Cba-ba van minden (remélem) ezért bementem elvettem egy kosarat, és egy eladóhoz mentem.
-Elnézést. Van kék gumicukor?
-Asszem. Haribo van-vakarta meg a fejét a fiatal nő, majd nagyjából elmagyarázta, hogy merre találom. Elmentem oda ahova mondta, de csak csokoládékat találtam, pattogós cukrot meg ilyesmit. Kibotorkáltam a boltból amikor meg pillantottam egy 14 éves körüli fiút ahogy egy zacskó haribot eszik. Mellé futottam majd mintha régi barátok lennénk átkaroltam és szélesen vigyorogtam rá.
-Miben segíthetek?-kérdezte félénken.
-Gumicukor. Van benne kék?
-Ahha-bólogatott.
-Oda adod?
-Csak a kéket?-kérdezte rám sem nézve.
-Basszus-mondtam kifakadva-Nem egy kísértet vagyok hogy fosnod kéne tőlem. Csak add már oda kifizetem vagy nemtom-dünnyögtem.
-Tessék-nyújtotta át, én pedig kezébe nyomtam 300 forintot. Elégedetten gyalogoltam vissza a boltba majd mikor oda értem, leraktam a pultra az újjonan szerzett édességet.
-Köszi Reki-Biccentett Langa, én pedig leültem mellé.-Hol van a boltosunk?-kérdeztem gyanúsan méregetve az üres helyet.
-Randija van.
-Hogy mi?-háborodtam fel. Pfff-Féltékeny vagy rá?-kérdezte bújkáló mosollyal arcán, mire elpirultam és megráztam a fejem.
-Nem.
-Ja akkor gondolom nem akarsz átjönni ha végeztem.-mondta lemondó hangsúllyal, de arcán látszott, hogy csak hülyül.
-Öhmm ezt nem mondtam-Mondtam, és arcom felvette egy rák színét.
-Akkor átjössz?
-Ahha-bólogattam, mint egy 5 éves kisgyerek mikor megkérdezik tőle, hogy kér-e fagyit.
-Rendben. Indulhatunk.-állt fel, én pedig követtem.
-Anyám megöl.
-Hogy érted?-fordult felém.
-Úgy hogy van 13 nem fogadott hívásom.-haraptam meg alsó ajkam feszülten.
-Akkor menjünk hozzád-vont vállat Langa, mire elnevettem magam.
-Nem is ellenkezel?
-Kéne? -Délután együtt sétáltunk a házunk felé a természetet figyelve.
-Szia Anya-nyitottam ki résnyire az ajtót.
-Hol voltál?-sietett hozzám.
-Csak egyik barátomnál. Átjöhet?
-Tőlem, jöjjön-vonta meg a vállát-De azért van telefonod, hogy ha hívlak vedd fel!
-Oké oké-bólogattam, majd kitártam Langa előtt az ajtót, mire Anya csodálkozva meredt rám és a fiúra.
-Hát te? Ugye nem a fiam miatt sérültél meg-hőkölt hátra.
-Nem, dehogy-mondta lágy hangon barátom.
-Akkor jó-fújtatott Anya.-Amúgy örülök hogy nem csajokat hozol haza.
-Mi van?
-Süket vagy?
-Nem-dünnyögtem.-Fent leszünk.
-Rendben!-Neharagudj-motyogtam kínosan a szobámba, a szőnyegen ülve.
-Semmibaj-döntötte vállamra fejét a fiú, én pedig oda hajoltam hozzá és hosszasan megcsókoltam.-Reki van egy kis baj-mondta halkan, mire fürkésző tekintettel figyeltem rá.-Anyának még régebben vacsora közben mondtam, hogy tudod.. tetszik egy fiú és ömm... Majd beszélnél vele?-kérdezte feszengve.
-Hm semmi akadálya-borzoltam meg a fiú haját, mire elmosolyodott-Mióta szeretsz?
-Mi van?-jött zavarba, mire én is elvörösödtem.-Miért mondasz olyan dolgokat amiktől te is zavarba jössz?-kapott fejéhez, majd mindketten elnevettük magunkat.
ESTÁS LEYENDO
Reki x Langa-Mɪ Eᴢ A Fᴜʀᴄsᴀ ᴇ́ʀᴢᴇ́s? /Befejezett
Fanfic•𝘩𝘪𝘳𝘵𝘦𝘭𝘦𝘯 𝘴𝘦́𝘳𝘶̈𝘭𝘦́𝘴, •𝘦𝘨𝘺 𝘶́𝘫 𝘥𝘪𝘢́𝘬 𝘦𝘯𝘯𝘺𝘪 𝘬𝘦𝘭𝘭𝘦𝘵 𝘦𝘩𝘩𝘦𝘻- ☁︎Nem várt vallomás☁︎ Befejezve: 2021.11.27