Reki x Langa-Mɪ Eᴢ A Fᴜʀᴄsᴀ ᴇ́ʀᴢᴇ́s? /Befejezett

2.Fᴇᴊᴇᴢᴇᴛ-Együtt

-Reki szemszöge-

-Jó reggelt-suttogtam mikor álmosan kinyitottam szemeim.
-Jó reggelt-mosolygott rám, majd letette telefonját és felém fordult.-Unatkozok.
-Hmm-gondolkodtam-Bemehetnénk a boltba vagy valami.
-Rendben-bólintott.-Legalább valamit csinálhatok.
-De ne erőltesd meg a lábad.-mondtam, majd felálltam és körülnéztem a fiú szobájában.-Tudod Langa nem ismerjük még nagyon egymást. Nem mesélsz valamit magadról?-kérdeztem miközben az íróasztal előtti székre ültem törökülésben.
-Mesélhetek. Mire vagy kíváncsi?-szeme csillogott, látszott hogy nem aludt sokat.
-Bármire-vontam meg a vállam.

Több órán át beszélgettünk erről-arról és rengeteg dolgot megtudtunk egymásról, rengeteget nevettünk és iszonyúan boldog voltam. Nem volt még sem barátnőm sem barátom. Sosem képzeltem volna az elején, mikor megpillantottam előszőr a félénk fiút, hogy valami lesz köztünk, Hogy ilyen eredményes gördeszkás lesz, Hogy majd legyőzi a ,,legendát" Adam-et
Nem gondoltam volna és rengeteg mindent felsorolhatnék azt nézve hogy még arról is megfeledkeztem, hogy lesz új osztálytársunk. Viszont már az első pillanattól kezdve éreztem, azt a furcsa érzést amiről már tudom, hogy a szerelem.

-Gyere Reki. Menjünk boltba-nyújtózkodott ki a fiú, majd a szekrényéhez ment és leült előtte.-Neked kell ruha?
-Nem jó a tegnapi is-legyintettem zavartan.
-Adok másikat-hagyott figyelmen kívül, mire szívem gyorsabban vert és akkora vigyor ült ki arcomra mint egy 13 éves tinilánynak.
-Tessék-adott kezembe egy kupac ruhát, amit gyorsan meg is néztem. Kék hajú barátom leült az ágyára, majd öltözni kezdett ami valljuk be jó is volt meg nem is. Igazából csak jó volt de illetlenség lett volna ötödjére is végigmérni, szóval inkább elkaptam róla a tekintetem, és én is öltözni kezdtem.

-Trikó?-akadtam ki.-Nincs egy pulcsid?
-Reki van vagy 30fok.
-Nembaj-Nyűglődtem.
-Tessék-dobott oda hozzám egy kékes-fekete pulóvert amit gyorsan magamra is kaptam. Nadrágnak csak egy sima melegítőt adott ami tökéletes volt, szóval mikor végre végeztem, mellé huppantam.
-Nem fáj a lábad?
-Nem vészes-mondta, de láttam hogy végtelenül fáj mindene.
-Langa. Mi történt mikor megsérültél?