Reki x Langa-Mɪ Eᴢ A Fᴜʀᴄsᴀ ᴇ́ʀᴢᴇ́s? /Befejezett

3.

Őszíntén nem értek semmit. Minden annyira rosszul jön ki. Kibékülünk erre nem csókol meg. Mondhatná hogy neki ez gyors, de az elég hülyén venné ki magát. Itt ülök értetlenül a szobájában miközben próbálom emészteni a hallottakat, de Langa gyorsan megtöri a csendet.

-Figyelj magam sem tudom miért mondtam ezt-mondta, hangja pedig őszíntén csengett, ezért reményteli tekintettel fürkésztem arcát.
-Úristen sajnálom-rázta meg a fejét, majd pillanatokon belül ajkaimra tapadt. Viszonoztam szenvedélyes csókját, majd mindketten vörös arccal váltunk el egymástól. Azt hiszem neki is hiányoztam.(ez rosszul hangzik így de mindegy)

-Reki akkor lehetne hogy újra?-nézett rám, én pedig ragyogó tekintettel bólintottam. Ölébe hajtottam fejem, mire ő megborzolta, utána pedig simogatni kezdte hajam.
-Még egyszer , sajnálom Reki-hunyta le szemeit.
-Össze zavarsz Langa, össze zavarsz.-nevettem el magam halkan, mire elmosolyodott.
-Reki én.. tényleg nem tudom miért mondtam azt az előbb-rágta feszülten száját.
-Semmibaj. Már jóvátetted-kacsintottam, mire felnevetett.
Minden a régi. Vagy is nem volt az olyan rég mikor alapból összejöttünk, de minden olyan mint akkor.

-Nem fázol?-kérdeztem Langát, miközben a tetőn feküdtünk egymás kezét fogva.
-Nem. Azthiszem nem-szorította meg kezem, én pedig közelebb húztam magamhoz.-Kell a pulcsim?-suttogtam, ő pedig mellkasomra fektette fejét. Nem válaszolt szóval gondolom nem firtatom tovább a témát.

Napkeltéig beszélgettünk és gondolkodtunk miközben egy-egy repülőre vagy helikopterre ráfogtuk hogy egy hullócsillag volt. Elég romantikus haha.
-Szerintem menni kéne suliba-dörzsöltem meg szemem, mire Langa egyetértően bólintott. Mint az élőhalottak valami viadalon eskü.
-Én má nem fürdök-mondta Langa, majd úgy ahogy volt magára kapta táskáját és elindult. Én is így tettem , majd egyet intettünk az értetlen anyukának és már kint is voltunk.

-Faszom fáradt vagyok-ásítottam és minden erőmmel azon voltam, ne hogy elaludjak. Sétálás közben. Nem lenne hátrány.
-Mikor érünk oda?-kapálózott a fiú előttem, mikor már mindketten át estünk azon a bizonyos holtponton.

-Ti veletek meg mi van?-állt meg előttünk deszkájával Miya.
-Mi? Ki vagy?-kérdezte Langa, majd mindketten elnevettük magunkat.
-Reki bazd ki Reki!-ordított a fiú, mire odakaptam fejem-Ugye nem ittatok?
-Fujj dehogy, csak szart sem aludtunk. Úgy látszik fura hatással van rá a kialvatlanság.
-Mit csináltatok éjszaka?
-Csillagokat néztünk a tetőn feküdve-mondtam a fáradtságtól egyre homályosabb látással.
-Gyertek már srácok-integetett nekünk kék hajú barátom, mikor utána indultunk nehogy kiugorjon valami autó elé amolyan ,SZÖRNY!' felkiáltással.

Mikor félholtan elértünk az iskolába, egyszerre dőltünk be a padba és totális összhangba aludtunk el. Tudjátok van amikor alszol, de beszélgetnek melletted és az álmodban is hallod amit mondanak. Na igen. Ez történt velem, és nemtudom hogy akartam-e ezt tudni.

-Ezek mit csináltak este?
-Nem tudom szerintetek azt?
-Nem, nem hiszem.
-Tegnap még utálták egymást.
-De nincsenek is együtt.
-A hülye is látja hogy szeretik egymást.

-Mit lát ki?-kaptam fel a fejem.
-Semmit?-néztek értetlenül rám, mire újra mély álomba merültem. Hosszúú lesz ez a mai nap. Azthiszem.

_____________________________
🌴 Mindenkinek jó hétvégét!🌴
🌴