𝐀𝐍𝐓𝐀𝐈-𝐊𝐄𝐋𝐄𝐌𝐄𝐍 𝐑𝐄́𝐊𝐀 𝐍𝐀𝐏𝐋𝐎́𝐉𝐀 | ˢᶻʲᵍ ᶠᶠ

Szeptember 1., vasárnap

  Holnap kezdődik a suli. Te jó ég, iszonyatosan izgulok! De végül megnyudtattam magam, hogy minden rendben lesz. Aha, persze.

  Nálam alap, hogy szinte semmi nem megy könnyen.

  Tegnap este elmentem korán, 10-kor (nálam az koránnak számít) aludni. Arra gondoltam, hogy pihenek egy jót, és elfelejtek mindent mást. Ó, bárcsak ilyen egyszerű lett volna!

  Bedőltem az ágyba, és azonnal el is aludtam.

---

 
Másnap reggel anya kitett a suli előtt, ahol Paula már várt. Együtt, kézenfogva mentünk be a suliba. Felmutattuk a belépőkártyánkat, majd bementünk az osztálytermünk felé vettük az irányt. A termünk küszöbén azonban megbotlottam, és elképesztő nagyot zakóztam. Mindenki rajtam röhögött. Az osztálytársaim, Paula, Pete, Toni, Bence, Csenge, még Antal is. Sőt, mivel az ajtó nyitva volt, a folyosóról is behallatszódott a nevetés. Én meg csak néztem őket, és igyekeztem visszatartani a könnyeimet.

---

  Izzadtan ébredtem. Gyorsan megnéztem a telefonomon az időt. 2:07. Szuper.
 
  Sóhajtva visszafeküdtem, és a plafont bámultam. A szívem hevesen vert, és csak arra tudtam gondolni, hogy mi lesz, ha ez meg fog történni velem holnap? Hogy tudok a többiek szemébe nézni? Hogy fogom átvészelni? Valahogy muszáj lesz.

  Minden oké lesz. Nyugtattam magam. Minden oké lesz. Minden oké lesz...

  Majd észre sem vettem, és elnyomott az álom.

---

  Reggel 8-kor jelzett a telefonom ébresztője (igen, vagyok olyan őrült, hogy most is bekapcsolom), mire azonnal felkeltem. Elvégeztem a reggeli rutinom, felkaptam egy elnyűtt fekete pólót és egy melegítőnadrágot, majd megéreztem a finom tükörtojás illatát, és szaladtam is le a konyhába enni.

- Jó reggelt, kincsem - mosolygott rám anya. - Jól aludtál?

- Ilyen rossz éjszakám még nem sok volt - motyogtam fáradtan.

- Mit álmodtál? - kérdezte apa. Kicsit ismer.

- Rosszat. Leégtem az első napon.

- Én is ilyesmit álmodtam a suli előtti éjszakán - mondta apa, mire anyu és én egyöntetűen fordultunk felé.

- Mivan? - kerdeztük egyszerre. Én furcsán néztem anyára. Kb 20 éve ismeri apát. Nem tudta? Fura.

- Most miért néztek így rám? Attól függetlenül, hogy népszerű voltam, én is izgulhattam.

Ez jogos. Anya és én egyetértettünk apával.

- Hát - kezdte anya - én azzal küzdöttem, hogy ne hányjam el magam. Habár nehezen, de sikerült.

Apa én én szórakozottan néztük anyát. Jellemző.

- Neked mi a rémálmod? - tette fel a kérdést apa.

- Eltaknyoltam az egész suli előtt.

- Elestél - javított ki anya.

- Ja. - Hátradőltem a széken. - Nem akarok leégni.

- Senki sem akar. Hidd el, kicsim, mindenki izgul, még akkor is, ha ezt nem feltétlenül mutatja ki. Erre élő példa az apád. - mutatott drága családfőnkre, aki bólintott.

- Ez igaz - ismertem el. - Már jobban érzem magam. Felmegyek még egy kicsit készülni holnapra. - mondtam, miután megettem a reggelit, aztán felcsörtettem a szobámba.

  Akkor kezdődjék a munka. Nálam ez amolyan szokás. Egész júniusban és júliusban pihenek (mindig ekkor szoktunk elmenni nyaralni, bár néha átlóg egy kicsit augusztusra is), azt csinálok, amihez csak kedvem van, aztán augusztusban kezdődik a munka. Átnézem a tavalyi év anyagait, és ha valamit nem tudok, akkor azt átismétlem. Anyával elmegyünk megvenni a szükséges iskolai felszereléseket. A könyveket és füzeteket becsomagoljuk, majd címkéket ragasztunk rájuk. A nyár végére rengeteg ruhámat kinövöm, és menni kell újakat venni. Erre a programra apa is mindig eljön. Ennek az az oka, hogy neki jobban tetszik a "fiús" stílusom, mint anyának. Bár szegény a vásárlás-maraton végére mindig nagyon elfárad.

  Ezen a nyáron sem történt semmi sem másképp. Felkötöttem kontyba a hajam, és neki is álltam a dolgaimnak. Még utoljára átnéztem pár anyagot, ami nehezebben ment, ellenőrizem, hogy minden tankönyvem és füzetem bevan-e csomagolva és van-e rajtuk címke. Miután ezekkel is megvoltam, elmentem a fürdőszobába, és bekentem minden eddig bevált krémmel és kencével a bőröm. Rendbe tettem a szemöldököm, bekentem a szám ajakápolóval és kész is voltam a teendőimmel.

  Visszamentem a szobámba, és megnéztem a Thor: Ragnarök-öt. Miért Hela a kedvencem???

  Nemsokkal azután hogy végeztem a filmmel, P írt Messengeren.

Paula üzenete: Vagy? Látom, h igen. Gyere videochatbe!

  Felhívtam Paulát, aki elfogadta a felkérésemet.

- IZGULOK!!! - visított bele a mikrofonba, mire frászt kaptam.

- Te jó ég, P, téged meg mi lelt? - kérdeztem aggódva.

- Azt álmodtam, hogy lehánytam magam a suliban! - nézett rám rémülten. - Nem akarom, hogy ez megtörténjen!

- Ne aggódj, P! Nem lesz semmi baj - nyugtattam.

  Másfél órán keresztül beszélgettünk. Sikerült teljesen megnyugtatnom Paulát, és együtt kiválasztottuk a holnapi szettünket is. P egy fekete, hosszú ujjú Adidas haspólót fog felvenni szürke rövidnadrággal és Adidas cipővel. Kiegészítőként egy fehér baseball-sapka és fekete scrunchie mellett döntöttünk. Én egy szürke ujjatlan pólót fogok viselni világoskék farmersort-tal, és fekete sportcipővel. Kiegészítőként nekem is lesz egy fekete scrunchie-m, és láncszerű nyakláncom.

  Vacsora (melegszendvics) után már épp felszaladtam volna a szobámba, amikor eszembe jutott valami, és a fejemre csaptam. A szüleim - megjegyzem, tejesen jogosan - azt hitték meghülyültem.

- Nem mostam hajat! - nyöszörögtem.

- Semmi baj, mosd meg most! - mondta apa. Pff. Férfi. Ő ezt nem értheti.

- De az úgy nem jó! - kiáltottam, hangosabban, mint szerettem volna. - Akkor el fogom feküdni a hajam, és úgy fogok kinézni, mint egy oroszlán!

- Akkor holnap reggel megvasalod a hajad - mondta apa, mire anya alig hallhatóan felszisszent. Igen, ő tudta, hogy megy ez.

Már épp tiltakozni kezdtem volna, amikor anya közbeszólt.

- Réka, mosd meg ma a hajad, és holnap reggel meglátjuk, mit tehetünk. Oké?

- Oké - békéltem meg (úgy-ahogy) a helyzettel, majd elmentem hajat mosni.

  Miután végeztem, és megszárítottam a hajam, és elvégeztem az esti rutinomat, már kilenc óra volt. Úgy döntöttem, megnézek pár részt a kedvenc sorozatomból, és lefekszek aludni.

  Abból a pár részből lett majdnem egy évad, mire észbekaptam, már a szüleim is lefeküdtek.

  Szuper. Gondoltam. Majd lefeküdtem, és elaludtam.

  És ezúttal nem volt rémálmom.