𝐀𝐍𝐓𝐀𝐈-𝐊𝐄𝐋𝐄𝐌𝐄𝐍 𝐑𝐄́𝐊𝐀 𝐍𝐀𝐏𝐋𝐎́𝐉𝐀 | ˢᶻʲᵍ ᶠᶠ

Október 4., péntek

Hajlanok hajnalán keltem. Pontosabban reggel ötkor.

Még senki sem ébredt fel rajtam kívül, ezért gyorsan megettem egy almát, felraktam egy kis szemspirált és egy kis korrektort az egyik, új kráteremre, felkaptam egy fekete farmert egy fehér kötött garbóval (amit anya szobájából csórtam) és egy bazinagy zöld sállal, felvettem egy kabátot, és gördeszkával elindultam a suliba.

Szóltam Paulának, hogy ne jöjjön ma elém, mert korán indulok, és anyát és apát sem akartam nyaggatni.

Nagyjából negyed óra alatt ott is voltam a Szent Johannánál, leugrottam a deszkámról, és be is szaladtam a suliba, menekülve a csípős idő elől.

Felmutattam a belépőkártyámat, és végigszaladtam a folyosón, a szerkesztőségbe.

Szonja már javában kiabált a többiekkel.

- Nem, nem, nem jó! Nem öltözhet mindenki az Az bohócának, az pont olyan, mintha nem lenne semmi ötletünk! - dühöngött a főszerkesztő, akinek az arca lassan kezdett hasonlítani a haja színéhez.

- Akkor válasszon mindenki a Halloween-ből egy karaktert - vonta meg a vállát egy tizenegyedikes.

- Nem! Az korhatáros, elmondtam, hogy az nem lesz jó! Valami új kell! - ordította Szonja, aztán rám nézett.

- Na, Réka, remélem, valami jó ötlettel jöttél ide, és nem csak az időnket pazarlod - nézett rám a vörös hajú lány a szemöldökét felvonva.

Gyorsan a helyemre slisszoltam, mire mindenki könyörögve nézett rám, és őszintén megsajnáltam őket.

- Hát - csavargattam zavartan a hajamat - én arra gondoltam, hogy lehetne a téma az Addams Family, a Halloween-i kultfilmek - bár az már sokszor volt - vagy... Esetleg a Halloween-i mesék - nyögtem ki, mire mindenki egy emberként fordult Szonja felé. A lány az asztalánál ült, kezeit összekulcsolta, és ujjait a szája elé emelte.

- Fejtsd ki az utolsót - mondta végül, mire felbátorodva folytattam.

- Hotel Transylvania, Hókusz-Pókusz, Karácsonyi Lidércnyomás, minden ilyesmi. A lényeg, hogy mindenki ismerje, és mesekarakter, vagy egy gyerekfilm szereplője legyen. Vannak bőven olyan animációs filmek is, amik ijesztőbbek, szóval... Szerintem nem lenne olyan rossz - mondtam végül.

- Hmm... - Szonja láthatóan elgondolkodott. Az egész szerkesztőségben síri csend honolt, már mindenkinek mindegy volt, hogy mi a téma, csak Szonjának jó legyen. Végül a főszerkesztő ránk emelte smaragdzölden világító szemét, és lassan bólintott.

- Rendben. Jövő héten három téma lesz. Az Az, amit mindenki unalmasnak fog tartani, a kultfilmek, amit tapasztalat alapján szintén, és a Halloween-i mesék. Az utóbbit fogják választani. Én elintézem Máday igazgatóhelyettes asszonnyal a többit. Ennyi. Mehettek.

- De ez így nem olyan, mintha meg lenne az egész bundázva? - lóbálta a kezét egy tizedikes.

- Mostantól az lesz, amit én mondok! - közölte dühösen csapkodva Szonja. - Azt akarom, hogy az emberek Réka témájára szavazzanak, és ez így is lesz! - csapta össze a tenyerét. - Na, kifelé!

Mindannyian kislisszoltunk a teremből.

- Hé, Réka! - kiáltott utánam Szonja, mire félve fordultam meg. - Jó ötlet volt. Kösz.

- Szívesen - mosolyogtam rá a lányra barátságosan, mire az gyanúsan összehúzta a szemét. Így mielőtt bármit is csinálhatott volna, elrohantam az osztálytermünkbe.