Szeptember 17., kedd

865 30 11
                                    

Reggel álmosan ébredtem. Mondjuk, nyilván az voltam, miután tegnap fél egykor aludtam csak el, és fél hétkor keltem.

Ma esett az eső. Na jó, zuhogott.

Felkaptam egy terepszínű farmert, egy fekete pulcsit, a Converse-em és az átlátszó esőkabátom.

Megreggeliztem, és bevonultam a fürdőszobámba. Vagy sgy kiló korrektort kellett magamra kennem, mire teljesen eltűntettem a fekete karikáimat. Plusz újabb fél óra, mire úgy el tudtam dolgozni a sminket, hogy ne legyem feltűnő.

Apa szokásosan elvitt engem meg P-t suliba, és amint kiszálltunk, berohantunk az épületbe. (Az eső miatt senki nem állt a Szent Johanna előtt.)

Átestünk Máday razziáján, és felcsörtettünk a termünkbe. Út közben már megint mindenki ránk köszönt. Furák az emberek. Még soha nem is láttad őket, de ők rád köszönnek, mintha világ életetekben legjobb barik lettetek volna.

A teremben ment a szokásos hülyülés. Domi és Norbi a szöveggyűjteményükkel püfölték egymást, Rebi az ajtóban beszélt visítva az a-sokkal, Bence kölesgolyót evett, és nyitott szájjal mutogatta a megrágott kaját mindenkinek, Csenge undorodva nézte, Goki meg röhögött rajta. Dan a suli wifijét törte épp fel, Toni francia sütis magazint olvasott, Antal még nem érkezett meg, P "try not to laugh" videókon sikított a röhögéstől (bá épp az volt a kihívás, hogy ne csinálja), Pete valami együttest üvöltetett, azt akarta, hogy hangosabb legyen a sulirádiónál.

Egyébként a sulirádió elég gyatra, semmi értelmes számot nem raknak be, csak állandóan valami k-pop meg tuc-tuc megy. Senki nem szereti.

Csengetés után Kardos vágta be az ajtót. Úgy-ahogy rendet rakott, és beszedette (Csengével, természetesen) a beadandókat. A szám szélét rágva adtam oda neki, Kardos pedig a szöveggyűjteményt olvastatta velünk egész órán, miközben ő a fogalmazásokat nézte át.

Nem tudtam, hogy melyik az enyém, Kardos néha elégedetten bólintott, néha összevonta a szemöldökét (olyan ijesztően), néha meg a szemét forgatta.

Valamikor az óra háromnegyedénél Antal csörtetett be a terembe. Odadobta (!!) Kardosnak a beadandóját, ami 3 helyett nagyjából 10 oldal lett, majd elcsörtetett mellettem.

Egy pillanatra összekapcsolódott a tekintetünk, és Antal alig észrevehetően rám mosolygott.

Aztán levágta magát a helyére, elővette a vaskos könyvét, és olvasott.

P-re néztem, aki elég csúnya pillantásokkal ajándékozta meg Antalt. Nem kedveli. Nyilván.

A francia és francia kultúra igazi felüdülés volt számomra. Végre valami nyelv. A tanár meg kedves. És ez az a tantárgy, amiből mindenki jó.

Kémián Gondos kegyetlenül feleltetett, és alig bírtam súgni Pete-nek, de végül Gondos elégedetten (!!) bólintva beírta neki az ötöst (!!!).

Éretlen fejjel, tátott szájjal bámultam Pete-et, majd kicsöngettek.

Minden osztályból bejöttek páran hozzánk, hogy beszélgessünk (?), amit P, Pete, Dan, Bence és Goki tök lazán vettek, én viszont meglepetten (nyilván lepleztem) sztorizgattam velük. Szóval, esik az eső, nem megyünk le az udvarra, és akkor már itt kell tömörülni???

Meglepően sokan keresték az én és P társaságát.

Szóval igen. Ez volt ma.

Délután, miközben a házimat írtam, pittyegett a mobilom, és jelezte, hogy P írt Messengeren.

Paula üzenete: RÉKA!!!
Réka üzenete: Mivan?
Paula üzenete: Hány like kell ahhoz, hogy ezt megvedd nekem?
*Paula mellékelt egy képet*

Paula üzenete: RÉKA!!!Réka üzenete: Mivan?Paula üzenete: Hány like kell ahhoz, hogy ezt megvedd nekem?*Paula mellékelt egy képet*

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Réka üzenete: Jaj, már te is kezded ezt a Tiktokos szart?
Paula üzenete: Ez nem szar!
Paula üzenete: Na. Hány like kell?
Réka üzenete: Nah, ok. 100k.
Paula üzenete: MENNYI??? Ne hülyíts már, legyen kevesebb.
Réka üzenete: Ahh, ok. 15k. És akármivel is próbálsz majd megzsarolni, előre jelzem, nem fog beválni.
Paula üzenete: Oki. A 15k az jó. Na, sziaa! ❤😇

Összeráncolt szemöldökkel meredtem a szív és az angyal emojira. Ennek meg mi baja van???

Ja, tényleg. Ő P. Tiszta hülye. De ezért szeretjük.

Megírtam holnapra a házikat, aztán elmentem lefeküdni. Holnap nagy nap lesz.

𝐀𝐍𝐓𝐀𝐈-𝐊𝐄𝐋𝐄𝐌𝐄𝐍 𝐑𝐄́𝐊𝐀 𝐍𝐀𝐏𝐋𝐎́𝐉𝐀 | ˢᶻʲᵍ ᶠᶠWhere stories live. Discover now