Just a soccer boy... (Kylian Mbappé 18+)

48.rész

Lehunytam a szemem és bevillant egy kép  a jövőmről... Megláttam, hogy hamarosan terhes leszek... Gondolkodtam ezen majdnem egész éjjel. Forgolódtam meg kínlódtam magammal. Mbappé egyszer rám is szólt, hogy maradjak nyugton és aludjak. Könnyű mondani... Egyszer egy olyan pózba fordultam, hogy Kylian megfogta a derekamat és magára húzott és szorosan át ölelt. Na valahogy csak elaludtam. Reggel minden ment a szokásosan, aztán elindultunk be a városba. Este Kylivel az erkélyen borozgattunk és a gyerek témáról dumáltunk.

Time skip

Már végre itthon vagyunk Párizsban. Tegnap érkeztünk hazaaa. Megbeszéltük Kyky szüleivel, hogy este át megyünk hozzájuk és maradunk pár napot. Tehát Kylian ha haza jöntt edzésről már megyünk is.

-Megjöttem Szerelmem!-rontott be az ajtón Kyky.
-BAZDMEG! DE MEGILYEDTEM!-kiáltottam.
-Bocsika! Na mehetünk!

Beültünk az autóba és elindultunk. 1 óra az út Ethanékhez. Az utunk csendesen telt egy darabig.

-Kicsim.-szólítottam meg.
-Hm?-hümmögött rám se nézve.
-Mi lenne, ha már tényleg össze költöznénk?
-Semmi.... Élnénk tovább az életünket...
-Kertes házat veszünk ugye?
-Minek? Költözöl az én házamba.
-És ha te költöznél hozzám?
-Nem nem! Az én házamban jobban elférünk 4en...
-De hát csak ketten vagyunk!
-De ha lesz kis Kylian vagy kis Emily vagy akár mindkettő... Akkor valahogy el kell férnünk nem?
-Csak 1 lesz! És remélem kis Emily lesz!
-De 2 ről volt szó!
-Majd ha ovodás lesz a gyerek akkor szóba jöhet a második gyerek addig semmi képp sem!
-Jolvan édesem te tudod...
-Amúgy lehet igazad van!-töprengtem.
-Na miben?-szegezte rám a tekintetét.
-Abban, hogy jobban elférnénk a te házadban. Bár lehet ha át kéne vinni pár bútórt...
-Minek? A gardrób szobám fele üres.
-De kéne nekem egy smink asztal meg komód!
-Láttad te már az én fürdőmet? Hatalmas tükör van benne 2 csappal és egy hosszú pult!!!!!!!!!! Arra rá teheted a sminkjeid.
-Ahhh majd megbeszéljüük!
-Okéka! Na leparkolok és mehetünk.
-Oksiii.

Leparkoltunk és bementünk a házba.

-Sziaaa Emilyyyy!-futott nekem Ethan.
-Szia Ethaaaan!-öleltem meg.
-Sziasztok gyerekek!-mosolygott Kyky anyukája.
-Szia anyu!-ölelte meg az anyukáját a barátom.
-Sziaa!-köszöntem én is.
-Na hadd nézzem azt a gyűrűt! Mit vett neked ez a gyermek!-nyult a kezemhez Fayza.
-Gyönyörű nem?
-De igeeen! Remélem az unoka is ilyen hamar fog jönni...
-Anya! Ne! Kérlek!-rázta meg a fejét Kyky.
-Bocsánat!-esedezett.
-Hagyd csak!

Kylian elment beszélgetni az apukájával engem meg Ethan felrángatott Fifázni.

-Na tudsz játszani?-nyomta a kezembe a controllert.
-Persze!-bólogattam.
-Én leszek a PSG-vel!-vigyorgott.
-Oké én meg a Chelsea-val!

Megvertem 3szor Ethan-t 5-1re!

-EZAZZZ! OTT VAN! GOOOOL!-ugrottam fel.
-Nem hiszem el! Te csaló vagy?-nevetett.
-Dehogy! Csak szimplán jobb vagyok nálad! Hhahahahahahahahha.
-ETHAAAAAAN! ITT VAN CHLOE!-kiabált fel Fayza.
-Basszus! Gyere le velem!
-Oké oké! Menj már!

Lementünk és a lány boldogan pattant fel a kanapéről aztán mikor meglátott engem, a vigyor lehervadt a szájáről. Ahogy megláttam rendesen megilyedtem. Tisztára olyan mint én! Ez nagyon ilyesztő! Kylian is ki jött a nappaliból, hogy megnézze mi a helyzet. Hátulról átölelte a derekam és a fejét a vállamra helyezte. Chloe arcvonásai egy kicsit enyhült.

-Sziaa Kicsiiiim!-puszilta meg Ethan a lányt.
-Sziaa!
-Chloe ő itt a bátyám Kylian és a barátnője vagyis mostmár a felesége Emily!-vigyorgott ránk Ethan.
-Nagyon örvendek, hogy megismerhettelek Chloe!-nyujtottam a kezem.
-Én is!-vigyorgott eröltetetten.

Kyliannek viszont nagyon örült. Leültünk a kanapéra és Chloenak be nem állt a szája. Folyamatosan Kykynek magyarázott, meg vigyorgott neki. Láttam Ethannen, hogy ő is nagyon unja, mint én.

-Kylian! Nincs nekünk valami dolgunk oda fent?-kérdeztem a barátomat.
-Ühmm de igen... Bocsi Chloe most elmegyünk...-mosolygott kínosan Kylian.

Meg sem várva a válaszát a lépcső fele indultunk. Közben hátra néztem Ethanre aki csak vadul tátogta, hogy "Köszönöm" én meg csak rá mosolyogtam.

-Mi a baj cica?-kérdezte miközben becsukta az ajtót.
-Az, hogy hiányzól!-feleltem.
-Lüke! Itt vagyok!
-Nem baj! Hangszigeteltek a falak?
-Igen, szivem azok! Szóval ha...
-Igen tudooom ezért kérdem!
-Amúgy szeretlek! És ha terhes leszel ugye nem fogsz megutálni? Vagy nem fogunk ugye külön aludni?
-Akkor is szeretni foglak te bolooond! Ne mondj ilyet! És nem tudom, ha kezd nőni a hasam akkor lehet a földön alszol! Amugy meg én is szeretlek! Csak most menjünk fürdeni, mert rosszúl vagyok már a szagomtól!
-Miii? Tök jó illatod van!