Summer Storm [BEFEJEZETT]

55 fejezet

A várostól keletre, a hegyek lábánál, egy hatalmas teaültetvény szomszédságában magasodott a környék egyik legnagyobb és legrangosabb gazdaságának központi épülete.

A múltszázadi házat elegáns, kétszintes kővillává alakították át, amelyhez hozzákapcsolták a régi istállóból átalakított melléképületet. A ház főbejárata a tágas nappaliba vezetett, jobb oldalon a konyhával, kamrával és étkezővel volt összekötve. A nappaliból nyíló keskeny folyosó végén lépcső vezetett fel az emeleti hálószobákhoz. A házat közvetlenül gyönyörű, hangulatos kert és udvar határolta. Távolabb, a gazdaság nagy területen teaültetvénnyel, kis területen szőlőtermesztéssel foglalkozott.

Ez az aprócska birodalom, alig egy hónappal ezelőtt Mrs. Jiang Li Jing új otthonaként, a Jiang vállalat kezébe került.

Éjfél is elmúlt már, amikor észrevétlenül beosont a házba. Ahelyett, hogy egyenesen indult volna el a főlépcső irányába, balra fordult és csizmás lába ellenére, hangtalanul lépett be a nappaliba. Megállt egy pillanatra és hallgatózott. A konyha felől motoszkálást hallott. A kávé illata azonnal megcsapta az orrát. Aztán Mrs. Jiang Li Jing kilépett a konyhából, két kávéscsészével a kezében. S az volt a legérdekesebb, hogy az asszony egyáltalán nem tűnt meglepettnek.

- Isten hozott. – mondta halkan, miközben felé nyújtotta az egyik csészét. – Az első pillanatban, amikor megláttalak, éreztem, hogy te valahogy más vagy. Más, mint a bátyád. Egészen más. - Yibo elvette a felé nyújtott csészét, de nem kortyolt bele. – Hogy tudtál úgy bejönni, hogy az embereim nem vették észre?

- Nem volt nehéz.

- Ebben biztos vagyok. – mondta, majd a szobában lévő egyik krémszínű fotelhez lépett, és leült. A nő ivott egy kortyot a kávéjából, aztán fekete tekintetét lassan felé fordította. – Lelőttél egy embert.

Yibo kihúzta magát.

- A rossz hír gyorsan terjed.

Li Jing felvonta egyik tökéletes szemöldökét.

- Valóban rossz hír lenne?

Yibo az ajtóra pillantott, majd visszanézett a nőre.

- Nem tudom. Valakinek jó, valakinek rossz.

Li Jing elmosolyodott.

- Úgy hallottam komoly konfliktusod volt azzal a férfivel. – mondta.

- Ahogy látom, már mindenről tud.

Jiang Li Jing megvonta a vállát, és ivott még egy korty kávét. Lassú, megfontolt, de ugyanakkor kecses mozdulattal előrehajolt, és a kis csészét az asztalra helyezte.

- Hallottam ezt-azt.

- Akkor gondolom azt is tudja, hogy az az ember, hat éven keresztül fogvatartotta, megkínozta és bántalmazta Xiao Zhant, mielőtt az én társam lett volna.

A hirtelen beálló, hosszú csend nem volt meglepő, tekintve, hogy olyan nyersen tárta az asszony elé az igazságot, amennyire csak lehetett. Az asszony arca falfehérré sápadt, szempillája megremegett, egy könnycsepp gördült le a szeméből és hullott törékeny kezére. Őszinte döbbenet ült ki az arcára.

- Ezt nem tudtam. – Yibo figyelte, ahogy a nő válla előregörnyed, mintha az igazság hallatán az ő vállaira is komoly terhek súlya nehezedett volna. Néhány pillanat alatt sikerült rendeznie arcvonásait, és immáron komoly, határozott pillantását rá emelte. – Miben segíthetek neked? Mivel a rendőrség és a törvény elől menekülsz, gondolom nem azért jöttél, hogy elbúcsúzz, igaz?