Summer Storm [BEFEJEZETT]

16 fejezet

Kedves Olvasóim!

Szerencsére jól sikerült a mai napi vizsgám, ennek örömére elhoztam nektek a 2. évad első fejezetetét. 

Valaki kérdezte tőlem, hogy várhatóan sok-sok Yizhan fejezet lesz benne? A válasz az, hogy IGEN-IGEN-IGEN!!! Sikerült megtervezni az egész könyvet a végéig és nagy örömmel mondhatom, hogy összességében 60+ fejezetre lehet számolni. ;)

De nem is húzom tovább az időd:

Yibo megdermedt.

- WANG YIBO!

Wen Xieren állt az ajtó túloldalán.

Remegett, de nem a félelemtől, hanem a színtiszta gyűlölettől, ami az egész testét átjárta. A vére forrni kezdett, izmai megfeszültek. Védelmező ösztönei azonnal feltámadtak, ahogy meghallotta Wen Xieren hangját. Egy percig moccanni sem tudott, olyan erősen préselte össze az állkapcsát, hogy fogai lüktetni kezdtek. Éktelen harag gerjedt benne. Akaratlan birtoklási vágy kerítette hatalmába, meg akarta védelmezni Xiao Zhant ettől az alaktól.

- Wen Xieren. - hörögte Yibo.

Jeges tekintete szikrákat szórt, őrült düh fojtogatta, miközben elméje lassan kezdett elborulni.

- ADD VISSZA A TÁRSAM! - ordította teli torokból a férfi, miközben újra bedörömbölt az ajtón.

Xichen szeme kiszélesedett, izmos mellkasa megfeszült, miközben közelebb lépett és megragadta a karját. Parancsoló, ellentmondás nem tűrő hangon szólalt meg:

- Add vissza a társát!

- Nem.

Xichen a gyerekszoba felé indult, de Su Yin megelőzte és elzárta az utat a férje elől.

- Nem hagyom, hogy kiszolgáltasd azt a szegény édesanyát és a gyermekét annak az elvetemült őrültnek.

- A férfi a társa után jött. Nem a te dolgod! – ragadta meg a nő csuklóját, de Su Yin nem mozdult. - Su Yin! Állj félre!

- Nem fogok. - szegte fel a fejét akaratosan az asszony. - Már így is halálra vannak rémülve! Megmondtam, nem fogom hagyni, hogy kitedd őket az utcára! Az a pasas megöli Xiao Zhant, ha átadod őket. Wang Xichen! Hová lett az emberséged?!

Xichen mindig is határozott egyéniségnek számított, aki soha nem hajolt meg a tomboló vihar előtt... Egészen addig a napig, amíg a sors össze nem hozta egy zabolátlan, éles nyelvű és harcias nővel. Su Yinnal. A nőben egyszerre összpontosult egy viharos tenger, ha mérges volt; egy igazi anyatigris, ha a családját és szeretteit védelmezte; és egy gyengéden doromboló macska, ha a férje megpuhításáról volt szó.

S ezzel még a hatalmas Wang Xichen sem tudott - nem is mert - szembeszállni.

Xichen összeszorította az állkapcsát, s habár egy szót sem szólt, tekintete beletörődésről árulkodott.

- Su Yin...

Az asszonynak sem kellett többet mondania, tudta mit kell tennie. Végigszaladt a folyosón, egyenesen Xiao Zhan szobájába, amikor meghallotta, hogy fordul a kulcs a zárban, egy pillanatra megkönnyebbült, majd lesietett a lépcsőn.

- WANG YIBO! - kiabált Wen Xieren, mint egy sakál, az ajtóra mérve az újabb és újabb csapásokat.

Félrehúzta a bejárati ajtó reteszét, amikor Wen Xieren belökte az ajtót. A férfi tajtékzott a dühtől, fel-alá járkált az ajtó előtt, mint egy ketrecbe zárt vadállat. Vérben forgó, zavaros tekintetében a gyűlölet lángja lobbant fel, amikor meglátta. Felső ajka torz vicsorba húzódott, félrelökte az útból és berontott az előtérbe.