Summer Storm [BEFEJEZETT]

30 fejezet

A Tushan tó szabálytalan alakjával az egyik legfestőibb táj volt Nan'an kerületben. A hegyvonulatokkal és zöldellő erdőkkel körülvett tó a meleg nyári napon az egyik leglátogatottabb látványosság volt.

S ez most sem volt másképp.

Szerelmes párok andalogtak kézen fogva a kijárt ösvényen; idősebbek a tó körül elszórtan felállított padokon ülve figyelték a körülöttük játszadozó unokákat; házaspárok egymáshoz bújva, sutyorogva pakolták ki a piknik kosár tartalmát, lopott csókok közepette, sandítottak a tópart irányába, ahol a gyerekek térdig felhúzott nadrágban viháncoltak a víz partján.

A frissítő szél, amely magával hozta a nyár illatát, és a napsugarak, amelyek lágyan simogatták az arcát... mintha szabadságának néma szemtanúiként jelentek volna meg. Karját széttárva, széles mosollyal az arcán szédelgett; olyan szabadnak érezte magát, most, hogy kikerült Wen Xieren fogságából, a kórházból és a kényszerített ágynyugalomból. Ráadásul mindezt a fia... és amellett a férfi mellett élhette át, aki olyan hirtelen lopta be magát a szívébe, mint egy hurrikán.

Yiboval minden sokkal egyszerűbb volt. A férfi minden tekintetben gyengéd és megértő volt; nem siettette, nem kényszerítette. Nem várta el, hogy az ágyába bújjon és teljesítse házastársi kötelességét, ahogy azt annak idején Wen Xieren elvárta, már az első éjszaka.

Az együtt töltött éjszaka alatt, a kettejük között kialakult bizalmi kapocs még erősebb lett azzal, hogy Yibo megjelölte és társává tette. A nemrég létrejött kötelék, pedig mint a gravitáció, úgy vonzotta a férfihez. Igazi partnere, megértő társa lett, aki egyszer a fiának olyan apja lehet, amelyet mindig is kívánt.

Az ajkába harapott, miközben figyelte, ahogy Yibo a karjában tartva Shan Yuant ­– aki a fagylaltjáról teljesen megfeledkezve – néma kíváncsisággal hallgatja a tó történetét.

Egy fiatal lány, aki egy hősbe lett szerelmes. De miután elvesztette szeretett társát, könnyeivel töltötte meg a tározót, amelyből végül megszületett a Tushan tó. Az egyszerű, mégis megható történet annyira megtetszett Shan Yuannak, hogy még többet követelt magának a történetekből.

A tavat körbeölelő zöldellő parkban, a gyerekek figyelméért utcai árusok, édességet és ínyencségeket áruló standok, és mutatványosok kisebb csoportjai versengtek. Shan Yuan kíváncsian szaladt az egyik árus standjától a másikig. Szeme felragyogott, amikor talált magának tetsző játékot: buborékfújót, különböző színekben pompázó papírsárkányt, fakardokat és olcsó hajtogatott papírfigurákat.

Minden, ami körülvette őt ­– a felnőttek és gyerekek sokasága, a nevetés, a szabadság és a vibráló színek – hihetetlen, de ugyanakkor rendkívüli élmény lett számára. Hiszen eddig nem ismert mást, csak a zárt kapuk mögötti világot. A szökőkút körül rendezett bicikliversenyeken csak ő lehetett az ellenfele, a kis lovag történetét is csak ketten játszhatták. Hiába volt tele a gyerekszoba drágábbnál drágább játékokkal – amiket Wen Xieren csak azért vásárolt, hogy megnyerje magának a fia szeretetét –, de egyikre sem nézett olyan vágyódással, mint arra az egyszerű fakardra, amelyet az utcai árus árult.

- Kisfiú, ugye milyen szépek? – kérdezte a stand mögött álló középkorú férfi.

- Igen. – bólintott Shan Yuan.

Yibo a gyermek felé fordult.

- Melyiket szeretnéd? – kérdezte.

Shan Yuan megdöbbent, megszeppenve fordult felé.