Türkiz [L.S]

14

*Louis szemszöge*
Most ez komoly? Bár úgyis el érem, amit akarok... Nem kéne még jobban elbasznom!
-Harry... Most ez komoly?
-Lou! Harry gondolkozik és okos! Nincs ideje hozzád meg a hülye kis játékodhoz!
-Menj már innen Zayn! - Harry rá nézett, mire fogta magát és elment.
-És mivan azzal a ténnyel, hogy szeretlek, HA folytatjuk?
-Azt nem mondom, hogy meg próbállak szeretni és, hogy menni is fog, de kitudja? Lehet később össze jövünk, vagy mittudomén! Kérlek Harry..
-Jó, tudod mit? Egy kicsit szakadjunk ki ebből... Gondolkozom mi lenne a helyes, mégha ezt per-pillanat nem tartom annak..
-De mindenféleképp beszélünk, míg gondolkodsz.. Ugye? - Kérdeztem Harrytől.
-Persze... Beszélhetünk persze.. De ne befolyásolj majd a döntésemben, kérlek Lou! Oké?
-Mit szólnál, ha nálam aludnál? Át beszéljük.. Csak mi ketten, Zayn nélkül! - Próbálkoztam.
-Jó! Ha ennyire nem tudsz tőlem elszakadni akkor mehetünk!
-Jaj, nehogymár! Harry! Legyél észnél! Ne feküdj le vele! Az a célja most is! Kérlek Harry! - Könyörgött neki Zayn.
-Zayn! Figyelek majd! Ígérem! - Megölelték egymást, majd 30 perccel nálam kötöttünk ki.
Nagy meglepetésemre meg csókolt.
-Azt mondtad át gondolod..
-Jó.. Igen.. De rájöttem, hogy minden amit akarok az Te vagy! Mégha nem is szeretsz viszont, nagy hiba lenne téged elhagyni! Tudom, hogy hülye vagyok, de ez vagyok én! Ez van, HA szeretek valakit! És most az a valaki Te vagy Lou! - Meg csókoltam.. Túlságosan is fontos nekem ahoz, hogy csak úgy hagyjam elmenni.
Ismét megtörtént. Itt fekszünk a szobámban. Ide még életemben nem engedtem senkit, még a házamba se, ha már itt tartunk, mindig én alszok az illetőnél, akivel épp töltöm az éjszakát.
Nem akarok szerelembe esni.. Egyszer el követtem ezt a hibát. Elég is volt a következmény.. Amint megtudtam kihasznált, átvert, nem is szeretett... Stb... Ekkor voltam 18 éves.. Az illetőt nagyon szerettem. Andrew-na hívták. 2 év volt köztünk csak. És a kis 18 éves Louis eldobott mindent és mindenkit, mert szerelmes VOLT! Akkor aztán tényleg mindent elbasztam, míg engem át nem basztak szépen. Aztán megfogadtam, hogy soha többet! Ezért nem merek úgy be vállalni semmit.. Tudom, hogy érzek valamit Harry iránt, mondjuk nem nagyon ismerem még, de félek.. Félek, hogy vissza adja, amit én tettem vele... De mondjuk ezt is csak magamnak köszönhetem.
-Azt ugye tudod, hogy nem lehetek itt egyfolytában? - Kérdezte hirtelen Harry. - Tanulnom kell, nemsokára érettségizem..
-Jól van, akkor én leszek nálad és tanulunk együtt! - Vetettem fel az ötletet.
-Lou! Nyugalom is kéne! Ha együtt vagyunk mást sem csinálunk szex helyett, érted? Nem e-körül forog a világ!
-Most ki beszél szexről? Veled akarok csak lenni, Harry!
-Jó! - Ekkor elkezdett öltözni. - Meg mondanád mennyi az idő?
-Dél múlt.. Hétfő van..
-Honnan szerzek igazolást? - Túrt a hajába, majd leült az ágy szélére.
-Írok én neked... - Vetettem fel az ötletet.
-Hát... Végülis meg lehet próbálni.. - Majd nála kötöttünk ki.
-Legyszi, mondd azt, hogy Zayn nincs itt!
-Nyugi! Nincs!
Meg ebédeltünk, majd írtam neki egy igazolást.
-Megyek, bepakolok! - Össze pakoltam a konyhában, majd én is felmentem. Fura, én még egyszer sem voltam itt.. A tegnapon kívül, persze..
-Hány órád lesz?
-Jó esetben 9..
-Kell valamit tanulnod?
-Nem tudom.. Általában nem figyelek..
-Na persze.. Gondolhattam volna.. - Lefeküdtem az ágyra.. Lebaszta a táskát a szoba másik felébe, erről győződtem meg, hogy bepakolt. Okos vagyok, nem? Majd oda jött mellém.
-Holnap menjek érted?
-Nem vagyok már kis gyerek.. De, ha gondolod...
-Csak ne hagyd, hogy Zaynék belerángassanak valami hülyeségbe, jó? Nem szeretnék az igazgatóiba ülni, mintha az apád lennék... - Erre felém fordult és elkezdett nevetni.
-Okés, Apa!
-Nemár! Ne nevess ki!