Türkiz [L.S]

86

*Louis szemszöge*
El jöttem otthonról, nagy hiba volt. Muszáj voltam el jönni a húgomhoz, mert akkor nem hagy békén.
(...).
Nagy nehezen, de leráztam.
Végre itthon vagyok.
Végig égnek a lámpák, Harry fel van?
A zár kattant, beléptem a házba. Minden lámpa ég. Ez fura.
A cipőm levetettem, a kabátomat felakasztottam, és beléptem a konyhába. Harry naplója a pulton szét nyitva. Sosem hagyja szem előtt, főleg nem kinyitva. Valami baj van!
Ahogy közelítettem a pulthoz, a padlón észre vettem valamit. Közelebb mentem. Harry... Harry a padlón feküdt eszméletlenül. Azonnal hívtam a mentőket.
10 perc alatt kijöttek. Remélem minden rendben lesz!
Másfél órát ültem a kórházban, mikor jött Harry orvosa: Bruce.
-Louis Tomlinson?
-Igen! Én vagyok!
-Nos, Harry... Időben hívta a mentőket, ugyanis a helyzete súlyos. Nem kérdés, hogy bent tartjuk... Kérhetek egy elérhető telefonszámot?
-Persze! 02 678 8966.
-Köszönöm! Értesítem, amint tudok valamivel szolgálni! - Fogtunk kezet, majd haza küldött.
Ez nehéz időszak lesz.. Nagyon sajnálom Harryt, amiért ideáig el jutott.
De bassza meg!! Miattam van! Ha nem hagyom egyedül, most nem feküdne a kórházban életveszélyes állapotban!
Bazdmeg, Tomlinson!