Türkiz [L.S]

21

Itt forgolódok az ágyban azon gonfolkozva, hogy kimenjek-e a konyhába, ugyanis szomjas vagyok. Oké, hogy a lustaság nagy úr meg minden, de akkor is szomjas vagyok! Csak ne lennék lusta!
5 perc semmit tevés után megfogtam magam, kiszálltam az ágyból. Haladás! Majd le találtam a lépcsőről is! Ez az! Ja, hogy Zayn is itt van..! Baszki... De úgyse tudok úgy elmenni a lépcsőtől, hogy ne vegyenek észre.. Mindegy... Muszáj voltam inni menni.
Sikeresen is eljutottam a konyhába! Ittam egy pohár vizet, újra megtöltöttem a poharat, majd a lépcső felé vettem az irányt. Épp, hogy fel léptem volna a második fokra, Zayn szólt nekem. Kurva jó!
-Harry! - Itt megfordultam.
-Szia..
-Figyelj csak!
-Figyelek..
-Most hétvégén rá érsz? - Kérdezi kíváncsian.
-Nem tudom.. Miért?
-Szeretném ha jönnél velünk bulizni..
-Hirtelen fontos lettem?
-Ne csináld már! Mindig is fontos voltál, de muszáj belátni, hogy felnőtt vagy, és el kell fogadni a döntéseid..
-Akkor ezek szerint, felhagytok minden eddigi szarsággal és olyan  lesz minden, mint régen? - Kérdeztem. Nem voltam benne biztos.
-Persze! És ne haragudj ránk! Hülyeséget csináltunk, de mindenki követ el hibákat.
-Végre, félre tetted a büszkeséged és előkotortál egy kis emberiséget..
-Szóval akkor ez egy "igen, haver"?
-Igen az, te fasz!
-Ez az! Majd talizunk akkor, te hisztis picsa! - Egy nagy vigyorral tettem meg az utat a szoba felé.
Utánam 5 perccel jött fel Lou.
-Akkor mostmár oké minden?
-Minden..
-Beszélni szeretnék veled, Harry..
-Ohh.. Figyelek!
-Tetszem még neked?
-Persze, hogy tetszel, Lou! Miért?
-Gondolkodtam... És meg ígértem valamit, amit igaz nem biztosra, de megígértem.. És lehet, hogy ezzel együtt is változnék meg..
-Jó.. Miről van szó?
-Ugye tiszta lappal kezdtünk, de én általad szeretnék jobb ember lenni, és megpróbálni ezt az egészet... Szóval csak egy kérdésem van feléd.. - Itt a szívbaj kerülgetett.
-Huh.. Igen? - Kérdeztem félénken.
-Nem hittem volna, hogy egyszer ez is el jön, de... Lennél a barátom?
-A barátod? Igen!! - Ugrottam a nyakába.