Türkiz [L.S]

45

Mikor felkeltem nem volt mellettem senki, pedig megmernék rá esküdni, hogy Louis mellettem feküdt. De mit keres itt?
Lementem a konyhába, Louis és Zayn ott beszélgettek.
-Jó reggelt! - Köszöntem nekik, majd egyenesen a hűtőhöz mentem.
-Halló. - Jött a válasz Zayntől.
-Szia.. - Válaszolta Louis.
-Anyáék haza mentek már?
-Anyukád ment el, egyedül.. - Mondta Zayn.
-Hova?
-Hívta valaki, aztán el kellett mennie.
-Gemmáék itt vannak? - Ekkor lejött Andrew.
-Mint látod, igen.. - Felelte Zayn, Andrew-rá nézve.
-Hé, Andrew! - Rám nézett, de nem szólt semmit. - Mikor mentek haza?
-Elvileg ma, de Gem tudja.. - Most komolyan becézte a nővéremet?!
-Értem.. Ki jössz a kertbe? - Habozott egy kicsit, majd bólintott egyet. Ekkor Louis rám nézett.
-Szóval.. Mi a helyzet veletek?
-Semmi... Mire fel ez a nagy érdeklődés? - Kérdezte flegmán.
-Csak kérdezem, mert nem tudom, hogy feltűnt-e, de a nővéremet fogad ki, véletlenül...
-De fel tűnt, képzeld el!...
-Ha kedves vagyok veled, viszonzod! Kössz..
-Most komolyan játszod a kemény fiút, mikor haza jönni nem tudtál egyedül? - Ekkor szembe állt velem és mélyen a szemembe nézett.
-Nem játszom a kemény gyereket, csak tudom, hogy kivel beszélek...
-Hát nem hiszem, hogy tudod..
-Félnem kéne tőled, vagy mi? Ne felejtsd el, hogy az én házamba vagy! Figyelj, hogy beszélsz!
-Miért mi lesz? Megversz?
-Nem verlek meg, mert semmi értelme.. - Mondtam a szemébe nézve.
-Tényleg csicska vagy!
-Nem vagyok csicska, csak nem balhézok.. A kettő között van különbség!