Türkiz [L.S]

33

Tudom, hogy hiba egy idegen kocsiba beülni, de már nem érdekel.
-Szia.. - Elmondtam neki egy hozzám közel eső házszámot és elindultunk.
-Egyébként ne haragudj azért, amiért úgy viselkedtem ma, ahogy. Ittam egy kicsit.. Nem vagyok ilyen..
-Szar napom van, úgyhogy már nem nagyon érdekel.. - Az utunk csendben telt.
30 perc múlva megérkeztünk. Végre!
-Kössz, hogy el hoztál, kedves tőled.
-Nincsmit, Harry.. - Megkönnyebbülve szálltam ki a kocsiból, majd a házam felé vettem az irányt. Na, de a gyerek követ. Nem néztem rá. Csak mentem és mentem, míg végül még nem érkeztem.
Louis a ház előtt ült, mikor meglátott felpattant. A kocsi megállt.
-További szép estét, Harry! - Louis Andrew-ra nézett, szemeztek pár percig, majd elhajtott. Louis rémült fejet vágott.
-Hé, minden oké?
-Persze! Vele voltál éjszaka?
-Mondhatni. Miért?
-Ismerem.. Miket mondott neked? Mondta, hogy ismer engem?
-Kérdezte, hogy ismerlek-e.. Mondtam igen.. Erre mondta, hogy ő is ismer téged, mert focista vagy.. Vagyis hülye aki téged nem ismer.. Erre mondtam, hogy persze, hogy ismerlek..
-Értem.. Mondott neked valamit?
-Semmit...
Miért akadt ki ennyire?