Az álmaidban (Loki ff)

24.

Másnap Loki karjaiban ébredtem ennyire biztonságban rég nem éreztem magam. Arca kisimult és békés volt, lassan egyenletesen szuszogott mellettem. Nem akartam felállni és azt sem akartam, hogy ő felkeljen nézni szerettem volna még egy ideig, de hamar ébredezni kezdett.

- Jó reggelt. - mosolyogtam rá.

- Jó reggelt. - fordult jobban felém - Thyra a tegnapival kapcsolatban. - kezdte lassan - Említetted az esküdet...

- Az álmomban megszüntetted és végig kellett néznem a halálodat. - Loki összepréselte az ajkait és ettől rossz előérzetem lett.

- Tudod, hogy én mindig is utáltam még az eskü gondolatát is. Hercegként minden napom kockázatokkal teli, ha meghalnék neked is meg kellett volna. Sosem hagyott nyugton e gondolat mikor a harcok közben magamat védtem csak ara gondoltam, ha meghalok te is utánam veszel. - magyarázata közben jobban magához szorított, de szinte észre sem vettem mert szavain gondolkodtam.

- Kellett volna? - kérdeztem végül rá. Loki nagy levegőt vett, előre féltem a választól.

- Már évekkel ezelőtt feloldottalak az esküd alól.

- Hogy mit tettél? - húzódtam ki karjai közül.

- Akkoriban rengeteg csatát vívtunk, ha oda vesztem volna téged kivégeztek volna amint beteszed Asgardba a lábad, nem is beszélve a családodról, akiket magad mögött hagynál. A kivégzéseden láttak volna újra.

- De itt vagy és ha egyszer visszatérek nem lesz kivégzésem.

- Itt vagyok, de magam sem tudom miért hisz a mélybe vetettem magam. Ha akkor meghalok és az esküd még él Thor haza rángatott volna a kivégzésedre.

- Már mondtam neked, hogy egyébként sem tudnék egy olyan világban élni, ahol te már nem vagy. - álltam fel az ágyból majd felkutattam a hajkefém.

- Eddig mégis megvoltál nélkülem.

- Ne keverd össze a kettőt.

- Miben másabb? - követett engem.

- Abban, hogy míg itt voltam tudtam, hogy élsz valahol és ha egyszer visszatérek láthatlak. Felfogni is képtelen volnék, ha eltűnnél ebből a világból.

- Ha egyszer visszatérsz, mi? Szándékodban állt valaha is visszatérni? - emelte meg a hangját feszülten.

- Igen miután te... - a csengő zavarta meg a beszélgetésünket, de nem bántam, ha ez tovább folytatódott volna talán olyat mondtam volna, amit nem kellett volna. Sietősen alakot váltottam magam mögött hagyva Lokit, hogy ajtót nyissak. Nem várt vendégek fogadtak.

- Thor, Nat hát ti? Mi történt? - szinte be sem fejeztem mondandóm Thor beviharzott az ajtón.

- Hol van? - kérdezte feszülten.

- Oda fent, de mi a baj? - fordultam Natasha felé mivel úgy véltem Thor nem igazán válaszolna.

- Loki újabb csínytevése tönkre tette a béketárgyalást. Mégis, hogy gondolhatta, hogy ilyesmi pletykát terjeszt el? - dühöngött a herceg - Még hogy midgardi mennyasszony. Loki! - kiáltott.

- Nem magyaráztad el neki?

- Próbáltam, de rám sem hederített. - mondta Natasha. Eközben Loki lassan megviselt tekintettel lebaktatott a lépcsőn.

- Mégis mit műveltél? - ragadta meg fivérét Thor ingénél fogva - Neked ez csak szórakozás igaz? Világokközti háborút szítani csak egy játék számodra.