Late Nights

19. Fejezet 2/3

Sziasztooook, megjött az új rész. Előre szólok, hogy holnap is megosztom ugyan ezt a részt, csak hosszabbítva lesz!!

Miközben olvassátok a részt, hallgassátok meg Somo-tól a Ride című dalát.;)

Jó olvasást! Puszi :*

- D

Fejem zsongott, s a torkomban a gumó egyre csak terebélyesedett, mi egyre nehezebbé tette számomra a lélegzést. Arcomat teljes fehérség borította be. S kezeim ökölbe szorítottam, míg bütykeim is el nem fehéredtek, s körmeim a tenyerembe vájtam dühömben. Égtem a dühtől, hogy „megjelölt", hogy nem tudtam, hogy ez még is mit jelent, hogy engedtem, hogy nyakam csókolja, hogy engedtem hogy hozzám érjen.

Minden olyan zavaros, olyan más, olyan érthetetlen, felfoghatatlan, felfoghatatlan az emberiség számára, s főképp nekem, hogy-hogy, s miért csillog,- s világít zölden a nyakam. S itt nem a zöld zúzódásról beszél már az ember, hanem amikor a bőre felizzik a sötétben, s akárcsak a neon körömlakk, világít. Szemeim összeszűkítem, s kikászálódva Harry szorítása alól, közelebb sasszéztam a tükörhöz, hogy jobb rálátásom legyen, s amint megtettem, ajkaim elnyíltak, ahogy szemeimben a szín összefolyt, s helyén a nagy feketeség uralkodott. A következő pillanatban, amit észleltem, az az volt, ahogyan Harry ismét megközelít, gyorsan átszövi karjait hasamon, s igyekezve, hogy ne érjen hozzá a folthoz, suttog a fülembe.

- szükséged lesz rám. — Tekint rám ő is a tükörbe nézve.

- ezt m-mégis ho... - Fejeztem volna be mondatom, azonban, lábaim oly gyengék voltak, hogy úgy éreztem megmozdul a föld alattam. S olyanok voltak, akárcsak a zselatin. Ijedten Harry karjaiba omlottam hátra, s nem tehettem róla, ahogy felszisszentem. Lábaim összecsuklottak, s ha ő nem tart meg, ott helyben összeestem volna. Szemeim az eddigieknél is kétszeresére nőtt, ahogyan a fekete elmosódott a szememben, s fehérré festette szemem. Ijedtemben felsikítottam volna, de Harry szorosan a számra tapasztotta jobb kezét, ezzel elcsitítva engem. A félelem, mi átjárta testem, nem lehetett semmihez sem hasonlítani. Igaza volt. Ez közel sem emberi dolog. Sőt, mind ez felettébb túlszárnyalja ezt. Szemeim marta a nem sokára kibuggyanó könnycseppek hada, s éreztem, amint végig nyalják orcáim néhány csíkban, míg Harry kezére esnek, s tekintete el érzékült neki is, még is tartotta magát.

- ne sírj, ez hozzátartozik az átalakulásodhoz. — Suttogta édesdeden a fülembe a túloldalról, tekintve arra, hogy a folt, mit adott nekem, még most is égette a bőröm.

- H- Harry... - Motyogtam nehezen tenyerébe. S átkaroltam karját, szorongatva azt, ahogy lábaim szinte teljesen feladták a szolgálatot. Torkomon egy hangtalan sikoly szaladt ki, ahogy szemem egy új színt vett fel, mi vörös volt, akárcsak a vér, s ezután keveredett, egy citromsárgás színnel. S ekkor beugrott valami, a rózsák, mikhez riogató üzenet tartozott, hasonló színe volt a rózsának is. S szinte kimartam Harry szorongató karjaiból magam. Megrémültem szemem láttán, s a tettemmel nem értem el semmit sem, csupán azt, hogy összeestem, s a földön kúszva próbáltam messzebbre jutni tőle. Orcáim felpuffadtak a könnyeimtől, mik eláztatták bőröm. S torkomon egy vérfagyasztó hang szökött ki, mi tarkómon felállította az összes szőrszálam, ahogyan Harry elkapta lábam, s megszorítva azt meggátolta, hogy odébb mozduljak mellőle. Testemmel felé fordulva tekintettem vissza rá. Testével azon nyomban az enyém fölé kerekedett, s kezeim kifeszítette a fejem mellé, míg a lábaim közé fúrta magát. Rohamosabban vettem a levegőt, s mellkasom gyorsan süllyedt s emelkedett. Csendben sírtam szorítása alatt. Harry ajkai a nyakam súrolták, s már remegtem érintése alatt. Útját levezette a kulcscsontomhoz, s egy apró puszit lehelt rá. Fejem hátrébb húztam s egy éles levegőt szívtam be, majd óvatosan visszavezettem tekintetem rá. Mást nem is láttam a hosszú göndör tincseken kívül, s ezt frusztrált. S abban a pillanatban felnézett rám. Egy kaján vigyor vonult végig arcán, s végignéztem, amint ajka egy nedves puszit nyom a homlokom közepére, majd az orrom hegyére, s mikor azt hittem, hogy itt abbahagyja, egy apró, mégis hosszan tartó puszit lehelt ajkaimra, majd államra. Remegve lélegeztem be, s ki.