Late Nights

22. Fejezet

Sziasztooook, meghoztam a hosszabbított részt. És mindenkinek felhívom a figyelmét, hogy figyelmesen olvassa, és innentől már vannak bizonyos jelek, szóval remélem mindenkinek tetszeni fog, vagy hát inkább ne akarjatok megölni a végén ;) :p 

Szokás szerint, ha tetszett a rész, akkor szavazzatok, és örömmel olvasok kommenteket is^^

Remélem mindenki jól van, jó olvasást!

Puszi

- D

 Ledermedt testtel figyeltem, ahogy az eddig megismert barátaim mind kitartóan edzett velem együtt. S csak most fogtam fel, hogy valami hatalmas dologra készülhetünk. Mindenki, aki úgy mond, „fontos" személy volt, őket most mind megtalálod a romos kastélynak hitt épületben, ami inkább kiképzőtábor, mintsem egy kastély. Éppen hajoltam le egy félig telt vizes palackért, hogy meglegyen a napi folyadékbevitelem, mikor erős s nagy kezek találták meg útjukat a derekamon. Egyből felegyenesedtem, ahogy beleolvadtam fogva tartóm karjaiba.
- mindenki kitartónak edz, és csakis miattad. érzed már ennek az egész dolog jelentőségét? – Pusmogja fülembe, s a leheletének köszönhetően a nyakamon az összes szőr felállt. S a libabőr ott sorakozott fel, ahol kellett.
- kezdem.
- csak kezded?
- csak kezdem. – Biccentek, majd hátradőlök a vállára.
- mi van Bubby –val? – Érdeklődött, s bennem még a vér is megfagyott, ahogy szembefordultam vele.
- m-mégis mit mondtál?! – Sápadt el az arcom.
- Bubby? elég sokat gondoltál rá... - Fejezi be meggondolva mit is mondjon. – ki ő? – Kérdezi, miközben kezével gyengéden apró köröket ró orcáimra nyugtatásképpen, s ezek mit sem segítenek, mikor a torkomban egy hatalmas csomó keletkezik.
- Nem akarok róla beszélni, kérlek. – Hajtom le fejem szégyenemben. S mellkasának dőlök. Míg ő átfonja karjait a hátam mögött, s a fejem búbjára lehel egy apró puszit, majd állát az én fejemen pihenteti.
- hol van most? – Mormogja, s alakja feszültté válik.
- nem tudom.
- mióta nem beszéltél vele?
- 3 éve.
- hogy néz ki?
- már nem tudom.
- kinél lehet?
- nem tudom.
- kidolgozott lehet?
- fogalmam sincs...
- milyen stílusa van?
- nem tudom. – Nyüszítem.
- így hogy találjam ki, hogy ki ő és mi köze lehet hozzád, ha te nem működsz közre velem?
- nem tudom.. használd a hiper-szuper képességeid. – A szarkazmust jócskán kilehetett érezni a hangom éléből, s válaszként csak egy nagy sóhajt kaptam.
- használnám, ha nem blokkolnád a képességeim. – Szűri ki fogai közt.
- hát... így jártál. Nem minden pottyanhat csak úgy az öledbe... Meg kell dolgoznod érte. – Mormogom. S a boksz-zsák felé veszem az irányt.
- most komolyan itt hagysz válaszok nélkül?! – Tárja ki drámain karjait, s arca grimaszba fordul.
- Komolyan, Harold. – Biccentek, majd utamhoz visszatérve, már a zsáknál állok, s kezem abnormális gyorsasággal kötöm be fehér szalaggal. Mikor késznek tekintettem mind a két kezem, a fogaimmal együtt csomót kötöttem mind a kettőre. S dús hajam, egy kócos kis kontyba tekertem. Mikor ezzel is végeztem. Tekintetem gyorsan végigfutattam a termen, amiben jelenleg helyezkedem. S furcsálva figyelem, ahogy néha egy-egy tárgy, netán egy ember jobban kirajzolódik a tömegből. Sietve megrázom a fejem. Biztos csak a fáradság.
„ Nem, nem csak a fáradság." – Hallom meg a gondolatom közt Liz-t. Fejem nyomban felé fordítom, majd egy bíztató biccentést kapok tőle. „ Fókusz látásod van, amit ezek szerint most fedeztél fel." – Teszi hozzá bátorítóan.
„ Fókusz látás? mármint, mikor fényképezel és csak egy dologra fókuszáljon a gép?" – Vonom fel az egyik szemöldököm. „ és várjunk... hogy- hogy veled is tudok így kommunikálni?"
„ Igen, olyasmi nálad a fókusz látás... másrészről, hogy kifejlődött a tudatalatti kommunikációs készséged, így nem csak a kapocs társaddal tudsz kommunikálni, hanem bárkivel, aki közénk, őrzőköz, illetve démonokhoz tartozik." – Kacsint. Majd visszatér a feladatához. „ Láss neki a dolgodhoz, az a boksz-zsák nem fog magától szétverődni..."
„ van ilyen szó egyáltalán?!" – Nevetve megrázom a fejem, majd nekiállok gyengéd ütéseket mérni a zsákra, mi így is megrezzenti az akasztón azt. A szemem forgatom a gyenge felszerelésre, majd tovább folytatom készségem tovább fejlesztéséhez.
„ most már van" –Hallom Liz-t kuncogni.