Late Nights

32. Fejezet 3/3

Sziasztoook!
Megjöttem ismét egy újabb résszel:)
Boldog Valentin napot! Ha van párod, ha nincs! :D <3
Ha tetszett a rész, akkor szavazz/kommentelj.:)
Jó olvasást!
Puszi:
- D

Az előző részek tartalmából :

- az öcsém.

- az öcséd? – Szemei kikerekedtek, s szinte láttam a hitetlenséget a szemeiben, amit oly annyira el szerettem volna tűntetni.

-igen...

- tudtommal csak te vagy az egyedüli fehér démon... az utolsó. élő-halott ...fehér démon. – Homlokát az enyémnek dönti, s érintése csak ugyan, mint az előbb, hűvös. S grimaszolva is, de lefonom karjait magamról, s elhaladva mellette elindulok a kis folyosón, mi a szobák felé vezet.

- mégis mit gondolsz, hova igyekszel? – Kap a karom után, mit csak egy váll vonással elintézek, s folytatom utam tovább a célomhoz.

- a fürdőbe, nem akarok többé halott szagú lenni, ha újonnan ismét élek.

- megyek veled... - Pusmogja. S lassú kimért lépteit hallom, amint követ. Engem ez pedig csak arra sarkal, hogy jobban igyekezzek.

Valamilyen oknál kifolyólag nem szeretnék most a közelében lenni. Egy fura érzés kerített maga alá, mikor megláttam. Egy érzés, mintha már nem érezném, azt a vonzást, mi hozzáköt. Valami elszakadt köztünk, és ezt csak én érzem. Ő nem, ő ugyan olyan melengetően szorított a karjaiba, mégis számomra oly hűvösnek tűnt ölelése. S beleborzongok a tudatba, hogy vajon a kettőnk közti köteléknek vége lett volna, akkor, mikor meghaltam.

Lépteim mikor a fürdő ajtó elé értek, lábujjhegyeim teljes mértékben megérintették az ajtót. S megálltam, bevárva őt, hogy később kizárhassam. Fejem nekidöntöttem a fának, mi érdesnek bizonyult a bőröm ellen. S figyeltem, ahogy mostanra a lomha lépések elértek hozzám. Karjai a kilincsért nyúltak, de a keze után nyúltam. Lassan ráfontam ujjaim a keze hátuljára, hogy lehámozzam kezét az ajtóról. Fejem felé fordítva észrevettem, hogy arca megváltozik, egy üres tekintetből átmosódott egy zavart arccá. Nem értette mi történik, hogy mit miért teszek, s ezt nem is tudhatta. Nem tudhatta mit érzek iránta. Semmit. Ürességet. Ürességet mi egy nagy sötétségbe vezet, ahonnan nincs kiút. Felé fordulva nekidőltem féloldalasan az ajtónak, s egy sóhajt ejtettem el.

- egyedül szeretnék lenni. – Pusmogom halkan, csak annyira, hogy ő még hallani tudja.

- csak egy zuhanyzás... semmi olyan nem fog történni, amit nem szeretnél. – Kerül közel hozzám ismét.

- nem arról van szó...

- akkor miről? – Tekint mélyen a szemembe, keresve az igazságot, de nem fogja megtalálni, mert már nincs meg a kötelék, ami összekötött minket. Így hiába keresi a választ, úgy sem fogja megtalálni. Számára egy üres napló vagyok.

32. Fejezet 3/3

Szavaim elvésztek, ahogy azon gondolkodtam, mi is lenne a helyes válasz erre a kérdésre. Ha kibökném, hogy nincsenek érzéseim iránta mostanra, azzal csak még jobban összetipornám, mint amennyire most van. Annyira elveszettnek tűnik, ahogyan a tekintetemben próbál kutakodni, és semmilyen érzelmet nem talál bennük. S mikor egy éles levegőt szív be, azzal együtt az ajkait is összepréseli, s nyelvét lassan kidugja, ezzel megnedvesítve ajkait. Tekintetem oda kúszik egy pillanatra, de nem vált ki belőlem semmilyen érzelmet. Egy sóhajt veszek ismét. S lehajtom a fejem, s megrezzenek, amikor ujjai az állam alá kúsznak, majd két ujja közé fogja, s felemeli velük arcom. Üres tekintet találkozik egy reménytejessel, s az eredmény egy kívülállónak talán szívfacsaró is lenne a látványunk. Ujjai lassan követik ajkaim ívét, ahogyan alsó ajkam lehúzza egy kicsit, majd engedi, hogy visszamozduljon eredeti pozíciójába. Arca közelebb került hozzám, s szinte már éreztem a lélegzetét. Arcom, elfordítottam, ezzel biztosítva, hogy nem kerülnek érintkezésbe az ajkaink. S Harry arcára egy grimasz ült ki.

Viszont a következő pillanat meglepett, ahogy cselekedetei szélsebesek voltak. Keze rohamosan kinyitotta az ajtót, majd behúzva engem rajta nekivágott az ajtónak, s hátam ismételten csak ívbe feszült a fájdalomtól. Egy szisszenő hang tört fel a torkomból. S ijedten felé tekintettem, ahogyan a szemei elsötétedtek.

- n-ne. – Fogtam volna meg kezét, ahogy kulcsra zárja az ajtót, de semmit se tesz ellene, ahogy eldobja azt.

- oh de, igen. – Mosolyodik el, s ez a mosolya egyáltalán nem tetszik. Semmissé válok a tekintete alatt, s ez megrémiszt. Kezei a szakadt, s mocskos ruhákat próbálja letépni rólam, mit azzal ért el, hogy kinyújtva a kezeim, nekinyomta őket az ajtónak, s így könnyen lejöttek rólam. Az alsó résszel bajlódott, míg én egy sikító hangot se tudtam keresztül préselni az ajkaimon, ahogy egyik kezét oly szorosan rátapasztotta. – csinálhatjuk ezt a könnyebbik úton is, ha együtt működsz és nem ellenkezel, vagy ... - Hajol közelebb a fülemhez. – csinálhatjuk ezt a nehezebbik úton is. – Mosolyodik, el ahogy közelebb ér a bőrömhöz, s fejét lejjebb szegi , ezzel elérve, hogy a bőrömön libabőr futkosson föl-s alá. Ajkaim beszívtam, ahogy a bőröm ellen mosolygott, fejem hátraszegtem. Míg jobb keze összetartotta az enyémeket az ajtó ellen, ballal a csípőmnél fogva húzott közelebb magához. S lassan keze elindult, leszedve az alsó ruhadarabokat.

- a könnyebbiket választanám, ha engednéd... - Prüszkölöm, mikor mosolya a bőröm ellen kiszélesedik, s elhajol tőlem, hogy a szemébe nézhessek. Szeme elváltozott, s pontosan tudtam, hogy ez mit is jelentett számomra. Szenvedést.

Lassan néztem, ahogy kezei egy mozdulattal megszabadultak a ruhadaraboktól. S ezzel az összes tetkót, mi a testén van, láttatni engedte. Ujjaim elindultak volna felé, de nem értek célt, ahogy Harry elkapta a csuklóm még a levegőben, s a zuhanyfülke felé vetette az irányt. Elsőként léptem be az üveggel körbevont fülkébe, s nem lepődtem meg, mikor az ő alakja is megjelent a szűkös helyen, egyből az üvegnek préselődtem, ahogy az ő alakja nekem nyomódott. Erős mellkasa a hátamnak ütközött, s egy reszketeg levegőt vettem. Hatalmas kezei a vállamról egészen ujjperceimig barangoltak lefele, majd összekulcsolta őket, az övéivel, s a hasam fölött átkarolt. Fejem az üvegnek préseltem, s csak hagytam, ahogy forró víz megtisztítson a piszoktól, mi rajtam éktelenkedett. Egy idő után megéreztem, ahogy kezei lefonódtak az enyémről, így csendesen fellélegeztem, majd meghallottam, ahogy Harry kinyom egy kis tusfürdőt a kezébe, és összedörzsöli a kettőt. Teste hátrébb vonult, így végre meg tudtam fordulni a kellemetlen pozícióból. S hátam az üvegnek támasztva testem elernyedt, ahogy őt pásztáztam. Kezei felvezették enyémeket a nyakába, támaszt nyújtva nekem, s kezei ismét vándorútra indultak, hogy bebarangolva testem megtisztítsa azt. Fejem a megrökönyödve, de végül megadva magát a vállára dőlt. S beszívtam férfias illatát. Mit még akkor is lehetett érezni, ha nem is használt előttem tusfürdőt. Kezei lágyan, néhol durvábban, masszírozták a tusfürdőt a bőrömbe, ezzel elérve, hogy felszisszenjek, s fogaim nem túl lágyan a vállába meresszem.

- óvatosan. – Mormogom.

Vártam, hogy megszólaljon, de válasz sosem érkezett. Helyette, csak kényeztetni vágyó kezek, mik néha túlságosan is próbálták elérni a céljukat, ezzel csak az ellenkezőjét elérve. Néztem, ahogyan eltávolodik tőlem, majd sampont nyomott ki az egyik kezébe, s megismételve a procedúrát, ezúttal a hajamba masszírozta bele a krémes állagú folyadékot. Ajkaim beszívtam a hirtelen jött érzésre, mi elérte, hogy a lábujjaim begörbüljenek. S hátrahajtva fejem, egy mély morgást ejtettem meg. Annak ellenére, hogy most megvetem még a gondolatot is, hogy a közelembe van, nem tehetek arról, hogy élvezem, ahogyan a fejem masszírozza. S előre hajolva a vízsugár végig csordult rajtam, s fellélegeztem. Harry ezúttal az én kezembe nyomta a tusfürdőt, várva, hogy majd én is megmosdatom őt. Szemeim forgatva, tettem, amire célzott, de mielőtt bármit is tettem volna, kezeim a szíve fölé helyezte, és mélyen a szemembe nézett.

- még mindig érted dobog, Alisa... - Pusmogta, s homlokaink összeértek. – még mindig.

- az enyém már nem.