Late Nights

21. Fejezet 1/3

Sziasztoook!

Meghoztam az új részt! Nem lett a leghosszabb, de nagyon sok info van benne.Remélem mindenki jól van, és nagyon szépen köszönöm a sok visszajelzést, kommentet, szavazást, és mindent, hogy olvastok! <3

Ui.: A részt nem tudtam előbb hozni, mert hétvégén sok mindenből kellett készülnöm.

Nos ennyi lenne tőlem, jó olvasást! Puszi

- D

Arcom pírban égett, a tudattól, hogy látott ruhák nélkül, s arcom mellkasába fúrtam, miközben kezeimmel eltakartam magam zavaromba. Harry jóízűen felkuncogott mellőlem, s próbálta elcsenni kezeim, hogy meglásson. S én ennek hatására még jobban beburkolóztam. Harry felmordulva szétfeszítette kezeim, s kifeszítette őket az alattunk lévő matracra. Szemeim szorosan összeszorítottam, s nem mertem ránézni. Tudtam, hogy arcom valahol a paradicsom vörös és az élénk rózsaszín között lehetett, s ez még jobban rátett egy lapáttal, hogy ne nézzek vele szembe.

- nyisd ki azokat a szép ezüst szemeidet, Alisa. – Hümmög érdes hangján a fülembe, s orrát a nyakam mentéhez dörgöli párszor, elérve, hogy összébb húzzam magam. – Látni akarom őket. hagy lássam őket. – Mormogja tovább, apró puszik szántják végig bőröm, s a hideg végig fut a testemen.

- Harryyy. – Nyavajgok, miközben megpróbálok kiszabadulni a szorításából.

- tedd azt, amit mondok! – S ajkai elhagyják bőröm, s valamiért hiányérzetem támad.

- Harry. – Suttogom nevét, s óvatosan, pilláim rebegtetve nyitom ki szemeim, találkozva, egy csodás zöld szempárral.

- nem volt olyan nehéz megtenni, nemde? –Ajkai egy félmosolyba húzódnak, mi engedi mutatni a jobb oldali gödröcskéjét, miben szinte már csónakázni lehetne. A látvány valahol felmelegíti bensőm, s szívemben jóleső érzés árad szét.

- nem...- Csal mosolyt az én arcomra is.

- gyönyörű vagy... - Tekint a jobb szemembe, majd a balba, s ezt egy párszor elismétli még, míg tekintete lejjebb kúszik, s rátekintést nyer ajkaimra is. – sose takard el magad előttem, nem engedem meg! – Hangja pár oktávot lejjebb kúszott, s az érdes hangja ott csilingelt a fülembe, mi nem tudott elmenni tettek nélkül. Alsó ajkam beszívtam, s elködösült tekintettel néztem fel rá, óvatosan. – szent szar... - S ő is megismétli mozdulataim. – A dolgok, amiket most szívesen tennék veled, még túl koraiak... és te próbára teszed a tűrő képességeim... - Hajol lejjebb, s felsőtestünk összeér, ahogy közeledik hozzám. Ajkai néha-néha az enyémeknek dörzsölődik, s minden egyes pillanatban érzem azt a bizsergést. Fejemmel közelebb férkőzök hozzá, s egy gyors mozdulattal ajkaim az övéihez illesztem. Első pillanatban mozdulatlanná válik felettem, de amint rájön tettemre, visszacsókol. Kezei megtalálták az útjukat a csuklómról, a tenyerembe, s ujjait összekulcsolta az enyémekkel, s még jobban a matracba passzírozta őket. A pillanat elhúzódott, ahogy percekig csak így voltunk, egymás „karjaiban". S mikor vége szakadt az egésznek, elmosolyodtam ismét. S csak ekkor jutott el a tudatomig, mi minden történt velem, vele, és úgy összesítve. Szemeim kisebb labda méretűre tágultak ki, amint minden egyszerre jut el hozzám. Egy démon vagyok. De mégis... hogyan? Amint Harry meglátja a kényelmetlenséget a tekintetemben, hátrébb vonakodik tőlem. S teste, amint legördült rólam, fél oldalasan felém fordult, miközben bal karjával megtartotta fejét.