12. Én csak egy könyvet akartam

99 13 3
                                    

Elnézést a késésért, de itt van a kövi fejezet :D. A hónap végéig elképzelhető lesznek a csúszások, míg a cosplayem nem lesz rendben. Addig itt egy kép Liu uraságról. 


Shen Yuan kedvetlenül benyitott a szobájába. Maga mögött becsukta az ajtót és neki dőlt. Párszor beverte a fejét a kemény fába, de hiába. Nagyon is ébren volt és a dolgok megtörténtek. Miatta majdnem megsérült a főszereplő, aki szereti a százszorosát visszafizetni a sérelmeknek. Az is lehet, hogy Shen Qingqiu előbb kinyírja vagy ledobatja a hegyről. Még szerencse, hogy nem az ő csúcsán tanítvány. Nem bírná ki azt a sok kínzást, amit a főszereplő kapott a mesterétől.
A legszívesebben ásna egy lyukat és nem mászna elő belőle soha az életben. Most csak annyit tehet, hogy befekszik az ágyába magára húzza a takarót és álomba sírja magát. A szeme sarkából észre vette a fekete gömböt, de mire megszólalhatott volna kopogtak az ajtaján. Kedvetlenül kinyitotta. Gu Ling mosolyogva üdvözölte.

_ Shen shidi!
_ Mi az?
_ Nem kell ennyire szomorúnak lenned.
_ De tönkre tettem egy tisztást!- nyafogott Shen Yuan.
_ Pff. Ugyan már! Mi nagyobb kárt okoztunk.
_ Ez egyáltalán nem, vigasztal.

Gu Ling próbálkozásai mind kudarcba fulladtak, hogy jó kedvre derítse shidijét. A város látogatást Mo Cheng rontotta el, a másikat meg ő. Nem kellett volna egyedül hagynia shidijét. Legközelebb nem hagyja magára.

_ Mi lenne ha, másnap elmennénk megint a városba? Nem sokára lesz egy fesztivál és sok árus lesz kint.
_ Tényleg? Soha nem voltam fesztiválon (legalább is itt).
_ Akkor ezt megbeszéltük. Ja és ne aggódj pár bambusz miatt. Shizun mindent elintéz.
_ De csak három nap múlva jön vissza.
_ Nyugi. Lehet, hogy észre sem veszik.
_ Kidőlt három vagy négy hatalmas bambusz. Ha jól emlékszem az egyik kereszbe az útra.
_ Ugyan már kikerülik vagy átugorják.

Shen Yuan hangosan felnevetett.

 _ El tudod képzelni, hogy Shen shibo átugorja?
_ Nem, de vicces lenne.

Gu Ling jó éjszakát kívánva elment a saját szobájába. Shen Yuan most végre a teljes figyelmét a rendszernek tudja szentelni. Ha nem kapja meg azt a kevéske pontot, megkeresi és  bucira veri. 

<<Feladat teljesítve: Hívd ki a főszereplőt.
Jutalom 10 pont. Egyenleg 130 pont.>>
_ Végre. Mennyi kell a következő fejlesztéshez?
<<1000 pont.>>
_ Miiiiii? Soha nem szedem össze.
<< Jobban meg kell erőltetnie magát a felhasználónak. >>
_ Nem tudnál több pontot adni?
<< Nem. A feladatok a történetet egyáltalán nem segítik. >>
_ Még örülhetek neki, hogy kapok egyáltalán pontot? 
<< Igen.>>

Shen Yuan csak a szemeit forgatta. Ilyen ütemben nem lesz elég pontja és ha az egyiket elbukja, abba bele is halhat. Már nagyon megbánta a frissítést. Úgy döntött nem foglalkozik a rendszerrel tovább. Csak felhúzza magát rajta. Nincs értelme összevesznie vele, mert úgy sem győzhet. Ha nem akar pontot adni, nem tudja rávenni. Így csak várni tud a megfelelő feladatra, ami több pontot hoz majd neki.  A rendszerrel való beszélgetés legalább elfeledtette vele a hibáját. Elterült az ágyon és egyből elnyomta az álom. A qi használata kimerítette, de annyira bepánikolt, hogy észre sem vette.
Shen Yuan hangos kopogásra ébredt. Kimerültnek érezte magát. Az ajtóhoz csoszogott és kinyitotta. Gu Ling aggódó arckifejezéssel várta. 

_ Shidi jól vagy? Már elfáradt a karom a kopogástól.
_ Igyen. Nyol vagyok.- dörzsölte a fáradt szemeit Shen Yuan.- Mingyárt végzek.
_ Shidi! Ne aludj el állva.
_ He?- Ásítozott közben.
_ Gyerünk, öltözz fel!
_ Nyem akarooook!
_ Shen shidi. Kicsit túl hajszolod magad. Szerintem tarts egy kis szünetet. Ebéd után inkább csak meditálj hagyd a kard gyakorlatokat.

BingYuan: Segítség megakarnak enniWhere stories live. Discover now