BingYuan: Segítség megakarnak enni

32. Álom, álom, rémálom 3. rész

Figyelmeztetés! Durva jeleneteket tartalmaz a fejezet elejétől! Csak saját felelőségre!

.

.

.

.

.

Várakozásához híven az Álomdémon elküldte egy másik álomba, hogy a főszereplővel nyugodtan tudjon beszélni. Az ő feladata itt  véget ért és másnap reggel az ágyában fog felébredni. Békés álomra számított, ahogy Ning Yingying esetében, mégis itt van egy hátborzongató helyen és biztos benne, hogy nem lesz kellemes az itt tartózkodása.

_ Olyan nehéz lett volna, hogy én is egy békés álmot kaphassak?

Senki sem reagált a panaszaira és a rendszer is csendben maradt. Megtapogatta azt a helyet, ahova eldugta, de ott nem talált semmit. Nem mert abban reménykedni, hogy végleg eltűnt. Amilyen szerencséje van, úgy is megjelenik és tovább folytatja az életének a megkeserítését.

A hely egyáltalán nem volt ismerős neki. Egy kő emelvény közepén állt, amit egy sötéten csillogó víz vett körbe. A meder aljára egyáltalán nem lehetett lelátni, olyan zavaros volt. A falak egyenesek voltak és nedvességtől csillogtak. A háta mögött egy kis vízesés volt, ami táplálta az árokban lévő vizet. 

Sehol sem látott kijáratot, de egy álomban ez nem is meglepő. A részletesség már annál inkább. Meng Mo igazán kitett magáért. A helyszín tökéletes egy gyerek megfélemlítéséhez. Csak, hogy ő már felnőtt volt. Nem fog összekuporogni és sírni. Szépen megvárja, amíg véget ér az álom.  Reggel felébred és elfelejti örökre. 

Már elkezdett unatkozni, így kíváncsiságból elkezdte megvizsgálni a vízesést. A víz a plafonról zúdult le a lenti medencébe, folyamatosan táplálva azt. Közelebb lépett és enyhe világosságot vélt felfedezni a víz függöny mögött. Felemelte a kezét és át akarta dugni a lezúduló vízen, amikor hirtelen valami kattant Shen Yuan fejében. A kezét nagyon gyorsan visszahúzta és védelmezően megfogta a másikkal. Tett pár lépést hátra és idegesen körbe nézett. 

_ Az nem lehet...

Személyesen még soha életében nem járt még itt, de több fejezetben olvasott már róla. Fel kellett volna ismernie, Airplane nagyon részletesen leírta. Szerencsére utolsó pillanatban felismerte és nem lett kellemetlen élményben része.  A Huan Hua palota vizíbörtöne. Az első gondolat ami az eszébe jut, hogy mit keres itt?

Töprengése közben egy hangos kattanásra lett figyelmes, amitől a vízesés morajló hangja egyre jobban elcsendesült. Borzongás futott végig a gerincén. Gyanús volt neki, hogy hirtelen megjelent a kijárat. Mintha valaki arra csalogatná. Mielőtt elindulhatott volna kopogó hangra lett figyelmes. Tett pár lépést hátra és várt. A kőösvény végén megjelent valaki. Magassága alapján felnőtt férfi lehetett, de ennél többet nem tudott megállapítani. Túl nagy volt a sötétség. 

Farkas szemet néztek egymással, de egyikük sem mozdult meg. Shen Yuan már kezdte kényelmetlenül érezni magát ettől a figyelmességtől, amikor az alak hirtelen eltűnt. Pislogott párszor, de nem jelent meg újra. Egyből elindult a kijárat felé. Bárhol jobb, mint egy savas árok közelében lenni. 

  Shidi!

Kellemetlen érzés kerítette hatalmába. A füle mellett, mintha hallotta volna valaki suttogását. A fejét hátra kapva szemrevételezte a környezetét. Miután bebizonyosodott róla, hogy nincs ott senki, megkönnyebbülve fellélegzett. Folytatta volna az útját azonban, neki ütközött valami keménynek. Az orrát dörzsölve tett pár lépést hátra, hogy megnézze. A szemei elé táruló látványra nem volt felkészülve.