Évszak mesék / Befejezett/

Nyári kaland II. - Edward

Edward

Amikor rábólintottam arra, hogy Harry legyen az asszisztensem, azt hiszem a világ legbotorabb döntését hoztam. Kegyetlen az a fú. Ellenem fordította a saját fegyveremet. Mégpedig azokat a döntéseket, amelyeket én hoztam meg anno. Valóban igaza volt, fotografikus memóriája van. Így még kibújni sem tudtam a dolgok alól, mert pontosan emlékezett mindenre. Mind a munkámra, mind a személyemre vonatkozó dolgokban. Előszedte az orvosi papírjaimat és az azon szereplő adatok alapján kiszelektálta, hogy mit ehetek és mit nem. Egy kis nyüsszögés árán megtarthattam a gumicukrokat, de attól a naptól kezdve az összes színt meg kellett ennem. Nem is olyan rossz a zöld, csak a színe a spenótra emlékeztet...fúj. És hogy mi a perverz az egészben? Élvezem. Halál komolyan élvezem, hogy ennyire ő diktálja a dolgokat. Olyan rendet tett secperc alatt maga körül, majd nálam is, hogy csak néztem. Ijesztő, de csak mondanom kell a kartonszámot és ő pontosan megmondja hol van.

Minden reggel ugyanúgy kezdődik. Hétre jön dolgozni, még előttem. Ehhez biztosítottam neki céges autót. Mindent kipakol címkékkel ellátva, hogy mi micsoda és egy finom, tejeskávé vár az asztalomon, szigorúan laktózmentes tejből. Nincs is nagy különbség ízben. Nem is tudom, eddig mi volt vele a bajom. Röhejes, de tízórait is kapok, általában gyümölcsöt valamilyen keksszel. Ebédre meg még a vajas zöldbabot is belém tudta imádkozni. Búcsút intettem a gyors kajáknak és befogadtam az életembe a rengeteg zöldséget, húsokat. Pár napig duzzogtam, de rá kellett jönnöm, hogy jobban bírom a napokat így, mint azoktól a műanyag cuccoktól.

A legkiborítóbb pedig az, hogy iszonyúan szexi. A csőnadrágját megtartotta, de az ingek, amit felvesz hozzájuk, a halálomat okozzák minden egyes nap. Lágyan rásimulnak, a legfelső gombot be sem gombolja, éppen eltakarja a derekát, de ha nyújtózkodik, kivillan mégis. Egyszer pont akkor mentem ki hozzá, mikor a legfelső polcot próbálta elérni. Fél perc alatt merevedést kaptam, ahogy megláttam. Vissza is fordultam azonnal az irodámba, hogy kezelésbe vegyem magamat...

Először, mikor kiosztott, köpni, nyelni nem tudtam, hisz először úgy tűnt, azt csinálok vele, amit akarok, de mindez színjáték volt. Nem értettem miért, de aztán a C csarnokban tett látogatás után rájöttem. Az apja egy seggfej. Végig úgy nézett a fiára, mint egy véres rongyra. Bele sem merek gondolni, hogy otthon mit kaphatott mindezért. Lehet tahó dolog, de egyre több munkát raktam a vállára, így a délután négy óra elcsúszott ötre. Majd hatra, később este nyolcra, de nem panaszkodott. Talán még jól is fogadta. Néha láttam mosolyogni munka közben, ami még kívánatosabbá tette számomra. Nem is egyszer kaptam meg Anne-től, hogy kiugrik a szemem, annyira bámulom. Ez sem zavarta egyébként. Sőt! Néha az volt az érzésem direkt olyan mozdulatot tesz, hogy még szexibb legyen. Rövid időn belül rá kellett jönnöm, hogy amitől elzárkóztam évekig, meg fog történni. Biztos voltam benne, hogy az irodám minden vízszintes felületén meg fogom dugni, mihelyst alkalmam van rá. Nem ezért hangszigeteltettem az irodát, de most kifejezetten örülök ennek a húzásnak, mert hallani akarom a hangját, miközben benne mozgok. Perverz módon a sikolyait akarom hallani. Akarom, hogy a nevemet kiabálja, mikor eléri a vágyai csúcsát.

Ehhez előbb viszont túl kell élnem a brokkolit. Mondtam már, hogy utálom? Már apára is ráköptem gyerekkoromban.

- Nem kérek brokkolit - néztem csúnyán a fejhálós, konyhás férfira. Az a kis szexbomba arra is rávett, hogy lenn egyek a kantinban. Mondván, hogy ő nem fogja az asztalát összemaszatolni. Mikor felajánlottam, hogy egyen benn nálam, akkor meg azt, hogy nem fog a dohányzó asztal fölé görnyedni. Egyébként meg nekem sem kellene bent ennem, mert a mahagóni asztal nem szereti a ragadós cuccokat.

- Nem lesz tőle, semmi baja, Edward - mosolyogta lágyan. Hú, basszus, az a mosoly. Esküszöm megfordult a fejemben, hogy felkenem az üvegre, ami mögött a mai választék van, és ott kefélem meg. Ahogy kiejtette a nevemet, már az farok állító. Először nem akarta, utána meg a legbúgóbb hangjával teszi. Megőrjít.