𝐃𝐞𝐞𝐩𝐥𝐲 𝐒𝐡𝐚𝐥𝐥𝐨𝐰 [𝐴𝑣𝑎𝑡𝑎𝑟 𝑓𝑓.]

③④

- Lám lám! - szólt egy erőteljes hang mögöttünk. - Miujság kis szarosok?

180 fokot pördülve megfordultunk és vele találtuk szembe magunkat. Ouaritch az.

- Ezt nem hiszem el. - forgatta meg a szemeit Lo'ak.

- Úgy ám! Idáig követtelek titeket. - mondta a férfi.

Az a furcsa érzés amit egész úton éreztem végre értelmet nyert. Éreztem, hogy valami nem stimmel.

- Hogy a fenébe nem tudsz te megdöleni? - vicsorított rá Kiri.

A férfi lassú léptekkel közeledett felénk, mire mi azonnal elő vettük fegyvereinket.

- Hát tudod engem meg lehet ölni, de a halálból is vissza jövök. Nem tudtok legyőzni. - nevetett.

- Tűnj innen vagy megbánod. - léptem hozzá közelebb.

- Igen? Mit szólnál ehhez? - vicsorított rám.

Majd hirtelen nekem támadt. A fegyveremet ki verte a kezemből és szorosan maga elé fordított. Nem tudtam megmozdulni, majd egy tőrt szegezett a torkomhoz.

- Ne Thyra! Engedd el. - támadtak volna neki barátaim a férfinak.

- Dobjátok el a fegyvereiteket vagy megölöm. - szorította mégjobban torkomhoz a kést.

Éreztem ahogy egy kicsit megkarcolja bőrömet az éles penge majd egy kis vér csöppent ki onnan. Kiri és Lo'ak azonnal eldobták a fegyvert.

- Na látjátok. Tudjátok ti, hogyan kell viselkedni. - mondta. - Az a vicces, hogy eredetileg te nem is szerepeltél az étlapon. - hajolt közel jobb fülemhez. - Értetek indultam el. - mutatott Kirire és Lo'akra. - Le akartam vadászni a többi Sully ivadékot is mint azt a másikat. - nevette el magát.

Lo'ak és Kiri csak fújtatott egyet.

- Csak, hogy út közben hallottam egy s mást rólad. - dörmögött a fülembe. - A korcs torzszülött ki vissza állítja az egyensúlyt Pandorán.

- Ne merj így beszélni róla! - kiáltott Lo'ak.

- Kuss legyen! - förmedt rá Quaritch. - De ha nincs ki vissza hozza? Akkor sosem lesz egyensúly és az egész bolygó az égi embereké lesz. - húzta gyúnyos mosolyra száját. - Szóval ezt jöttem megakadályozni. - emelte fel kését, hogy azt mellkasomba fúrja.

Hirtelen a csendes barlangott visszhanzó nevetés borította be. Ismerős hang volt ez mindannyiunk számára.

- Ezzel egy probléma van. - szólalt meg a nevető hang.

Egyre ismerősebb. Quaritch, engem maga előtt tartva a hang irányába fordult.

- Hogy elkéstél szararcú! - jött elő a sötétből.

- Neteyam? - suttogtam magam elé.

- Neked halottnak kéne lenned! - kiáltotta el magát a férfi.

A fiú egy nyilat helyezett íjába majd azzal Ouaritchra célzott. A húrt elengedve a nyíl mellettem egy fél centire elhaladva a férfi mellkasába fúrodott. A fájdalomtól elengedett és össze esett mellettem.

- Bingó! - szólt Neteyam.

A férfi felett állva megértettem, hogy minden szörnyűség miatta történt. Nem csak velem hanem a Sully családdal és egész Pandorával is. A földről felvettem a tőrt amivel eddig engem fenyegetett. Szíve fölé helyeztem a fegyvert. Teljesen átkapcsoltam, a szemeim szikráztak.

- Sakk matt, barom. És egyébként csak, hogy tudd Kiri nélkül sem sikerülhetett volna. Viszlát a pokolban. - mondtam majd belé mélyesztettem a pengét.