Gyere Velem (Chris Collins ff) [BEFEJEZETT]

XXVI. fejezet

Emlékeztek, amikor azt mondtam, hogy Levi békén hagyott az elmúlt hetekben? Igen. Csakhogy ez nem tartott sokáig, és ami ezután rám, illetve ránk vár Chrissel, az talán rosszabb lesz minden eddig Levi által sújtott csapásnál.
De erről majd később.

Hihetetlenül jól éreztem magamat a Collins családnál, és valószínűleg ők is kedveltek engem, mivel amikor hazaindultunk Chrissel, akkor volt este 10 óra. A kocsiút a szokottnál is gyorsabban telt, így hamar leparkoltunk a házunk előtt. Mosolyogva néztem a mellettem ülő szőkeségre.

- Szerintem szimpatikus voltál nekik - mondta, miután ő is rám pillantott.

- Remélem.

- Biztos. Nyugodj meg. A testvéreim meg teljesen rád vannak kattanva - jelentette ki nevetve.

- Örülök neki - mondtam mosolyogva.

Mivel mind a ketten nagyon fáradtak voltunk, gyorsan a fürdőbe mentünk, és külön-külön lehzuhanyoztunk. Befeküdtem az ágyba, és bekapcsoltam a tévét. Néztem az unalmas híreket, és gondolkoztam, hogy mi lehet otthon. Minden nap beszéltem a szüleimmel, de mégsem ugyan az. Bár, holnap jönnek.
El fognak jönni a szülinapomra, és majdnem egy hónap után láthatom őket. Félek, hogy nem fog minden zökkenőmentesen menni, de hát mi megy zökkenőmentesen?

Chris vizes, szőke tincsekkel lépkedett az ágyhoz, ahol felkapta magára a boxerét, és befeküdt mellém. Összeráncolt szemöldökkel néztem rá.
- Chris, pizsama? - kérdeztem nevetve, mire ő csak kacsintott egyet.

- Szeretem a természetességet, zavar, Cica? - nézett rám perverzül vigyorogva.

Szememet forgatva fordultam meg, háttal az izmos mellkasának. Védelmező karjai szorosan öleltek, és abban a pillanatban megnyugodtam. Nem volt Levi, nem volt semmi gond, nem voltak újságírók és riporterek.
Békésen hunytam le a szemem, tudván, hogy biztonságban vagyok.

✳❇✳❇

Reggel boldogan keltem. Chris már nem volt mellettem, de amint felálltam, rá is jöttem, hogy miért. Valószínűleg a szülinapomat szervezi, ami már délelőtt elkezdődik, annyi különbséggel, hogy délelőtt még csak ketten ünneplünk Chrissel, ebédre jönnek anyuék, és hat óra körül kezdődik a buli. Még pizsamában leszaladtam a konyhába, ahol a pulton egy hatalmas rózsacsokrot találtam. Azonnal mosolyognom kellett. A következő percben pedig nyílt a bejárati ajtó. Chris lépett be rajta, fekete színű öltönyben.

- Tetszik, Cica? - kérdezte reményteljesen mosolyogva, miközben a csokorra mutatott. Vigyorogva ráztam meg a fejemet, jelezvén, hogy igen, és odarohantam hozzá, hogy szorosan megöleljem.

- Boldog szülinapot - suttogta a fülembe, és a szívemet hihetlen mennyiségű melegség és szeretet árasztotta el. Boldogan nyomtam egy puszit az arcára, majd mondta, hogy készülődjek, mivel elvisz valahová reggelizni. Csinosan kéne felöltöznöm, hisz Chris is úgy van.