Kamu valóság-h.s./befejezett

25.-Magány

Hope

Késő délután Jenniferrel,a könyvtárban tanultunk .Beállt köztünk a csend,de tudom nagyon jól,hogy érdekelte mit beszélgettünk Liammel.

-Hamarosan jön Lina.-nézett rá a telefonjára.

-Nem is tudtam,hogy jön.-mondtam közömbösen ,majd lapoztam egyet.

-Nagyon feldúlt volt a telefonba,mikor beszéltem vele három körül.-mondta közömbösen.

-Biztos nem volt abból a cipőből,amit kinézett.-nevettem,majd barátnőm is csatlakozott.

Linát ismerve,nem igazán szokott kiborulni ,úgy igazán.Csak ha esetleg nincs a méretében valami ruha,vagy ha nincs megfelelő árnyalatú alapozó számára a boltokban.

Percekig tanulhattunk tovább,amikor beviharzott a göndör hajú barátnőnk.Lecsapta a táskáját a székre,ezzel pár tekintetet magunkra vonzva.

-Tudtátok,hogy Harry Styles nem is meleg?!-mondta halkabban.

Kezemből kiesett a könyv ,majd a lányra összpontosítottam.Hála istennek volt annyi esze,hogy nem hangosan kiabált.

-Még is miről beszélsz?-nevetett kínosan Jen.

-Úgy,hogy elcsábított...-nézett rám.Kissé megrándultam a székben és úgy éreztem,hogy minden porcikám széthasad.-...sajnálom Hope,tudom,hogy nagyon jó barátok vagytok és úgy éreztem el kell mondanom,bár nem volt köztetek semmi,szóval nagyon remélem nem haragszol rám.-hadart idegesen és úgy tűnt ,hogy hamarosan elsírja magát.

-Nincs semmi közöm Harryhez.-mosolyogtam hamiskásan.

-Rendben,akkor most kibeszélhetjük mekkora paraszt és,hogy miért is hiszi azt mindenki,hogy meleg...

Ennyit bírtam.Nem voltam kíváncsi a részletekre,nem voltam kíváncsi Linára. Egyedül akartam lenni jó messze a gondolataimtól,az emberektől.Fel álltam és a könyveimet a táskámba söpörtem.

-Nekem mennem kell,mert találkozóm van.-hazudtam.Próbáltam érzelem mentes maradni.

-Rendben.-mondta halkan Lina.

-Meg leszel?-mosolygott rám bátorítóan Jennifer.

-Persze,majd otthon beszélünk.-búcsúztam el.

Nem tudom,hogy Harry lefeküdt -e Linával,vagy ,hogy mi történt kettőjük között,de úgy éreztem a gondjaimmal már sehova sem mehetek,kivétel Liamhez,akit nem akarok leterhelni mindennel.

Haza ugrottam,Bepakoltam a könyveimet,majd felkaptam a kocsikulcsot.

Tudtam hová kell mennem.

Harry

Hihetetlen mit tettem!Mióta ismerem Hope-ot minden sokkal bonyolultabb.Ha Liam nélkül is,de elmegyek Louis-hoz.Nem tudok tétlenül ülni itthon.

Az alkohol remélhetőleg kiürült belőlem,de nem ittam annyit,hogy baj lehessen a vezetésemmel.Beindítottam a motort és elindultam Louis grill bárjába.

***

Sötét volt már mikor kiszálltam az autóból.Megcsapott a hűvös szellő és kirázott a hideg.Befutottam a bárba és ismét megcsapott a kellemes meleg.Tele volt a helység emberekkel.Mindenki jóízűen evett és nevetve beszélgettek.

-Csak nem eltévedtél?-ment el mellettem Freya egy tálcával.

Aprót mosolyogtam,majd a pulthoz léptem.Louis sürgölődött a poharakkal ,italokkal,így mikor megfordult nagyon meglepődött.

-Korábban jöttél.-jegyezte meg.-Liam,nem jött?

-Nem.Ő úgy döntött,hogy randizni viszi Hope-ot.-morogtam.

-Nehéz nem elfelejteni azt a lányt.-gondolkodott el egy pillanatra.-Én azt hittem ,hogy te találkozgatsz vele.Bár a múltkor jelenet picit összezavart.-ráncolta össze szemöldökét értetlenül.

-Csak annyit mondhatok,hogy sok mindenről lemaradtál.

-John!Vedd át.-szólt oda az egyik alkalmazottnak.-Hallgatlak.-könyökölt le a pultra.

-Apámnak már majdnem elmondtam mindent,aztán bejelentette,hogy szerdán indítja be a cégét.-dörzsöltem meg az orrom.

Louis megfordult,majd levett egy üveg italt a polcról és egy pohárba öntötte,majd lecsapta elém.

-Érzem,hogy hosszú lesz.Mára a vendégem vagy.

-Köszi haver.De nincs kedvem nagyon lelkizni.-fintorodtam el.

-Ez nem lelkizés.Röviden vázold fel nekem a helyzetet,hátha tudok valami bölcset mondani.-nevette el magát.

-Nem tudja apám még mindig,hogy mi történt az elmúlt időszakban,de a lényeg,hogy vége.Már csak Marcellt akarom elintézni valahogyan.

-Mondd,hogy nem akarsz bosszút állni?-mosolygott,majd mikor látta,hogy komolyan beszélek elkomorodott.-Öregem,ne csinál meggondolatlan dolgot.

-Annak már úgy is mindegy.Hope-val nem beszélek és kikezdtem a barátnőjével.

-Na ez erős húzás volt.

-Nekem ne mond.-ittam bele az alkoholba.-Hibát ,hibára halmozok és oh...nem is mondtam,hogy Ruby egyik nap betoppant hozzám,majd nekem esett...szó szerint.

Louis öntött még a poharamba.

-Neked nem unalmas az életed öregem.-ingatta a fejét.

Megszólalt az ajtó felőli csengő,ahogy belépett rajta az újabb vendég.

-Azt viszont nem mondtad,hogy Hope is jön.-nézett Louis mögém.

***

Fhu én de kedves vagyok!Egy nap,két rész.Ráadásul egy hosszabb.Ez mind csak azért,mert holnap nem leszek és nem tudok részt hozni,ezért ma kapjátok.

Jó olvasást!