Kamu valóság-h.s./befejezett

7.-Kávé és eső

Harry

-Nekem mennem kell srácok,nem is akarok tovább zavarni.-állt fel Niall,majd kezet csókolt Hope-nak velem pedig kezet fogott.-Majd később beszélünk.

Diszkréten bólintottam,majd kacsintottam egyet a srácra ő pedig mosolyogva bólogatott és távozott.

Niall igazán jó fej és örültem,hogy nem bonyolította tovább az amúgy is kínos helyzetet.Nem akarom,hogy bárki bármit is megtudjon és belekeveredjen ebbe az ügybe.

-Azt hiszem nem akar elállni ez az eső.-támaszkodott az állára a kis vöröske.Beültem vele szembe,ahol az előbb a barátom ült.

-Kocsival vagyok,ha gondolod elvihetlek.

-Köszi,de még ebédet is kell vennem.-húzta el az ajkait.

-Harry Styles ajánlatát nem lehet visszautasítani.-estem ki a szerepemből.

Annyi ideig jól eljátszottam,hogy meleg vagyok mert ez a kötelességem.Ebben egyeztünk meg.Ez a lány még nagyobb nyomást gyakorol rám.

Hope kissé meglepetten nézett.

-Akarom mondani,elviszlek veszünk valami kaját,én is éhes vagyok.Aztán hazaviszlek a koliba.

-Rendben.Legyen!Talán nem árt meg,hogy kiélvezem a kényelmet és autóval körbeviszel az elintézni való helyekhez ebben a szörnyű időben.-játszotta magát túl és egy aprót kuncogott.

-Úgy tudtam csak ebédet kell venni.Az ajánlatom több elintézni valóra nem érvényes.

-Lehetetlen vagy.-forgatta meg a szemeit,majd a háta mögé pillantott.-Azt hiszem kész van a kávé.-állt fel.Én is így tettem.

Hagytam,hogy előre menjen.Lepillantottam formás fenekére,annyira tökéletesen állt rajta ez a nadrág.

Megnyaltam ajkaimat,majd szorosan követtem a lányt,ki az üzletből.Folyamatosan hajtogattam egymást után magamba ,hogy "nem szabad Harry,nem szabad".

Mi lesz ha Marcell megtudja,ha esetleg közöm van Hopehoz és így kiderül,hogy nem vagyok meleg.

***

1 évvel ezelőtt.

-Ha még egyszer hozzá mersz nyúlni akár egy újjal is a húgomhoz kicsinállak.Sőt tudod mit...-tanakodott el egy pillanatra,majd egy hatalmasat ütött felém,de még időben elugrottam,így a lendülettől elesett.

Az emberek körénk álltak,a zene hangos bömbölt úgy ,ahogy a szívem.Felment bennem az adrenalin,de nem akartam kitörni.

-A kis semmire kellő apádnak szépen elintézted a jövőjét,ami nincs is és nem is volt...és nem is lesz.-fröcsögött felém,ahogy kissé ittasan felállt.

-Miről beszélsz?-nevettem.

-Repül az apám cégétől.-hahotázott és hátat fordított.Gallérjánál fogva fordítottam vissza ,majd egy hatalmasat behúztam neki.Hátra tántorodott,de a kis talpnyalói elkapták.

-Engedjetek el.-kiáltotta véres orral és kiszabadította magát a karok közül.Éppen indultam volna felé,mikor hátulról lefogtak.

-Nem ütlek meg Styles!De egy valamivel talán még is az állásában tarthatod apádat.-vicsorgott.

Álltam kemény tekintetét.Kíváncsian vizslattam,majd elkiáltotta magát.

-Harry Styles meleg, emberek!-üvöltötte és kitárta a karját.

Először csak nevettem,majd mindenki csendben maradt és még a zene is elhallgatott.

-Jól hallottátok.-mondta hangosan.

Miközben még mindig lefogtak eljött mellettem.

-Meleg leszel életed végéig. Tűrd a megalázást és apáddal nem lesz baj.-súgta a fülembe és távozott.

-Ki vagy te nekem...-sziszegtem dühösen utoljára.

-Csend!-csúszott egy finom kéz a mellkasamra.

-Megbántottál.-felelte lágyan Ruby.

-Te kis utolsó ribanc.-mosolyogtam rá.

***

Hope

Kifutottunk az esőbe ügyelve,hogy a kávét ki ne löttyintsem .Harry úgy látszik nem ismerte az udvariasságot,mert anélkül,hogy kinyitotta volna nekem a kocsija ajtaját egyből beült a volán mögé.

-Köszi!-csusszantam be a fekete autó ülésére és bekötöttem magamat.

-Hogy elviszlek?-húzta ismét ferde mosolyra a száját.

Hátrahajtottam a fejem ,majd ismét-ma már sokadjára-az ég felé emeltem a tekintetem.