Kamu valóság-h.s./befejezett

9.-Óegyiptomi uralkodó

Harry

Ahogy leparkoltam a kocsimmal a házam előtt, a mellettem lévő,most már üres ülés felé pillantottam.Egy karkötő hevert az anyagon.Nem tudom miért indítottam be egyből a motort most már sokadjára a mai nap,de kötelességem volt visszajuttatni hozzá.Nagyon jól tudtam hol van a szobájuk,így csak oda kellett nekem vinnem.

Csak odaadom neki és már jövök is vissza.

-Ráérhetett volna.-mondtam halkan,majd bekopogtam.Villámgyorsan csapódott ki az ajtó és Hope szobatársa állt előttem.Meglepettség suhant át arcán,míg én egyből a karkötő gazdájára néztem.

-Bocsi a zavarásért.Ezt a kocsimba hagytad.-emeltem fel az említett tárgyat.

-A kocsijába?-kérdezte a másik lány.Úgy látszik Hope még nem igazán számolt be a találkozásunkról.

-Köszi Harry,ez igazán nagyon figyelmes,hogy elhoztad.-Kivette a kezemből és csak egy pillanatra simult össze bőrünk.Ez olyan jó érzéssel töltött el.Látszik,hogy túl régen voltam már lánnyal.

-Hát akkor én mennék is.-köszörültem meg a torkom és kissé zavart a légköri feszültség.

-Majd beszélünk.-mondta halkan és a hajába túrt,mind ezt olyan szexisen tette,hogy ha nem lett volna ott a szobatársa lehetséges,hogy nem türtőztettem volna tovább magamat.Idejét láttam a távozásomnak,így gyorsan elköszöntem és elindultam a folyosón.Liam ajtójáig meg sem álltam.

Idegesen bekopogtattam .Niall-en kívül még Liam tud a kis összetűzésemről Marcellel.

***

-Túl régóta titkolózom.-meséltem az új helyzetet barátomnak,miközben egy sört fogyasztottunk el egy várostól távolibb bárban.

-Tudom haver.

-Holnap beszélek apámmal.-néztem rá.

-Sok sikert kívánok és azt hiszem jól cselekszel,bár már rég ezt kellett volna tenned.-ivott bele a habzó alkoholba.

Liam nem értheti ezt,senki nem értheti rajtam kívül.Apám befolyásos ember.Nem annyira mint Marcell családja,de megközelítőleg annyira.Már csak egy kicsi választja el a saját cége alapításától.Még egy kicsit ki kell bírnom.

Hope

-Te tényleg nem vagy ma a csúcson Jen.-jegyezte meg barátom miközben küszködött a nagy forgalomban autójával.

-Ha csak cseszegettek talán tényleg rossz ötlet volt eljönnöm veletek mozizni.-puffogott hátul barátnőm.

Dennis keze combomra csúszott és megszorította azt.

Elmosolyodtam tette miatt,majd kitekintettem az ablakon és az elsuhanó házakat és fákat bámultam.Ahogy közeledtünk a mozihoz,úgy lett egyre ritkább a zöld növényzet is.

-Talán el kéne menni kirándulni a hegyekbe és kiszabadulni picit a friss levegőre.-vetettem fel az ötletet.

-Nos ez egy jó terv,de értesíts időben és akkor előre eltervezem.-bólogatott Den.

-Ez egy spontán terv.Menjünk holnap.Úgy is vasárnap és nincs dolgom.-csillantak fel szemeim.

-Sajnálom,de nekem készülnöm kell órára.Nevek jelentéséről írok egy fontos dokumentációt.Tudtátok,hogy a Den becenevem visszavezethető egy régi óegyiptomi uralkodóra?-terelte el kissé a fő témát.

Barátom tovább folytatta a fontos adatok és történetek mesélését nevéről,míg én hátra pillantottam Jennire,aki nemlegesen bólogatott fejével.Megrántottam a vállam és újból az utat kezdtem el figyelni.

Nem is emlékszem mikor voltunk utoljára együtt Dennissel.Mióta egyetemisták vagyunk talán háromszor max négyszer feküdtünk le és az elég kevés alkalom.Nagyon kevés.