Ha a Maffiában dolgozol nincs nyugtod. Főleg ha te nem is akarsz ott dolgozni. Sikerül elszöknöd, megtalálod az apukád lesz egy barátod és minden rendben. Tartozol valakihez. De meddig tart a boldogság? Mennyi mindent kell még kibírnod? Kövesd Sky é...
-Na nem! Nem! Ezer millió százalék hogy nem megyek el átvenni a drogot.-ordítottam apámmal. Illetve a mostoha apámmal. Azzal az emberrel akivel ha bárki más ordít lelövi a picsába.
-De kislányom. Nem kérdeztem. Kijelentettem. Irány öltözni.-mosolygott rám azzal az ördögi mosolyával. Engem sosem bántott. Viszont anyát hátra hagyta, ezzel megölték őt. 4 éve. Négy kibaszott éve nincs anyám. Vagyis mióta ezzel a seggfejjel összeköltöztek. Az már 12 éve. Az igazi apukám nem ismerem de nagyon megszeretném ismerni. Találkozni szeretnék vele. Testvérem nincs. De az is lehet hogy csak nem tudok róla.
-Nem vagyok a kislányod. -szinte köptem a szavakat a szemébe. Gyűlölöm. Elindultam le a lépcsőn a többiekhez. Luke a legnormálisabb ő mindenbe segít nekem. Ha ő nem lenne akkor nem is tudom mihez kezdenék. Amolyan bátyuska számomra. Ő 29 éves. Van még Adam és a többiekkel nem nagyon szoktam beszélni. Ők nem itt laknak, úgy mint Luke. Ne de jöjjön a " story time". Skylyn Leiket vagyok. 20 éves leszek nemsokára.. És a maffiaban dolgozom. Illetve bele lettem kényszerítve és John (a főkutya) engem küldött hogy elhozzam a "csomagot". Igen drog. Soha nem akartam droghoz nyúlni. Semmilyen értelemben. De John belekényszerít. Mindenbe. Mire a gondolataim végére értem leértem a lépcsőn. Mindenki a kanapén ült és röhögtek. Ők szeretik ezt a munkát, ellentétben velem. Luke nagyon sokat veszekszik John-al azért mert engem sok mindenbe belekényszerít. Luke otthagyta a szüleit pár éve és azóta Johnnal lakik, meg mostmár egy ideje velünk.
-Szia kislány.-köszönt Luke, és felállt. Nem szóltam semmit csak szomorúan ránéztem.-Kényszerít?-kérdezte és kitárta a karját. Majdnem elsírtam magam.
-Nem baj túlélem .-próbáltam meg a jó oldalát nézni, de nem nagyon ment. Hogy is menne? Ha épp mész kényszerből dolgozni. Az hogy kényszerből mész dolgozni, még semmi mert sokan vannak így, de az , hogy illegális dolgokra kényszerítenek, az már nem semmiség. De van ez így. Én pedig lassan beletörődök. Attól még várom a megmentőmet.
-Sky. Kislányom hol vagy?-jött le a lépcsőn John. Már megint ez a kislányom. Ezerszer és egyszer elmondtam neki hogy ne szólítson így. Fel is fogta, csak szeret idegesíteni és tudja hogy ezzel nagyon fel tud menni az agyvizem. Intettem neki majd odajött és a kezembe nyomta a ruhát.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Legalább stílusosan mehetek.-erőltettem magamra egy mosolyt. Elmentem a fürdőszobámba felöltözni. Mikor kész voltam, megálltam egy egész alakos tükör előtt. Jól néztem ki. De bár ne azért néznék ki jól mert épp megyek kinyíratni magam. Na jó ez lehet túlzás volt. Lementem, beültem a kocsiba és elindultam. Elindultam arra a helyre ahol én is eggyé válok a bűnözőkkel. Hiába erőltetett rám sok mindent ilyet még nem csinált. Sosem engem küldött a beszállítókhoz. Eddig a napig. Az a vicc az egészben, hogy most egy új drogot próbál ki. Fogalmam sincs mi a neve, nem is igazán érdekel. Amit egy rohadt focipályán veszek át kettő sráctól.
Cameron Dallas Szemszöge:
Ma végre elkaphatjuk a világ legnagyobb drogbáróját. Én kaptam a feladatot hogy elfogjam ezt az embert. Kaptunk egy fülest, miszerint a város végénél lévő focipálya környékén fog megjelenni a régóta keresett drogbáró egy új anyag átvételénél. Ezzenel véget ért a kiképzésem. Hivatalosan is az F.B.I-nál dolgozom. Az anyám és a nővérem is itt dolgozik. Épp készülődtem amikor a főnököm Peter benyitott. Rám mosolygott.
-Kész vagy, fiam?-kérdezte kicsattanó örömmel. Mindig is fiaként tekintett rám. Pedig semmi rokoni kapcsolat nincs köztünk. Anya az egyik bennfentese.Sokmindent elmesélt nekem és én is neki. Többek közt azt is elmesélte hogy a felesége elhagyta őt, és a 8 éves kislányét is elvitte. Azóta nem is hallott se a kislányról, se a feleségéről. Nagyon összetört. De sikerült kihevernie, már amennyire ki lehet az ilyet. Sokat emlegeti a lányát. Tisztelem őt, mert erős, meg egy picit hamarabb tudtam munkába állni mint gondoltuk. Felgyorsítatta a tanításom, mert állítása szerint ilyen emberekre van szüksége itt. De mindenki tudja hogy ez azért volt mert anya ezt kérte. Ezért is van hogy a korom ellenére már itt dolgozhatok.
-Igen főnök. Remélem nem hamis a füles.-szűrtem ki a fogaim között. Na de hagy mutatkozzak be. A nevem Cameron Dallas. Újdonsült FBI ügynök.
-Kérlek, hozd be őt.-mondta halkan, épphogy meghallottam amit mondott. Bólintottam majd kisétáltam a nagy épületből és bevágtam magam a kocsiba. Akkor induljunk.
Sziasztoook!Remélem tetszeni fog ez a másik fajta történetem is.Az 1.részt lehet még ma fel rakom és ígérem ez izgalmas lesz ! (vagyis megpróbálom)Puszi :) <3
