Maffia Girl /Befejezett/

32.rész

Reggel pontosan 5 órakkor keltem, mert 7-kor indul a gépem Londonba. Cameronéktól már tegnap elköszöntem.

Levágtattam a konyhába és öntöttem egy pohár vizet magamnak. Fogtam egy tálat és kivettem a hűtőből a tejet, a szekrényből pedig a müzlit. Öntöttem egy keveset a kis piros müzlis tálba és leültem enni. Miközben kanalaztam a reggelim megcsörrent a telefonom. Felpattantam és a konyhapulthoz rohantam. Ismeretlen. Óvatosan elcsúsztattam az ujjam a kijelzőn és a fülemhez emeltem.

-Halló? -szóltam bele a reggeli kómás hangommal.

-Szia. Katlyn vagyok. Mikor utazol el? -szólt bele a másik fél, ezek szerint Katlyn. Egy sóhajtással és egy szemforgatással "díjaztam" hogy hívott.

-Ma 7-kor indul a gépem. Még egyszer mondom, ha nem hagyja magát akkor nem ment. De ha elteríted és úgy csinálsz vele valamit akkor az nem ér. -mondtam újra neki. Nem tehetek róla hogy aggódok.

-Jól van, már felfogtam. Nem fogok erőlködni. Csak nem szállok le róla és ennyi. -mondta. Legalább nem nyávog. Bár aki az F.B.I-nál akar dolgozni nem hiszem hogy ha nyávog jó pont. Bár nem tudom.

-Ennyi? Mert mennék készülni. -sóhajtottam a telefonba. Pár percig néma csend volt.

-Skylyn? -szólt bele az előbbi hangerőjéhez képest halkan.

-Mond Katlyn.

-Köszönöm....öhm..hogy elutazol. Csak tudod, nehéz elfelejtenem. -nyögte ki. Tátott szájjal hallgattam amiket mond. Annyira lesokkolt hogy reagálni sem tudtam hirtelen. Katlyn ezeket mondta nekem? 

-Persze. oké. Most...megyek.-hadartam el és már bontottam is a vonalat. A pultra dobtam a telefonom és felszaladtam a szobába. Kihúztam az ágy alól a bőröndömet, amibe tegnap este már bepakoltam. Felállítottam és lecipeltem a lépcsőn. Ahogy a lépcső végéhez értem csöngettek. Egy sóhajtással ledobtam a bőröndöm és az ajtóhoz mentem.

-Szia!-köszönt vidáman...Sierra. Úgy volt hogy Luke visz ki a reptérre. Ajjaj. Arrébb álltam az ajtóból hogy be tudjon jönni Sisi. -Kiviszlek én a reptérre. -mosolygott szelíden. Bólintottam egyet és a konyhába mentem utána.

-Jó reggelt amúgy. És hogy hogy te jöttél nem Luke? -kérdeztem miközben öntöttem ki neki a kávét. Letettem és elé csúsztattam a poharat amit hálás tekintettel emelt fel és kortyolt bele.

-Mert beszélni akartam veled. -mondta egyre komolyabban. Bólintottam egyet. -Csak annyit, hogy nem tudom hogy történt e köztetek valami Cameronnal vagy sem, de elutazol. Mégpedig 2 hétre. És ez az egész hirtelen jött. Minden rendben veled? -kérdezte aggodalmas pillantások közepette.

-Persze, miért ne lennék jól? -legyintettem. Semmi fogalmam nincs mire érti de félek hogy Luke mondott valamit. Nem akarom hogy megtudják miért megyek el. Ez az egész Katlyn dolog jól jött, ahhoz hogy kiderítsek valamit. Kylie pedig az egyik legjobb barátnőm. Tud segíteni. Amúgy is idő kell.

-A baba miatt. -suttogta. Már megint itt tartunk. A baba. Már nincs, felfoghatná mindenki.

-A baba már a múlté. Cameron és köztem minden rendben van. Azért megyek el hogy lássam a legjobb barátnőm. Nem értem hogy ebben mi az a dolog amiért aggódni kéne értem. -néztem teljes komolysággal de nyugodtan Sierrara. A szája szélébe harapott és lehajtotta a fejét.

-Nem akarjátok újra megpróbálni a baba dolgot? -ledöbbentett ez a kérdése. Nem tudtam válaszolni csak ültem és néztem magam elé. -Persze nem úgy értem hogy azonnal csináljatok egy babát, de jó lenne. Nem csak nekünk. Leginkább nektek. -ezzel felállt a mosogatóba rakta a poharát és megállt. Felpillantottam az órára és már 6:05 perc volt. Kirúgtam magam alól a széket és a fogashoz rohantam. Felszedtem a kabátom, rávettem a táskám és megfogtam a bőröndöm. Sierra is megismételte a folyamatom és kiléptünk a meleg lakásból. Bedobtuk a csomagtartóba a cuccokat és bepattantunk előre.

Az út nagyrészt csendben telt, csak a rádió szólt. Ahogy bekanyarodott a repülőtér parkolójába sóhajtottam egyet. Úgy érzem nagyon rászoktam erre a sóhajtozásra.

-Komolyan mint egy öregasszony úgy sóhajtozol. -nevetett fel a mellettem ülő Sisi. Ránéztem egy "na-nem-mondod-komolyan" pillantással és elnevettük magunkat. Kiszálltunk, kiszedtük a cuccaim a kocsiból és szorosan a karjaiba vont. Volt még 25 percem arra hogy beérjek és felszálljak a repülőre, ezért elég gyorsan lezavartuk az elköszönési dolgot. Mondtam neki hogy mindenkit puszilok és mondja meg Cam-nek hogy sajnálom hogy eljöttem. Meg azt is hogy nem vártam meg míg kiengedik a kórházból.

Becsekkoltam, leadtam a húzogatható útitársam és felszálltam a gépre. Megkerestem a helyem és ledobtam magam. Utálok repülni. Nagyon félek a repülőktől, de ha muszáj akkor muszáj. Dobtam egy sms-t Kylie-nak hogy 12 óra múlva ott vagyok. Olyan este 7-re ott vagyok. Becsuktam a szemem és elkezdtem az utóbbi napokon, heteken gondolkozni. Minden olyan gyorsan történt. szinte fel sem fogtam. Kb 3-4 hónap alatt volt egy vetélésem, megöltem a mostoha apám, és "megtaláltam" az igazi apám. Olyan zavaros. Jót fog tenni ez a kis pihenő.

12 órával később.

Arra keltem fel hogy a hangosbemondóba szólnak hogy kapcsoljuk be az öveinket. Nagyjából végig aludtam az utat. Persze felkeltem sokszor, hogy zenét váltsak vagy kényelmetlen helyezkedésem miatt. Egyszer még olvasni is elkezdtem. 

A leszállásnál nem történt semmi különös. Ahogy megéreztem a szilárd talajt a lábam alatt megnyugodott minden porcikám. Fáradtan indultam ki a parkolóba mert Kylie ott fog várni. 

Ahogy haladtam tovább megláttam a barátnőm ahogy hevesen integet és ugrándozik. Persze, nem is ő lenne ha nem csinálná ezt. Sokat változott. Sötétbarna haja sokkal hosszabb volt mint ezelőtt évekkel és most begöndörítve omlott vállára. Fekete nadrág, denevér ujjú szürke póló volt rajta és magassarkú. Ki is volt sminkelve. Amikor utoljára láttam még fogszabályzója volt és nem szerette a sminktermékeket. Sem a magassarkúkat. Rajtam általában mindig az volt.

-Úr-Is-Ten.! Sky! -visította a fülembe és a nyakamba ugrott. Egy csomó ideig öleltük egymást aztan (végre) elengedtük egymást.

-Nem én úristen. Inkább te! Ki vagy sminkelve! És magassarkú is van rajtad. Na de hol a fogszabályzó? Istenem tuti hogy te vagy Kylie Black? -ámuldoztam és végig mértem.

-Mi lenne ha beülnénk kajálni? Biztos te is megéheztél az út alatt és mesélhetnél hogy mi ez a "holnap eljönnék hozzád 2 hétre" dolog. -bólogatott és a kocsi felé vonszolt. -Elviszlek a kedvenc helyemre. Itt van nem messze. És mondtad hogy segítenem kéne valamibe. Persze hogy segítek bármibe, de mi lenne az? -kérdezte és egy pillantást vetett rám .

-Majd a kajáldába elmesélek mindent. Most ez így hosszú lenne. -válaszoltam. Innentől nem beszéltünk sokat. 

Sziasztok emberkék!! 
Először is mindenkinek nagyon boldog új évet kívánok! 
Tudom tegnapra ígértem a részt de nem sikerült megírnom a szilveszteri felhajtás miatt. Remélem mindenkinek jól telt a szilveszteri bulija vagy nem bulija de jól telt az este. 
Ez a rész nem igazán lett se hosszú se tartalmas, de a következő már remélhetőleg az lesz. Mindenkinek szép további estét kívánok 

---o--

Kaptam egy díjat amit nagyon szépen köszönöm és rakom is ki.!!