Maffia Girl /Befejezett/

34.rész

Cameron szemszöge.

Reggel fáradtan keltem a telefonom csörgésére. Abban reménykedtem hogy Sky hív. De csalódnom kellett. Nem hogy Sky, de még nem is a családomból valaki, hanem egyenesen Katlyn hívott. Fogalmam sem volt arról hogy mit akarhat. Egy ideig csak bámultam a kijelzőt. Nem akartam felvenni. Semmi kedvem nem volt beszélni vele. Egyszerűen nem is érdekelt. Na meg amilyen szerencsém van valahogy úgy is Skylyn fülébe jutna hogy beszéltem vele, míg nem volt itthon. Nem esne neki jól, mert miatta történtek azok a bizonyos rossz dolgok.

Magam mellé dobva a telefont ültem fel. Kitakaróztam és a konyhába vettem az irányt. Ahogy áthaladtam a nappalin üresség fogott el. Senki nem feküdt a nagy kanapén és a tv sem szólt halkan. Hiába nem szóltunk egy huzamosabb ideig és haragban voltunk, itt volt. A ház valamely részén tevékenykedett. De a legfontosabb hogy itt volt. Velem. Sok mindent elbasztam kezdjük azzal hogy Katlyn-ról sem az igazat mondtam neki. Mindennél jobban szeretem, de nem akarom hogy miattam ne éljen 20 évesen. Eddig nem tudott élni, most tudna, de nem fog. Szomorúan lépkedtem a konyhába és álltam neki kávét főzni. A pultnak támaszkodva vártam hogy elkészüljön a kávém és gondolkoztam. Gondolkozásom egy fülsüketítő hang szakította meg. Hamar rá is jöttem hogy ez a csengő hangja. Kurva hangos ez a szar. Morgolódva sétáltam az ajtóhoz, így ahogy voltam. Alsóban és egy bő itthoni pólóban. Még az ajtó kinyitása előtt elkáromkodtam magam. Nem tudom ki lehet az aki ilyen korán keres. Magamra erőltettem egy normális arckifejezést és kinyitottam az ajtót.

-Szia Camy. -köszönt vidáman a velem szemben álló lány. Ebben a szent pillanatban dobtam volna egy hátast. Szerintem nem vette a lapot. Mert ha nem vesszük fel a telefont valakinek sokadjára sem az azt jelenti hogy nem vagyunk kíváncsiak az illetőre. Míg ezeken gondolkoztam utat tört magának és belépett a házba. Idegesen mentem utána a konyhába.

-Katlyn, kezdjük ott hogy ez az én házam és kibaszottul nem hívtalak be. Másodszor mit szeretnél itt? Sky ki fog akadni hogy itt vagy és őszintén engem se nagyon érdekelsz.-mondtam neki nem túlzott kedvességgel. Elegem van mindenből. Két hétig egyedül leszek, ráadásul pont most lenne a legnagyobb szükségem Sky-ra. Tisztában vagyok vele hogy miattam ment el. Legalábbis közöm van hozzá.

-Valaki nagyon morcos reggel. Hoztam neked fánkot.-mondta és ledobta az asztalra a dobozt, aztán közel sétált hozzám és átölelte a nyakam. -Tudom hogy szereted.-suttogta bele a fülembe. Túl érzékien. Egyre idegesebb lettem, fogtam a kezét és ledobtam magamról. Felsétáltam az emeletre. Bevágtam az ajtót. Reményeim szerint elmegy mire felöltözve lemegyek.

Miután elkészültem telefonnal a kezembe sétáltam le az emeletről. Katlyn nem ment el. Helyette borospohárral a kezébe ült a kanapén. Mellé lépkedtem és leültem mellé. Lehet nem kéne flegmáznom vele, hiszen felnőttek vagyunk. Én 26 leszek ő meg 24. Szerintem megtudjuk beszélni felnőttek módjára a történteket. Balhé nélkül.

-Katlyn. Ha már itt vagy akkor beszéljünk felnőttekhez híven. Hiszen azok vagyunk. -mondtam egy bíztató mosolyal neki. Bólintott egyet de nem szólalt meg. Gondolom arra vár hogy elkezdjem. -Nos. Miért csináltad ezt? -kérdeztem a lényeget.

-Mármint mit? Jah hogy elmondtam Sky-nak hogy köztünk volt valami régen. Hogy egy évig folyamatosan szexeltünk. Végül is nem jelentett semmit. -mondta nem törődöm hanggal. Belekortyolt a poharába és készségesen nyelte le a folyadékot. Előre dőlt és felemelt az asztalról egy másik poharat borral. Elém tartotta. Felemeltem a kezem és átvettem. Szeretnék jóba lenni Katlyn-el mert nagyon jó ember és nem akartam megbántani. Még régebben megakartam kérdezni hogy lesz e a barátnőm, de akkor jött Skylyn. Selymes barna haja, gyönyörű zöldes barnás szeme és puha ajkai. Felborította a józan eszemet. Úgy jöttem vele össze hogy nem szóltam Kat-nek. Megbántottam. Sosem akartam olyan férfi lenni aki csak kihasználja a nőket. De mégis azt tettem. Most már értem hogy miért tette, de akkor sem Sky-nak kellett volna ártania. Hanem nekem.

-Nem akartalak megbántani, de szeretem Sky-t. Sajnálom hogy nem szóltam. Tudom hogy ezért csinálod. Mindent. De engem kellett volna bántanod nem egy ártatlan kislányt. Mert hozzánk képest még kicsi. -mondtam. A végén elgondolkoztam. Vajon arra van szüksége hogy egy 26 éves barátja legyen? Nem érdemelte meg hogy elrontsam az életét azzal hogy a legelső kisbabáját nem tudta megszülni. Nem tudta érezni hogy rúg. Én meg nem is mellette álltam hanem a munkába zárkóztam. A fejem a kezembe temettem.

-Szereted? -kérdezte a szemembe nézve. Felemeltem a fejem és ránéztem. Bólintottam egyet. Letette a poharát, közel hajolt és megcsókolt.

Én meg vissza. 

Kedveseim! Meghoztam közel egy hónap késéssel a részt amit nagyon sajnálok, de nem volt időm, kedvem és szomorú is voltam. De most itt van. Tudom valakinek tegnap azt mondtam hogy felkerül tegnap a rész de nem sikerült mert kaptam egy telefonhívást és a szüleim az égig nyomták az idegpumpám. Remélem tetszik nektek a rész. Legyetek jók ! <3 <3 <3 

Várom a reakciókat comiba!!!! :) :) <3