Maffia Girl /Befejezett/

26.rész

Figyelem!! Ez a rész 18+ saját felelősségre olvasd.

~1 hónappal később~

Màr kb. Cameront egy hónappal ezelőtt engedték ki. Már másnap vissza is ment dolgozni. Ezalatt az egy hónap alatt nem aludtunk együtt. Vagyis eleinte próbáltuk de nem ment. Nekem nem. Akárhányszor próbált közeledni felém vagy hozzám érni elhúzódtam. Bár mennyire tudtam hogy nem csalt meg, fájt a tudat hogy egy olyan nővel dolgozik akivel lefeküdtek korábban. Bízok Cameronban, nem arról van szó, csak nem. Nem megy. Állandóan sokáig dolgozik addig én a nappaliban ülve tv-zek és általában a hatalmas kanapén alszok el. Eleinte csak véletlen volt de később már direkt ott feküdtem le. Ezért én alszok a kanapén, Cam meg a hálóban.
Apa amikor megtudta a vetélésem nagyon rosszul viselte. Az állítása szerint azért mert nem voltam boldog, de mi tudjuk hogy azért mert vágyott egy unokára már. Nem nagyon beszéltünk a gyerekről Cameronnal. Akárhányszor felhozta tereltem. Hogy mi van Luke-al? Egyszerű, minden nap átjön hozzám és "megnéz" ilyenkor mindig kilapcsolódok. Sokszor úgy érzem magam mint egy 5 éves. Az igazat megvallva még mindig nem fogtam fel hogy él. Tisztán emlékszem a temetésére. Azokra a szavakra amiket a pap mondott, és azokra is amiket én. Valamelyik nap amikor itt volt elmeseltem neki hogy miket mondtam a temetésén. Meghatódott és ezerszer bocsánatot kért. Sierra és az ő kapcsolata alakul. Már nem 'csak randiznak' hanem már hivatalosan is együtt vannak. A hír hallatán egy időre elfelejtettem a rosszakat és arra gondoltam hogy végre körülöttem mindenki boldog. Jujj azt nem is meséltem hogy apa elhívott egy csinos háziaszzonykát randevúra. Anne a neve. Már találkoztam vele és nagyon rendes. Nagyon bírom a fejét. Kis vicces nőszemély.
Gonolataimból a csengő éles hangja szakított ki. Gyorsan lerúgtam a plédet magamról és amilyen gyorsan csak tudtam felálltam. Először is belenéztem a kukucskálóba. Cameron állt ott. Mivan? Nem vitt kulcsot. Elfordítottam az ajtóban lévő kulcsot és beengedtem az ajtó előtt ácsorgó fiút. Mikor kinyilt az ajtó olyan Lendülettel rontott be hogy majdnem fellökött.
-Sky! Beszélnünk kell. Most. -mondta ingerülten, mire biccentettem egyet és leültem a kanapéra. Mit csinált már megint? Már csak erre tudok gondolni.
-Hallgatom. -sóhajtottam egy nagyot. Elkezdett fel-alá járkálni. Idegesített a nyugtalansága. Hirtelen megállt és rám nézett.
-Skylyn. Én ezt nem bírom tovább. 1 hónapja nem csókoltál meg úgy igazán. Nem érhetek hozzád, de még mellettem sem alszol. Nekem így nem megy. Ne haragudj. Tudom, rengeteget dolgozok és elhanyagoltalak. Sajnálom és szeretlek tudnod kéne. De ha nem keressük Johnt, baj lehet belőle. Kérlek. Próbáljuk újra! Menjünk el ma valahová! -mondta és közbe leguggolt elém és megfogta a térdeimet. Mindehez társult egy könyörgő tekintet. Már mióta várom hogy ezt mondja. Azt hittem hogy egy idő után meg fog unni és végleg elhagy. De nem így van. Bólintottam egyet. Gyorsan felállt, felhúzott engem is és szorosan megölelt. Pár másodpercnyi tétovázás után én is átöleltem, majd a mellkasába furtam a fejem
-És hova viszel? -kérdeztem mire felkuncogott. Nagyon hiányzott. Belepusziltam a mellkasába. Eltolt annyira hogy a szemembe tudjon nézni. Szemei a szám és az én szemem közt cikázott. Odahajoltam és amilyen vadul csak tudtam megcsókoltam. Felkapott az ölébe, de közbe egy percre sem szakadtunk el egymás szájától. A szoba felé igyekezett velem az ölében. Ahogy a szobaajtóhoz értünk, lenyomta a kilincset a fenekemmel. Vicces volt ezért belemosolyogtam a csókunkba. Megállt egy pillanatra.
-Végre mosolyogsz!-mosolygott, visszahajolt és újra vadul csókoltuk egymást. Ledobott az ágyra és rám mászott. Szája a nyakamra tapadt és erősen megszívta. Ez egy hatalmas sóhajt váltott ki belőlem. Éreztem ahogy belemosolyog a nyakamba. Annyira de annyira hiányzott már. Hülye voltam hogy megharagudtam rá. A semmi miatt. Amikor a nyakammal végzett áttért a kulcs csontomra és mindenhol puszikkal hintette be. Beletúrtam a hajába és húztam rajta egy kicsit. Felemelte a fejét és megnyalta ajkait. Nem sokkal később már az ajkaimat tornáztatta meg. Levette a pólóm és a melegítőmet.
Egy bugyiban és melltartóban feküdtem alatta. Ideje volt kezembe venni az irányítást. Fordítottam a helyzetünkön és a csípőjére ültem. Ráhajoltam és beleharaptam lágyan a fülébe mire egy morgás hagyta el a száját. Végig puszilgattam az állkapcsát . Kezét a fenekemre helyezte és belemarkolt. Felhúztam a pólóját és lerángattam róla minél gyorsabban. Az övéhez nyúltam és kicsatoltam. Kigomboltam a nadrágját és elkezdtem leszedni róla. Félrelökött (persze óvatosan) és lerángatta a nadrágját magáról a boxerével együtt. Felém helyezkedett és lehúzta a fehérneműm és a szemembe nézett.
-Nem haragszol meg ha... -kérdezte volna de közbevágtam.
-Csináld már. -rivalltam rá, mire elmosolyodott és belémvezette magát. Hatalmas sóhaj tört ki mind kettőnkből.
Ahogy egyre gyorsabbakat lökött, annál nagyobbakat nyögtem. Fejét a nyakhajlatomba fúrta és kezével a fejem mellett támasztott.
Éreztem hogy nincs messze a vég. Egyik kezem Cameron hátára siklot a másik pedig a hajába vezettem. Ezután már hamar elélveztem. Cameron lökött még párat hogy ő is elérje a várt érzést.
-Szeretlek.-suttogta a fülembe és elment. Lihegve borult mellém.
-Én is szeretlek. -mondtam. Pihentünk egy kicsit aztán felálltam és magamra húztam a bugyim és Cam egyik pólóját. Ő csak egy boxert vett fel és visszabújtunk az ágyba. Végre együtt alszunk. És remélem mimden olyan lesz mint régen. Lassan elhomályosult a szoba és elnyelt az álomvilág.

                  **********
Csengetésre keltem fel. Cameronra néztem aki édesen szuszogott mellettem. Kimásztam mellőle és az órára néztem. Délután 4. Megdörzsöltem a szemem. Az ajtóhoz léptem és kinyitottam. Luke rohant be. Megállt a nappaliba és elkezdett járkálni. Látszott rajta hogy ideges volt.
-Luke...miaz?-kérdeztem kissé rekedtes hangon.
-Sierra. Sierra....eltűnt.-mondta és kétségbeesve nézett rám.
-Hogy mi?