A Farkas Lady 1. /Befejezett/

3.rész ~ Az iskola

Reggel 6:45-kor keltett Jenette, ugyanis a busz 7:20-kor jön értünk. Igazából már régóta szerettem volna egy ilyen sárga buszon utazni, mivel mindig (legalábbis ahogy én láttam) nevető diákokat szállított a busz. Az utcán éltem, szülők nélkül, így a buszt és a gyerekeket nézve mindig elszomorodtam és arra gondoltam, hogy nekik szerető és gondoskodó szüleik vannak, akik felkísérték a gyereküket a buszra. Most végre én is közéjük fogok tartozni!

Ezekkel a gondolatokkal vettem fel egy farmert és egy egyszerű piros pólót (Jenette vette nekem még az érkezésemkor pár másik ruhával együtt, de megígérte, hogy holnap délután elfogunk menni vásárolni), a fürdőszobában rendbe szedtem az arcomat és a táskámat felkapva lementem a nappaliba/étkezőbe.

- Na, várod már az első napodat? - kérdezte Jenette őszinte érdeklődéssel - Emlékszem, Chloe nagyon izgatott volt, alig várta, hogy felszállhasson a buszra - elmosolyodott, amire az említett húgom is megérkezett.

- Nem tudom, mit vártam benne, nem annyira jó, mint elsőnek tűnik - mondta álmosan, majd felém fordult - Te már jártál iskolába? - kérdezte érdeklődve

- Az árvaház mellett volt egy iskola, ahol szinte ugyanúgy tanítottak minket, mint titeket. Habár a rendes iskolában nem ütnek meg, ha elfelejtettél valamit, ugye? - hirtelen megijedtem, hogy ugyanaz a rendszer, de Jenette és Chloe tátott szájjal néztek engem, úgyhogy megnyugodtam.

-Titeket megütöttek? - kérdezték szinte egyszerre, amire bólintottam. Jenette letett elénk egy-egy szendvicset és egy-egy kis pohár teát.

- Chloe mindig rosszul lesz, amikor úgy megy el reggel valahova, hogy nem eszik, ezért mindig csinálok szendvicset. - magyarázta, bár nem lett volna rá szükség. Láttam rajta, hogy igazából csak a témát akarja terelni, amiért hálás voltam.

Randy botorkált le a lépcsőn, majd velem szembe leült az asztalhoz, elmormogott egy Jóreggelt-et, majd ő is megkapta a szemdvicsét.

- Apátok nem megy dolgozni? - érdeklődött Jenette Nathan után, aki 7:10-kor sem jelent meg, amikor befejeztük a reggelit és megittuk a hozzá kapott teát. Az iskolára kaptunk még egy-egy üveg teát és két kisebb szendvicset, majd felvettük a cipőnket, puszival elköszöntünk Jenette-től és kiáltunk a ház elé.

7:20-ra meg is érkezett, majd Chloe mellett helyet foglaltam és már mentünk is az iskola felé.

Az iskolában Randy segítségével (Chloe a szekrényével bíbelődött) megtaláltam az igazgatói irodát, ahová kopogás után be is mentem.

- Jó reggelt! - köszöntött az igazgatónő, majd kinyújtotta a kezét - Mrs. Dawson vagyok, te pedig Lilly Clown, igaz? - bólintottam, mire mosolya még nagyobb lett. - Az osztályfőnöködet szeretném bemutatni - mondta, majd odavezetett az asztalához, ahol ott ült egy másik nő, akit bejövetelemkor észre sem vettem.

- Üdvözöllek az iskolában Lilly - fogott velem ő is kezet - Ms. Pearl vagyok, én leszek az osztályfőnököd. - mosolyogva fogadott ő is.

- Köszönöm, Ms. Pearl - szorítottam meg a kezét, majd az igazgatónő intésére helyet foglaltam.

- Itt találod az órarendedet - nyújtott át egy lapot - és a tantárgyak mellett a terem számát és a tanár nevét. - felállt, odament az asztala melletti szekrényhez és rengeteg könyvet vett ki belőle. Kiválogatta őket, majd a maradékot visszatette - Ezek pedig a könyveid. Megkérnélek rá, hogy ha nem is csomagolod be, de legalább egy címkét tegyél rá és írd fel a neved és az osztályod.

Hirtelen elkomorodott az igazgatónő és az asztalon támaszkodva közelebb hajolt hozzám.

- Tudom, hogy honnan jöttél és miket éltél át, de hidd el, itt jó lesz - kicsit elmosolyodott - Kapsz időt bőven, hogy pótolj, de ha netán valami nem megy, szólj nekem, vagy Ms.Pearl-nek - mutatott a mellettem álló hölgyre - és kitalálunk valamit. Rendben?

-Rendben. - mondtam bólogatva, majd azokat a könyveket, amikre szükségem lesz a mai nap folyamán a táskámba, a többit kézbe vettem. Ms.Pearl átadott egy kulcsot.

- A bejárati ajtóval szemben lévő folyosón van a szekrényed. Oda beleteheted majd a könyveidet. - egy köszönettel átvettem a kulcsot, majd kimentem az irodából.

Ránéztem az órámra, ami 7:50-t mutatott. Bepakoltam a szekrénybe, majd megnéztem, hogy mivel kezdek. Biológia. Remek.

A terembe belépve kb. 15 diák csendesedett el és néztek rám boci szemekkel. Barátkozni akartam, és mivel a hallgatásuk erőt adott,hangosan kezdtem beszélni.

- Sziasztok! A nevem Lilly Clown és én vagyok zaz új osztálytársatok - mondtam, amire többen is odaálltak mellém és kérdezősködni kezdtek. Elmondtam, hogy hány éves vagyok, egyenlőre (tudom, nem szép dolog hazudni, de ez van) annyit mondtam, hogy a szüleim elfoglaltak, ezért a Keith családdal lakok. Chloe ott volt mellettem és bólogatva helyeselt, amiért nagyon hálás voltam.

Az egyik lány, mint kiderült, Charlotte nagyon unszimpatikusan viselkedett velem. Rosszallóan méregetett, látványosan kibeszélt a "barátnőinek", akik a szemüket forgatták és inkább otthagyták. Becsöngetéskor kerestem üres helyet és Jéé, ki mellett nem ült senki? Persze, hogy Charlotte mellett.

- Bocsi, leülhetek melléd? - kérdeztem meg szerintem rendesen, amire egy nagyon csúnya pillantást és egy vállrándítást kaptam válaszul. Leültem mellé, elővettem a cuccaimat és érdeklődve bámultam az osztályt. 13-an voltunk, amin kicsit elcsodálkoztam és Charlotte felé fordultam. - Hogyhogy csak 13-an vagyunk? - kérdeztem

- Bárcsak 12-en maradtunk volna- ez volt a válasza, ami rohadt jól esett. Tehát mi nem leszünk barátok, oké, felfogtam, többet nem fogom zaklatni. Az előttem ülő lány vállát megkocogtattam, mire felém fordult - Bocsi, miért vagyunk csak 13-an az osztályban? - ismételtem meg a kérdésemet. Aranyos volt a lány és azonnal NORMÁLISAN válaszolt.

- Hát Gail Town-ban ugye sok a farkasember - várakozóan nézett, miközben elszorult torokkal bólintottam - és a farkasemberek "kölykei" nem jönnek közénk, mert veszélyesek ránk nézve - bólintottam, de közben a szívem a torkomban dobogott

- Tehát ezek a farkaskölykök többen vannak, mint.... mi? - azt akartam mondani, mint ti, de nem akartam rájuk ijeszteni kapásból az első napomon. Bólintott - Jóval többen vannak, ők alkotják a város lakosságának a háromnegyedét.

Ekkor bejött a tanár és elkezdődött hivatalosan is az első napom az iskololában.

...

Nem történt semmi különös, azon kívül, hogy Charlotte mindig biztosított a 'jó' hangulatomról. Mindig mellette ültem, egyszerűen más mellett nem volt hely. Kifelé menet megálltam a szekrénynél, mire Chloe és Randy is megálltak mellettem. Ekkor megláttam ŐT, amint elmegy előttem a folyosón, édes mosolyával és rövid, barna tincseievel. Egy csomó sráccal volt, de látszott, hogy ő a bandavezér. Ő ment elől, középen és ahw....

- Ez meg kicsoda? - kérdeztem, eléggé barátságtalan hangnemben. Tudtam, hogy nem szabad kimutatni az érzéseinket még a testvéreid előtt sem. Jó, előttük valószínűleg lehet, de nem akartam.

Chloe elbűvölt arccal meredt Ő után - Ő Dean Kupp (kápp), a suli legjobb pasija - na, ezért nem mutattam ki az érzéseimet. Látszik, hogy Chloe belezúgott teljesen. Randy a szemeit forgatva rángatta el a húgunkat a szekrényemtől, aki még mindig Dean-t bámulta. Szomorú lettem, de megígértem magamnak, hogy nem okozok fájdalmat neki. Amúgy is farkas vagyok valószínűleg, tehát nem lehetek együtt egy ilyen jóképű pasival.. Oké, most kell leállítanom magamat és nem álmodozni róla. De azok a szép zöld szemei és a mogyoróbarna haja......

Sziasztok! Ha egy kicsit is tetszett ez a rész, kérlek jelezzétek felém, sokat jelentene nekem! :)