Crown

3.Asgard megtört

- Nem készültem még el, és igen még mindig nem akarok menni- ordítom Peter képébe,mire ő csak leül a fotelembe.
- Tudom, hogy ideges vagy, de én mindjárt beragasztoma szád egy kis pókhálóval-morogja,de arcát nem látom a maszk miatt.
- Peter Parker, a mindig jópofi megfenyegetett, engem.Az ártatlan ügynököt, akit áttelepítenek egy rohadt távoli, nem várj, egy másik világba-túrok idegesen a hajamba mire hallok egy apró kopogtatást. - szabad- morgom, és az ajtó azonnal nyílik.
- Ne Peteren vezesd le a feszültséget,Ruth,már a folyosó végén hallottam mit beszélsz-mondja szelíden Emma,majd a vállamra borul.
- A legjobb barátaim vagytok, és lesztek mindörökké- suttogom a lány vállába,mire ő kissé szaggatottan fellélegzik.
- Gondolj bele, lehet igaz, és legalább lesz valami hasznod.Menő külföldi leszel a földön,amég én a felhőkarcolókon mászkálok embereket mentve, és Emmából néhanapján kifakad az angyal, addig te iszogatod a lattedet és várod, hogy hazaérjünk-kezdi a vérem szívását ismét Peter,mire a telefonom felé hajítom, de ő egy hatalmas pókhálólabdát sző belőle.
- Te meg menőn,megmenthetnéd a drága kis újságírónéninket, amég én néhány bűnözővel megtömöm a kihalgatót- morgom mire felhúzza a maszkot és férfiasan kinyujtja rám a nyelvét.
- Mivan megint lecserélt- kérdi Emma kissé pironkodva, de Pókember csak int, és máris távozik az ajtón.
- Lecserélte, az a ribi-bólogatok,mire Emma elneveti magát.
- Vigyázz magadra Asgardon, és ne felejts el ha már menő barátaid lesznek-motyogja az előttem álló szemüveges lány mire megrázom a fejem.Emmát még tíz éves koromban ismertem meg, emigráltak Európából,mert az apja szupergonosz az anyja meg egy földre szállt angyal,és az én barátnőm egy dührohamos kissé pszichopata, hiperaktív, kétlábon járó jóság.
- Vigyázz mindenkire, és ne felejts el- suttogom, mindha a legnagyobb titok lenne a legnagyobb kívánságom.Féltem ezt a pár szót mindnekitől, félek, hogy rossz fülbe jut, rettegek mert nem leszek itthon, és nem tudok segíteni senkinek ha védelemre lenne szüksége.
- Ha minden igaz, egy hónap múlva te és én is itt leszünk- nevet rám a lány majd elindul a szobámból.Rövid barna haja végigszánt válla felett mikor utoljára hátranéz rám, elmosolyodik majd egy lélegzetvételnyi gondolkodás után kinyitja az ajtót.Ahogy rám zárja, a szívem nyekken egy kicsit.Itt kell hagynom a Földet, az otthonm.Itthagyom, a helyet ahol felnőttem, ahol az ismerőseim vannak.Remélem Phil nem bírja nélkülem, és azonnal berendel egy küldetésre.A három szuperhős akik felneveltek, bármikr meglátogathatnak, de én csak Thor engedélyével, vagy vele hagyhatom el Asgardot.Tegnap vettek mind a két istentől szövetmintát, a bázisba felvitték, még Lokié nem, Thoré majdnem teljesen hasonlított az enyémre.De mivel New Yorkban élünk, minek nekünk áram, gondolták,és amikor elemezni kezdte vona a gép akkor kapcsoldott le mindenféle áramszolgáltatás.Mire visszakaptuk az áramot, a genrátorok segítségévle, nem kértünk újabb vizsgálatot.Elég volt ennyi, Thornak és Philnek is, Asgardi sejtjeim vannak, tőlük származom.Eddig nem értettük a kromoszómáim mért ilyenek, és mért nem nyírt ki eddig a saját szervezetem, de mostmár mindenkinek világos, kivéve nekem.Még ezek után is este hisztérikusan nem akartam elmenni, de ezzel csak annyit értem el, hogy a lehetőségből parancs lett.Nem hiszem, hogy asgadi lennék, csak a H.Y.D.R.A. miatt lett a génállományom olyan amilyen,de ezt senkivel sem tudam megértetni.Elméletem szerint, mivel a Tél Katonája projektjük sikerült, most akarnak egy Amerika Kapitányt, csak női változatban,na és ki lenne a legjobb teremtés erre a feladatra, akit részben Amerika Kapitány képzett ki.Csak Steve hallgatott meg, és értett velem egyet, de ez a kis eszmefuttatás már több éve nem hat meg senkit sem.Lehet azért mert a Tél Katonája terv is meghíúsult,de akkor is érthető a következő lépés. Thor midneféleképp meg akarja keresni a családom, bármi áron.Amire én megmondtam, kinevelhetnek harcosnak, és aztán bármikor a szolgálatukba állok, de nem akarok családot,mert nekem már van családom,és őket hagyom itt a földön.Egy bőröndnyi ruhát viszek, ennyi biztos, azt modnták ma délben jön értem a villámok istene addig pakoljak össze.Már tegnap elköszöntem a három férfitól,és még ma reggel azoktól akiket fontosnak tartottam.Hirtelen ötlettel vezérelve, a sporttáskám kinyitva beledobálok pár cipőt,majd még egy csokornyi nadrágot és pólót,ha nekem is azokba a furcsa göncökbe kell lennem én kiakadok.A legnagyobb táskám megkeresve, belrakom a vízforralóm, két tégely instant kávéport, egy csomag filteres teát, és pár darab forrócsoki port is a táskába teszek.Tegnap teljesen kiakadtam, mikor megmondták nem vihetek autót.A Biföszt hosszú, és én lovagolni soha többet nem akarok, így marad a jól megérdemelt gyaloglás.De van a gyaloglásnál nagyobb bajom is, le kellett adnom az összes fegyverem,és az ügynöki kártyám is, készenléti ügynök lettem, bizonytalan ideig.Vagyis kevesebb meló, kevesebb pénz, és én még mindig gyűjtök arra a Hawaii házra amiről több éve álmodom.Bosszúsan megrázom a fejem,majd vállamra veszem a két táskát,még a kofferem húzom magam után.A szobábm ajtaját bezárom,és a kulcsot lerejtem a táskám zsebébe.A háló szárnyból egészen Phil irodájához kell mennem, oda érkezik hozzám Thor,és onnan megyünk Asgardba.Sajnos a kíváncsiságom mégis túlnőtt rajtam, mikor Loki beharagozta mit is tud csinálni, a hologrammjával.Elsőleges célom, megtanulni irányítani,és annyira felerősíteni, hogy ne tűnjön el ha hozzáérnek.Ez teljesen jó lesz,bele tudom építeni az önvédelmembe.Fejlődök ezzel a kirándulással csak, más tervem nincs is csak fejlődni és túlélni.Gondolataim legvégére,Phil-vel megbeszélt helyen állok, egyedül.A hatalmas vörös és barna szobában minden olyan nyugodt,és mégis minden majd atomjaira robban a feszültégtől.Az égen egy hosszú villám jelenik meg,majd szivárványszín sugárba lecsap a szoba közepére.Thor áll előttem, alatta furcsa rajz szerű mintázat ami eddig nem volt a szönyegben,kissé égedt illat leng körbe minket,na meg persze az adrenain.
- Ruth-menydörgi,majd elém lép, kezemért nyúl egy kézcsókért.
- Thor-mondom a nevét kissé élesen mire felnéz rám, de szeme nem akad meg rajtam körbetekint a szobában.
- Hol van Phil-kérdi kiegyenesedve mire megvonom a vállam.
- Mióta itt vagyok nem láttam-morgom,és elindulok kijárat felé.
- Ennyi holmid van-kérdi a villámok istene mire csak bólintok.Ahogy kinyitom az ajtót a kis termetű férfi áll velem szemben, akit kerestem.
- Azt hittem bajod esett-mondatom végére szorosan magamhoz ölelem, amit ő is viszonoz egy öleléssel.
- El kellett intéznem ezt-azt-felnevet a mondat vgére,majd egy kissé megveregeti a vállam, hogy engedjem el.
- Hiányozni fogtok-nézek rá,mire ő megrázza a fejét.
- A gépek is kimutatták,Ruth, az otthonod ott van, a szíved ide húz-mondja kedvesen mire csak megrázom a fejem.
- Egy hónap múlva jövök,remélem, épségben-nézek itt szúrósan Thorra aki hevesen bóligatni kezd, akár egy bólogatós kutya a csomagtartó hátulján. - De ha ő-mutatok az előttem állóra,ahogy visszanézek Philre-,elenged ide-dörömbölök a lábammal a padlón-,akkor visszajöhetek-kérdem egy angyali moslyos után.
- Attól nem kell félnünk,hogy Lokitól megtanulod a manipulálást,az már rég rádragadt-felnevet a férfi ahogy kimondja szavait, kissé túlságosan is jólízűen kacag.
- Te most összehasonlítasz egy bűnözővel-mellkasom előtt összefonom a kezem úgy nézek rá.
- Nem, ő a legnagyobb bűnöző a világegyetemben Ruth, ezt te is jól tudod-egy aprót bólintok,mire ismét elmosolyodik-,Thor vigyázz az egyik legjobb ügynöknkre-néz egy kiscsit szúrósan az alacsony férfi a közel két méteres tagra, de az asgardi bólint.
- Alig várom, hogy megtanítsam istenként harcolni-csattan fel a mellettem álló,pörölyét a magasba emelve,mire én csak megrázom a fejem.
- Segíthetnél a csomagjaimmal-mutogatok fejemmel a színes tárgyakra mire,összeráncolja homlokát így néhány nevetőránca is meglátszódik.Felkapja a két táskát még én mellette húzom hangosan a kofferem.
- Heimdall ereszd fel a két asgardit-ordítja el magát mennydörgés,mire körölöttünk minden színes lesz.Szélsebesen száguldunk a hely felé amit otthonomnak kell neveznem,és amit mindenki rám akar tukmálni.
- Vége már ennek a,a...nem tudom minek-dünnyögök az orrom alatt,mire a mellettem álló elindul előttem.
- Heimdall barátom, ugye jól viselkedett az öcsém-kérdi Thor kezeivel mutogatva egy pont felé,mre a piros és a lila társkám himbállódzni kezd körülötte.
- Meg se mozdult-mondja férfi,mire én is bal oldalra nézek, a kijárat előtt áll a fekete hajú,teljes pompályában bámulja a palotát.Ahogy abbahagyja a bőrönd kereke a nyikorgást felém néz, kissé kíváncsian, majd mikor megbizonyosodik róla, hogy teljes figyelmemmel őt figyelem felémsétál.Íves hatalmas lépésket tesz felém, majd kezét elém helyezi, ő meggörnyedve áll előttem, olyan mindha teljesen behódolna holott,ez csak a bizalmam elnyerésének első lépése lenne.
- Még be se mutatkoztam, Loki Laufeyson-rebegi mézes hangon,látom, hogy kezem várja így odanyújtom jobbom.
- Ruth McAdams-nézek bele a tűzként égő zöld szemekbe,kézcsókja után se engedi el tekintetem. Akár a zöldi smaragd úgy lobog valami megfoghatatlan kavalkád,szeme medrében, és ez tekintet ki tudja milyen furfangos gondolatok születnek épp most.
- Ha megtettétek a bemutatkozást,kérlek Loki segíts nekünk, hazatalálsz igaz-mosolyog kissé gúnyosan a hegyomlás mire Loki csak morog az orra alatt.
- Ruth McAdams, amilyen gondolatokkal jöttél, olyan érzelmekkel távozol majd hazádból- hallom meg Heimdall hangját mire összerezzenek.
- Utánna olvastam a skandináv mitológiának, te tudod a múltam-lépdelek a férfi elé aki a lépcsőkön áll,ő aprót bólint,mire én csak félre döntöm a fejem-, és meg tudnád nekem mondani, ki az apám-kérdem minden ridegségem összeszedve.
- Esküm nem szegem-mondja a férfi,mire egy aprót bólintok,és húzom magam után a bőröndöm.Azt hittem gyorsan utánna tudok járni ennek, és mehetek is vissza.
- A palotába repítelek-nyújtja kezét felém Thor mire megázom a fejem.
- Én, vele-mutatok itt Lokira-,nem fogom egyedül hagyni a holmiaim-itt a fekete ruhás férfi,mosolyogva hagyja el köreink.
- Öcsém állj meg, vegyél el egy málhát és gyalog folytatjuk tovább utánk-szikrákat szóró szemmel nézek a mellettem piros lobogóval ellátott passzos jelmezben álló alakra.Repülnél a földön mind a győzedelmi zászló,szugerálom a gondolataimmal mire ő csak kényelmetlenül szétnéz.Nemhiába tanították, a rossz gondolatoknak erelyük van, de azt s tanították mérjem fel az ellenfeleim és saját erőviszonyom, rossz bevallani még ha csak ezt magamnak is kell megtennem, de itt én repülnék mind az a bizonyos zászló.
- Ha már hosszú értékes perceket kell együtt töltenünk,mesélj a hetedről, hogy tökéletes beosztást tudjunk csinálni-kezdi hatalmas mosollyal a pörölyös mire sóhajtok egy aprót.
- Heti hatszor szoktam eddzeni, nem mindig ugyanabban a napszakban.Reggeli kelésem nem egyenletes, hagyjátok, hogy magamtól keljek.Napi kétszeri étkezéssel megélek, néhány földi szokást itt is be fogok tartani, ha kényelmetlen akkor is-mondom mind ezt kissé gépiesen mire Thor elneveti magát.
- Heti háromszor velem,és heti háromszor öcsémmel eddzel.Többször el fogok távozni a palotából, Jane miatt-mondja mire egy aprót bólintok és lassan megyünk tovább.
- Ha már megalakult a tanács, esetleges kérésként, persze ha nem akadékoskodok annyira, a tanításért mit kapok-néz rám egy ördögi vigyorral Loki, mire Thor megkösözrüli a torkát.
- A tanítás alatt mit értesz-kérdem lassan,mire ő bólint.
- Megtanítalak arra amit eddig tudsz, csak jobb leszel benne és erősebb-mondja a férfi olyan áhitattal,midnha most nyújtaná az élet kelyhét elém.
- Egyszóval, megtanítasz, úgy bánni a hologrammokkal, hogy azok tudjanak harcolni, és ne tűnjenek el ha hozzáér valaki.Meg persze megtanítod, hogy kell egy másik lény alakját felvenni-nézek rá kissé összehúzott szemöldök alól.
- De nem tanítalak meg, az elmeolvasás tanára-mondja a férfi mire bólintok.
- Nem kérném, bőven elég a néhanapi jövőbelátásom-mosolyodo el kedvesen mire az előttem állónak kissé változik a mimikálya, de azonnal rendezi.
- Szóval mindezért mit adsz te cserébe-kérdi sóvárogva.
- Empátiát, és megismertetem veled közelebbről az embereket-lila táskám a maga mellett tartva ,lép még pár lépést majd egyszer csak megáll.
- Azt adod amire nekem nincs szükségem-kezdi halkan, kimérten-,ez így nekem nem jó-valami véglegeset látok szemeiben.
- Loki, ne játszd az ostobát, már igéretet tettél, atyánknak a midgardiaknak és neki is-szól bele Thor is a beszélgetésünkbe.
- Az altatás képességét akarom-vidul fel ismét mire megrázom a fejem.
- Az álomadást, egy démon adta, Thor szerint-bökök itt fejemmel a mellettem állóra-,még szerintem a H.Y.D.R.A. egyik tagja,és ezt a dologt nem tudom továbbadni,hozzám tartozik, ezzel kezdődött el minden-csendes szavaim csak az alattunk hömpölygő víz szakította félbe.
- Fogalmad sincs,mit csinálsz mikor felvillan a szemed és a másik összeesik előtted-morogja inkább magának mindsem nekem.
- Mit szólnál hozzá, te szókiforgató, manipulátor, ha az emberek szokásait adnám tanításodért, és egy barátot-döntöm meg a fejem,mire ő gondolkodóba esik.
- Nincs szükségem barátokra, és a Midgardiak szokásaira sincs szükségem, isten vagyok-rivall rám,mire csak megingatom a fejem-, a tudatod akarom-néz rám úgy mindha egy áldozati állat lennék.
- Túl nagyot kérsz, öcsém-hördül fel mögöttem Thor,de én csak kezemmel intek, hogy hagyjon dönteni.
- Mi szükséged van az én tudatomra-érdeklődöm.
- Harcaim során kell egy katona-mondja mire felnevetek, hangosan, jóízűen.
- Katonával nem szolgálhatok, de ha gondolod, megtanítalak meditálni-a ravaszság istenének szemei felcsillannak, ismét olyan égetően minde mikor kezetcsókolt.
- Álomlátás alvás nélkül- néz rám,majd övtartójából kihúz egy kis pengélyű tőrt- Kezet rá.
- Odinra-morogja Thor a hátam mögött.Hosszú egyenes csíkot húz tenyerén,miből skarlátszín vér ömlik tenyerébe,és onnan cseppenként a földre. - Jól gondold meg kivel kötsz alkut Ruth-suttogja, mire én az előttem álló férfi tenyeréről szemébe vezetem tekintetem.
- Mi a feltételed, meddig érvényesek a szabályaink-kérdem mire ő maga elé rántja tenyerem.
- Addig amég meg nem tanítjuk egymásnak,addig a pillanatig éktelenkedni fog tenyerünkön a vörös csík, és neked óhalyod lesz visszatérni Asgardba, ahogy nekem óhalyom lesz körülötted tenni-tenyerem megfeszítem,mert nem látom a buktatót az alkunkban.Loki, a vérével átitatott pengét tenyerembe helyezi,majd egy éles mozdlattal végigszánt tenyerem közepén egészen hüvelykujjamig.Ahogy felnézek rá, látom, hogy érdeklődve nézi arcom.Felé tartom kezem,mire ő azonnal erős szorítást ad rá.
- Odira, Mindenekattyára, hogy szavam tartom, és megadom neked minden tudást amit tudok a mágia azon terén ami téged érdekel-morogja,mire a távolban fellegek keletkeznek.
- Megadom neked a meditálás képességének fejlesztését, és gyakorlását-nézek én is szúrósan tekintetébe.Iszamos tenyerünkből füst szál fel, majd mikor elengedi a kezem,se vér se vágás, csak egy hosszas csík tenyeremen, amiben alkunk áll.
- Ha már így egyezkedtek, siethetnénk is, még a király elé kell vinnünk az ittlakót-morogja Thor majd sebes léptekkel elindul a palota felé.Az utunk némán telt egészen addig amég nem kezdett el a telefonom csörögni, és ezzel együtt nem indította el a Iron Maiden egyik legjobb dalát.
- Ez itt működik-ugrándozok örömömben.A megszokás miatt ma is belesüljesztettem a zsebembe, és láss csodát működik.Választ nem várva, azonnal fülemhez ememlem a készüléket.
- Szia-veszem fel a telefont úgy, hogy meg se nézem ki hív.
- Még a nem utazott el-kérdi J.A.R.V.I.S.
- De elutaztam, és itt is van térerő-kezdek neki megint az ugrándoásba.
- Úgy hallom Miss McAsams ön ennek nagyon örül.
- Még szép, J.A.R.V.I.S., még szép-nevetek fel hangosan,de legfagy a képemről a vigyor-,csak nem tudom hol fogom tölteni-morgom keserédesen.
- Azért hívtam,mert a gazdám meg akarja önt látogatni minél hamarabb, a papirok miatt-nagyot sóhajtok,mikor rájövök a mostani kutatásának én votlam az egyik alanya.Harcimodorok összevetése, és tökéletísétése céljából.Az egészet egy robotba akarja összpontosítani.
- A szobámba van, bal oldali éjjeliszekrény, első fiók-morgom.
- Köszönjük az együttműködést-a válaszom meg se várva megszakad a vonal és én csalódottan nézem a telefont.Túl elfoglalt mindenki ahoz, hogy engem látogasson, dolgoznak, életeket mentenek, és teszik a mindennapi tehendőjüket.Amég én, itt leszek és keresik a családom, valahogy ebbe az egészben én vagyok a haszontalan.Legalább az ügynökségénél, dolgoztam, kutattam, és cselekedetem de itt csak lógatom a lábam mind valami jóllakott óvodás.Lépteim muszáj szaporáznom ha utol akarom érni a két mostohatestvért.A palota árnyékába érve, különös érzés fog el, kellemes és mégis fájdamas érzés telepedik rám.
- Kövess Ruth-mondja kissé szelíden Thor majd elindulunk az épület bal szárnya felé,mindhárman.Hírtelen megáll előttem a férfi, ami miatt én is lefékezek, bőröndöm nekicsapódik vádlimnak, ez az apró koccanás, az ódöni falak közt úgy szól akár egy pisztolydörrenés.
- Ez a te szobád, ismeretlen időre-mondja egy kedves női hang mire megfordulok.Szeméylesen Jane áll előttem, hosszú kék básonyba burkolva.
- Lepakolhatok-kérdem kissé kíváncsin,mire az előttem álló,kinyitja az ajtót és oldalra áll.A világos szobában,márvány borítja a padlót, egyetlen egy tartópillér sincs itt, pedig arra számítottam, a kinti látkép alapján.A falak kellemes karamell színűek, még minden más vagy arany vagy hófehér.Az ágyamon fehér ágyneműbe bújtatott kis díszpárnák,kispárnák és egy takaró.Velem szemben egy szőttes,mi a szívárvány színeiben pompázik.Az ablakom épp olyan hatalmas mind a többi ablak, mégis mellé raktak egy fotelt, ami nem teljesen illik a képbe, színe miatt.Fekete fotel mellett semmi sem áll csak saját maga pihen,még vele szemben az ágyamra látok.Kellemes csak kissé túl nagy és túl giccses.
- Nem szeretnék rossz vendégnek tűnni, de hova rakhatom a ruháim-kédem már a szoba közepéről mire Jane azonnal lindul a szőttes felé.
- Ide be-mosolyodik el mit én is viszonzok.A gardrobszoba mondhatni akkora mind a S.H.I.E.L.D.-ben lévő szobám-, ezen a lejáraton mehetsz a fürdőbe és az ajtóba a kulcs-bólintok mire ő közelebb lép hozzám-,és érdemes bezárni-suttogja mire egy vettem a célzást biccentést küldök felé.
- Mennünk kell Odin elé-mondja Thor majd elindul a trónterem irányába.Léptei alatt olyan mindha megroppanna a palota.Mögtte szorosan Jane, akit én követek.Loki eltűnt, kámforrá vált.Ez mindenkinek teljesen hétköznapi,még én kissé forgolódva őt keresem.Ahogy belépek a teremben a trón üres, egy szélte hossza egy, hosszú fürtös hajú férfi áll az aranyszín hatalmas trón előtt, kissé merengve meg-megmozdul lába,mindha lépésre kényszerítené de nem engedelmeskedne neki.
- Volstagg, mi történt itt még én távol voltam-kérdi kissé megrökönyödve villám.
- Odin mióta elmentetek nem láttam,pedig megbeszélésre hívatott-a férfi hangja betölti a termet,moralyló beszéde visszacseng hozzá.
- Loki-ordítja el magát Thor mire a hívott perceken belül ideér.
- Szólítottál-kérdi pimaszul, de ahogy látja a helyzet arcéle megfeszül, szemei kissé kikerekednek.Nem próbálja meg leleplezni döbbentségét, visszavezetem tekintetem a vele szembe állóra, aki a gesztus láttán méglehetetlenebbül összepréselt érzelmekkel próbál higgadtan dönteni.
- Ruth gyere, pakoljunk ki-lépdel mellém halkan Jane majd óvatosan meg megfogja a könyököm és tolni kezd maga előtt.Mire a szobámba érünk,kitisztul majd ismét összekavarodik bennem minden.
- Mi fog történni-kérdem kissé bágyadtan.
- Az apjukért felkutatják az egész világot, majd mikor már minden reménynek vége lesz az apjuk elő fog kerülni-aprót bólintok,majd elindulok a gardrob felé,hogy helyükre rakjam a dolgaim.
- Jane, de te ezt honnan veszed-kérdem azonnal megfordulva,mire a nő felnevet.
- Onnan, hogy nem én vagyok Jane-a nő torkából túlvilági hang tör fel, morgó férfias hang,amilyet még sosem hallottam.
- Ki vagy te-kérdem kissé hátrálva,mire,felhördül és bőre mögüll csonok roppanását, mozgását lehet látni, alakja másodpercek alatt megváltozik az eddigi törékeny női alkat, egy vörös, ruhába öltözött, koromszín bőrű férfi áll előttem, talpig felfegyverkezve, csodás.A háttérbe egy női elfújtott sikítást hallok, ami miatt a féri felnevet.
- Ott van Jenny-gonosz kacaja betöltötte a csendet.Elé lépek ahogy ő is, ugrásra kész figyeli minden mozdulatom.Csak egyetlen kést kéne megszreznem tőle, hogy végezhessek vele.Hirtelen felndulásból zsebemből kihúzom a telefont és a fejéhez vágom.A telefonom ripityára tört, még arca sétetlen maradt.
- Az a legújabb Iphone volt-ordítok rá a tagra,mire ő azonnal mellettem termett.Szemeim erősen behunytam majd mikor kinyitottam éreztem égnek.A férfi fekete szemébe nézve visszatükröződik tekintetem, így azonnal leveszem róla a szemem.
  - Hasztalan-nevet fel élesen,majd megfogja a nyakam és felemel magához.Szemtől szemben vagyunk, még én minden erőmmel kezét próbálom lehámozni nyakamról, adig kivágódik az ajtó amin ő kényelmesen kisétál.Körmeim beleméylesztem kezeibe de nem hatja meg, még mindig ugyanazzal az erővel szorít mind amivel elkezdte, lóbálni kezdem lábam,mire a tőlem két fejjel nagyobb férfi állát eltalálom lábammal-,rühes dög-kiált fel majd ledob a földre.Hatalmas koppanással érek le, mire meghallok egy hangos sikíást már majdnem mellőlem és meglátom a Mjölnirt ahogy a férfit elrántja magával.Torkom tapogatva levegő után kapkodva felkelek,lábaim remegnek látásom kissé homályos, lehetne rosszabb is.Egy kard csúszik lábamhoz,mit fekete vér pettyez, ahogy felveszem elkezdek a férfi felé haladin, aki Thor lábai elé esett.
- Honnan jöttél-kérdem rekedtes hangon,mire megkapom a figyelmét.
- Ahonnan származol-mondja kissé hörögve.Csak most látom ezer sebbő vérzik,és a pöröly is mellkasán pihen.
- Nem válasz-mondom kissé hangosabban,de hangszálaim nem engedelmeskednek, ígyis csak suttogok.
- Démonoktól jöttem, földi.De nem csak én jövök, mindenki más, még áruló véred nem folyik nem nyugodhatsz-hörgi majd kámforrá válva eltűnik.A kezemben maradt fegyver, nyákossá válik,ahogy lenéztek rá, tenyeremben már csak lilás paca van.
- Minden nap ilyen Asgardban- kérdem még mindig sipíkoló hangon,választ nem várva.
- Honnan jött-kérdi azonnal a hátam mögül a feket és zöld színekbe öltözött.
  - Nem hallottad- fordulok meg,a fonásból egy tincsem kibontódott hajam, ami a szemem előtt cikázik, ezzel kissé vörösre feszve a képet, fülem mögé tűröm, úgy nézek rá.
- Nem beszéltetek, csak figyeltétek egymást, akár két régi ismerős.Nem tudtam, hogy midgardon mindennapi a démonlátogatás-tekintete kíváncsiságot sugárzott.
- Egy démon volt-sétál mellőlem Thor, és megpróbálja a ragacsos anyagot leszedni fegyveréről.
- Jane, jól vagy- kérdem a nőt aki kisírt szemekkel néz hol rám, hol párjára.
- Vigyél haza-kezd ismét sírásba a barna hajú nő,és azonna elindul a Biföszt felé.