Crown

24. Veszteség a sötétben

E/3
A new yorki éjjelen, sűrűbb lett a levegő, majd a föld apró foltokban vízcseppek álltal egyre sötétebb lett. Tony a város fényeit nézte, kezében a skót wiskyvel amit lassan kortyolt, kiélvezve minden aromáját. Egy pillanatra elment az áram, amit ő maga sem értett. Látta a lába előtt elterülő várost, ott is minden sötét volt. Erősebben megmarkolta a kerek poharat, majd meghallott egy sistergő hangot. Fejét az ég felé emelte. Üvegroppanásnak a félreismerhetetlen sercegését hallotta, ez a hang miatt azonnal hátrébblépett. Kezeit arca elé emelte, majd várt. Ahgogy jött a hang olyan gyorsan keletkezett, zöld és kék fény pulzált előtte,ennek a különös jelenség fényének vette át az edigi nyugodt sárga szín helyét. A robbanás szerű hang, ami leginkább csak az üveg hangja volt, azonnal észhez térítette. Gondolkodás nélkül, maga mellé rántota kezeit.
Steve gyorsan robogott motorjával a megadott útirány felé. A hatalmas város tömegében, gyorsan siklott két keréken járó vasparipája. Akár kés a vajban úgy siklott át az autók közt. A lámpánál lelassított, majd megállt. Akaratlanul is felnézett az égre, egy kövér csepp hullott bukójára, mire visszaemelte tekintetét az előtte járó embertömegre. Látta ahogy békésen sétálnak, esetleg hangosan nevetnek, valahol nyugalom öntötte el, és büszke votl legeslegbelül magára még ha be sem merte ezt még a tükör előtt sem vallani. Minden fény kialudt, az emberek pánikolni kezdtek. A férfi ki eddig bukóban ült, felemelte a szemellenzőjét, majd szétnézett. A Torony irányában, látott egy gyorsan mozgó, kék és zöld fényt. Berúgta a motrot, mire minden ismét fénybe borult, az animációk mozogtak, vibráltak a fények, és éles zsongás vette körül. Mindenki lecsitult, a pánik lassan leült, lámpa is utat adott neki, és ő nem gondolkodott tovább.
Stark végiggondolta a létező összes opciót. Megfontolta még a legelképzelhetetlenebbet is. A mélybe vetette magát, majd páncélja segítségével, miben ő maga Vasember, körözni kezdett a torony körül. Mind égi mind földi ellenséget sem látott. Ahogy haladt ismét a fény és ezzel együtt a pánik irányába, valami különleges érzés fogta el. Mintha valami rég elveszettet kapott volna ismét meg. Ez az érzés mikor épp kiismert lett volna előtte, akkor váltott át ismeretlenbe. Vasember megfontoltság nélkül, a föld felé közeledett.
A levegő sűrűbb, New York veszélyben, és a mit sem sejtő emberek lassan sétálnak a tömegben. Képtelenül sűrű köd keletkezett a földfelszínen. Fekete utat is kékes-zöld elképzelhetetlenül sűrű kombinációjába burkolva. Akár egy fesztiválon, mikor az első lézernyaláb eltalálja a ködgép álltal okozott köd felszínét. Gyanútlan emberek veszik körbe ezt az egy pont köré gyülekező jelenséget. Nem félnek, hiszen tudják nem lehet semmi gonduk, itt a torony előtt. Néhány ember, kik bátorságukat fitogtatva megpróbálnak közelebb lépni azonnal visszahúzzák lábuk. Valami nem engedi őket közelebb lépni, nem csak az aszfaltot feltörő erő, ami annak darabjait szerte szórta a környéken, félelem lesz úrrá rajtuk. Valami ismerőset éreznek a levegőben. Ez az érzés lassan pánikot ölt, majd a pánikból tömeghisztériává fajul.
Rogers sebesen halad a fény volt helye felé. Ahogy közeledne, úgy kell sebességén lassítania. Mikor már a ki tudja hanyadik ember siet el előtte, valaiféle kézjelzést használva miszerint, sajnálja de ő most jobban siet mind a bukó mögé rejtett arc. Kapitány mégsem adja fel, motorját a tömegben hagyja, minden felszerelésével együtt. Ahogy meglátják az emberek, lassan oszlanak szét előtte. Halk pusmogás, hosszúra nyújtott mutogatás éles ívei szelik át a levegőt, ahogy megérkezik Amerika Kapitány. A mag, mármind ha lehet egy embertömeget annak nevezni, mégsem mozdul meg. Hiába látják a két hőst, hiába érezhetnék magukat biztonyságba nem teszik. Félnek, mit takar a jótékony felleg, és félnek mi lesz utánna velük. Rendőrségi sziréna szeli át, az eddigi halk moralyt. Kék, piros fények villognak mindenhol, majd recsgve megszólal egy diktafon. A molett férfi, kellemetlen, barátságtalan hangja betölti a teret, mindent és mindenkit túlharsogva.
Lezárás!
Villog Tony előtt a szó, de hisz csak hallotta. Ott lebeg a köd felett, az emberek előtt és nem akar mit tenni. Mert tudna csak nem akar. Mintha megérezte volna a helyzet képtelenségét. Ezt a felemelő mégis nyomasztó érzsét.
Steven gyorsabban lépdel, vigyázva, hogy a tömeg ne vigye el magával. Különös érzés ez, mit már olyan ismerős neki, és mégsem bírná körbeírni. A viszontlátás érzése, csak még azt nem tudta megtalálni tetteiben, gondoltatiban miért érzi ezt. Meglátja a gomolygó ködfelleget, maga kékes-zöld árnyalatában. Vasemberre pillant ki feltűnően az alatta lévő lassan lélegző testet nézni.
A köd lassan oszlik, az emberekel együtt, rendőrök jótékony távolságból várják a két szuperhős cselekedeteit.
A köd két testet enged felfedezni. A két test, mindha össze elnne láncolva, valamiféle pokróccal leterítve, és mérhetetlen nyugalomban lebegnének.
Holott ez nem így van, aki közelebbről látja, annak teljesen mást mutat a képzelt képzelet. Egy férfi és egy nő fekszik, egy hatalmas kráter legközepén porban, vízbe, földdarabokkal körülvéve, és némi vér elegyében. A férfi fekete haja arcába lóg, sápast bőre, lassan egyre inkább fakul. Éles arcéle sártól mocskos, orra és ajkai közt egy élesen húzódó vércsík díszeleg, akár egy harci festés. Szemei behunyva, és mindha a becsapódás előtt még mondani akart volna valamit, olyan grimaszt vág. A tökéletesen megformált arc, a nő arca felé néz. Vörös hosszú haja, mindha fakóbb lenne, már lassan szőkés árnyalatot kapna. Fülei tökéletesen látszódnak, és az is, ahogy a vér még nincs arcbőréhez tapadva. Ajkai résre nyíltak, miből vér csörgedezik. Orra majd kizúrja, fehér, szeplőktől pettyezett arcát. Szemei nyitva, és szemeiből lassan óvatosan kék fény árad, szűntelen. A két megformázott arc, teste nemesi ruhába bújtatva. Igaz egy másik világ nemesei lehetnek, de míves díszek, még a szemnek is kellemes anyagok burkolják őket. Mindkettő hátán palást, a férfié zöld, még a nőé kék. Kezük egy hófehér, arany mintákkal felvart anyaggal van összekötve. A milliárdos, alig tudja felfogni a látottakat. Ruth és Loki, fekszenek lábai előtt. Rég nem látott neveltlánya, és a gazfickó aki el akarta foglalni a földet. Bámulja a két arcot, majd kezük, és legvégül, leszáll fejük felé. Lábai megvetemednek, arca grimaszba torzul, és mégsem tud más irányba nézni csak a nőre ki vérrel pettyezett, mindig szeplős arccal mered a fekete hajú férfira. Lassan beszélni kezd a sisak mögött.
Amerika hőse, lassan tér észhez a kaotikus látvány okozta sokk után. Ezernyi ködös emlék lepte el tudatát, és ezek egyike sem tud kifejlődni. Elősször apró tétova, majd heves léptekkel indul meg a két test felé. Elősször, a jól ismert mindig mosolygó lányának tekintett nő nyakát érinti meg. A kelleténél melegebb a nyaka, és szíve is hevesen ver. A térdelő férfi elámul, olyanok akár a holtak és mégis túlságosan élő érintésük van. Némi undorral, és gőggel de a férfi nyakát is megérinti, mutató és középső ujjával. Loki nyaka jéghideg, de a benne áramló vér hevesen zúg.
- Ez nem lehet- suttogja a férfi, majd az álló Vasemberre néz-, nem haltak meg- mondja némi örömmel hangjában, majd megpróbálja kioldani a két fél kezét az arany motívumokkal ellátott fehér anyagot.
Hírtelen cikázik az ég, ismét elered az eső, majd nem messze a kaotikus látványtól egy hatalmas szivárvány szerű fénycsík jelenik meg. A fénytünemény elmúlása után, a betonba égetett minta legközepéből, Thor lép ki. Sietősen teszi meg azt a pár métert, majd hírtelen leugrik a kráterbe. A látvány valahol nem lepi meg, és mégis értetlenül áll előtte.
- Azt nem tudod kioldani- mondja komoran. A szőke hajú férfi hátranáz, Tony is ránéz, választ várva-, összeházasodtak- diadalittasan ejti ki ezt a pár szót. Valahol örvend, öccse választásának, és mégis körülburkolja ezt az érzést, a kétség, harag, megvetés.
- Mit csinált- horkant fel Tony mérgesen.
- Nem láttatok furcsa álmot az éjjel, barátaim- kérdi a hatalmasra nőtt istenség.
- Egy álom nem határol meg semmit. Főleg nem egy ilyen döntést-kezdi kimérten Steven.
- Ruth, nem hülye, egyszer sem lett fejreejtve, hogy egy ilyen fajankóhoz menjen hozzá- köpi a szavakat a playboy. - Kezükön, a kendő nem erről árulkodik- világosít rá a tényre Thor. - Mégis, hogyan vehette erre rá Loki- mindha Steven beletörődött volna, ebbe a földön túli érdekes kotyvalékba.
- Ugye ezt nem akarod beadagolni, Tarzan- kérdi szúrósan Tony, mire Thor egy neheztelő pillantással sújtja.
- Vádolhatsz bármivel, de azzal nem ismerem saját hazám szokásait, ne tedd- Thor hangja vészjoslóan cseng a new yorki estében. Lassan elinsul a két test felé majd fivére mellé áll.
- Mihez kezdesz, hazaviszed- kérdi Tony szúrósan.
- Ami azt illeti, igen- mondja Thor mire éles csúszás szerű hang hallatszik háta mögül.
- Itt mi történt- Bruce hangja meglepett.
- Hazatért Ruth- mondja Tony feszülten, majd a lányra mutat. A doktor arca kissé eltorzul, mikor meglátja a lányt , de ahogy tekintete a másik félre csúszik, ezt a folytogató érzést felváltja az undor.
- Ez, hogy lehetséges- kérdi a férfi, majd a két test közé sétál. Senki sem válaszol, mert egyikük sem tud válaszolni.
Thor lassan végignéz testvérén. Asgard őre, barátja szólt neki is, és ő semmiféle kérdés nélkül jött. Ezzel önmagát is meglepve. Alig várja, ismét visszatérjen ottjonába, további információkért.
Steven helyet ad neki, még a doktor lassan felméri a két test állapotát.
- Hazaviszem őket- kezdi ismét Thor.
- Szó sem lehet róla- mordul rá a doktor, mikor meglátja Thor arcát folytatja-, meg kell őket vizsgálnunk, gyógyszerre lesz szükségük- kezdi felsorolni mindazt mit eddig mindenki számra világos volt.
- Az az anyag -mutat Steven a két embert összekötő kelmére- miből van, nem lehet szétoldani- mondja mire mindenki Thorra néz.
- Amint látom, több eskető jelképe is rajta van, ezt csak ők ketten tudják leszedni magukról- mondja nagy elánnal a Villámlás istene.
- Mégis, hogyan- teszi fel Tony, mire Thor egy amolyan mindent sejtető pillantást küld felé.
- Miért ment ebbe bele Ruth- kérdi morgolódva Vasember, inkább magátol mind mástól.
- A jövendölés egy meg nem írt esküvőről beszél-kezdi Thor-, a felek tudnak egymásról, hatalmat kapnak egymástól. Lehet többet kap ezért Sigyn mind amiről mi álmodni mernénk- mindenki a két testet nézi, majd hiába tör fel négyőjük elmélyében ezernyi kérdés, valami megrázza a földet. Élesen, vészt jelezve elkiáltja magát egy sziréna. Vasember a kráter fölé repül, nem lát semmit, és mégis ismét olyan vészjósló a levegő. A hold lassan kibújik felhőtakarója alól, a város a lezárt terület ellenére is még mindig pezseg. Négy hős lassan feleszmél, és minél hamarabb elviszi a két testet a nyilvánosság elől. Mire kiérnek a kárterből, rendőrökkel, riporterekkel, élesen villódzó vakukkal találják szemben magukat. Mind teszi a dolgát, mert mind tudja mi a dolga.
Egyedül Tony áll még mindig a épület nyugati szárnyában az ablakok előtt. Csak ő érzi még a meglévő veszély szelét. Nem látta, legbelül mégis érzi, valami hatalmas, közeleg feléjük.