Crown

4.Hadiállapot

Mióta egy Muspelheim betört a palotába, hadiállapotot hírdetett a birodalom.Mindenhol felfegyverkezett katonák, és számát se látom a kideprtálásra szánt helyek felkutatásának.A király eltűnését nem jelentették be a népnek, úgy gondolták így is elég nagy a felfordulás a palota körül.Másnap máris megorrótták a csatát, az éjjszeműekkel,a démonok nagyrésze odaveszett,még Volstagg megsérült.Engem persze nem vittek, mert vendég vagyok, és így jogom van, nem harcolni a saját támadóm ellen.De ezt félresöpörve, még az ígéretet tettem modatot is megkaptam.Így itt vártam meg a csata végét és a sereg hazajöttét.A hatalmas terjedelmű harcoson kívül senkinek se esett baja, a férfi az állítja teljesen jól van, este mégis én szoktam elaltatni, fájdalmai miatt.Egy kerek hete vagyok itt, azóta Thor nem jött fel a Földről, Loki minden nap eltűnik, és én minden nap eddzek Lady Shiffel vagy Fandrallal.Mindketten jó harcosok, kiválló fegyverforgatók, de amiért itt vagyok egyre kissebbnek látszik,eltörpül a sok feladat közt.Engem is leszoktak küldeni a palotából, rendfentartás érdekében.Ilyenkor a szájhősöket kell elcsendesíteni, és az asgardiakat megnyugtatni miszerint ez egyszeri eset volt.Folyamatos rémálmok gyötörnek, hol a Star-toronyban vagyok hol itt, de a lényege mindig ugyanaz,megölnek,és élettelen testem elégetik.Heimdall az egyetlen biztos pont a hétköznapjaimban, minden nap kijövök hozzá beszélgetni.Kissé halgatag, és alig akar megszólalni, de legalább társaság.Most is itt állunk óramű pontossággal a palota képe dereng előttünk, de nem mond semmit, csak nézünk és várunk, valakire aki majd eljön,és aki reményt hoz a népnek.Azt mondja azért kell csendbe maradnunk mert akkor meghallani ha fel akar jönni bárki aki ehez a világhoz tartozik.Loki láthatatlan az itt élők számára, nem akarnak róla tudomást venni, amint hallottam érthető okok miatt,de ő se akar tudomást venni a tömeghisztériáról.Ami ha megvalljuk őszintén, nem is olyan hisztéria, hiszen az emberek a saját életüket féltik, valmitől amit nem ismernek még eléggé.De a Csínyek istene van, hogy vacsorára se ül le hozzánk,sőtt egész pontosan még sose láttam az étkezőben,mindig nagy rohanásában pillantom meg.Pedig itt lenne az alkalom az uralkodásra, de ő nem teszi.Thor mind név, lassan egy hete nem létezik idefent, és így énsem tudok hazamenni mert meg lett mondva Heimdallnak, hogy az ő vendége vagyok, és az ő ígérete vész kárba ha bármi bajom esik.Pedig én biztosítottam arról Heimdallt, hogy semmi bajom nem eshet lent az ügynökségen, maximum jól fogom érezni magam,de ez se volt akkora bizonyosság,mind amit Thornak igért,mert a királyát és családját sosem árulná el.Besületre méltő egy erény, csak éppen engem megöl az unalm.A reggeli eddzések után, semmit nem tudok csinálni, csak sétálgatni, a palotát körbejárni és ide kijönni.Csak találnék egy könyvtárat, vagy legalább egy könyvet, de eddig nem találtam.A csillagok gyönyörűek, és milliárdszor több mind a Földön, de éjszakai égbolton még nem láttam őket, nem láthatom, mert minden este a fürdésem után elvesztem a kontrollt, testem felett. Nap mind nap, az ágyamban kelek, csupa rémképekkel elmémben.Azt sem értem, Thor miért engedte Lokit útjának, mikor jól tudta, hogy így sosem lesz itt, vagy sosem találom meg ,hercegségét. Gondolom, nem előlem bujkál.
- Elmegyek, megnézem mi történik a faluban-nem várom meg az örző mit mond csak lassan elindulok.Shif úgy döntött ad nekem egy kis bizalmat, és kaptam három tőrt és két kést, hogy ha kell meg tudjam védeni magam.Kezdetben kételkedett jó képzésemről, mondjuk nem is csodálom, hisz vagy repülve vagy lóbálva látott eddig, de az első közelharcnál megdicsért.Mikor a torka mellett guggolva, nyakához raktam a fából készült fegyvert,miszerint most én győztem le őt.Bizonyosságot adott róla,miszerint harcimodorom kissé midgardi, de én itt bizonyságot adtam róla, hogy midgardi vagyok, és ha meg kell védenem magam megteszem.Ahogy leérek a kikövezett útra, minden olyan kihalt akár a sivatag.Sehol egy gyermekkacaj vagy valami fiatal szerelmesek apró lágy szavai egymás iránt,mit a szél feléd lebbent majd az apró hangfoszlányok elsuhannak pilleszárnyon mellőled.A vásártéren minden csendes kissé kihalt, alig lézeng körülöttem néhányan.Mindenki maga elé bámulva próbálja a másik tudtára adni ő teljesen rendbe van.
- A te hibád- hallok meg egy idős női hangot hátam mögött.Ahogy megfordulok a nő hátralép egy lépést.Hófehér haját kontyba fogta, sötétbarna öltözetét, megigazította magán,még arcom kémleli fakó kék szemeivel.
- Mi lenne az-kérdezem,pedig tudom a választ, nem csak tudom, osztom is.
- Te hozztad ide azt a démont, miattad támadtak meg bennünk-fröcsögi felém, kételyekbe és félelembe áztatott szavait.
- Az én érkezésemmel jött a lény, de nem hiszem, hogy volt utitársam a hercegen kívül-mondom teljesen nyugodtan.Megtanultam ezeket a dolgokat kezelni, muszáj volt.Ha észreveszi az ellenség a gyengepontod, ott fog támasdni.
- A hegyek felől jött, végigpusztítva a vetést,örjöngött és meg sem állt a palotáig.Mind miattad és az érkezésed miatt van-szavai nem fájnak,inkább jogosnak érzem. Tehetetlenség árad szét bennem, ami miatt lábain az asszony elé cövekeltek, nem akarnak indulni.
- Az éjjszeműek vezére nem is tudott erről, a felbujtók megbűnhődtek-az előttem álló idős nő aprót bólint,majd mellém érve köhögni kezd.
- A jóslat amit magaddal hoztál elpusztítja a körülötted lévőket-szavai éket vertek tudatomban, megborzongok a felismeréstől.Az álmaim nem csapnak be, el kell mennem innen mihamarabb, hogy egy egész birodalmat megnyugtassak, és a szeretteimtől is távol kell magam tartani, hogy ne ők végezzék a sorsom. 
- Asgardiak-a hang hallatán több ember egy pontra nézett és lehajtotta fejét, még én azonnal megfordultam.Thor állt előttem, teljes mivoltjában, mögötte Loki aki kissé sápatag jelleme meg megremegett-, az elmúlt napokban megtámadtak minket, én és harcostársaim megtoroltuk a bűnösöket, védelmetek érdekében őrséget küldtünk az utcákra.A béke ismét sérthetetlen, aggodalomra nincs ok, mindenki megnyugodhat és folytathatja hétköznapjait-a körülöttem állók isszák a Villámok istenének szavait.Már nem remeg minden körülöttem, az emberek is nyugodtabban vielkednek.Ahogy a mögötte álló,kissé remegő hologrammot nézem, Mindent elpusztító tűz istene aprót bólint,majd a palota felé int fejével.A tömeg összegyűlt körülöttem, lassú léptekkel szelem szét ezt a tömör anyagot, miközben Thor nyugtatja a néptet, megpróbálok mihamarabb eljutni az adott pontra.Felettem egy holló száll, Loki illúziója eltűnt, Thor a prölyét forgatja és a békéről beszél, de én csak a palotára tudok összpontosítani.Csak az a hely van és én, behunyom a szemem kifújom a levegőt,mindha felgyorsulna minden körülöttem,mire kinyitom szemeim a Biföstön állok,felettem a holló még kezemben egy levél.A papirat belecsúsztatom farmerem zsebébe, és arcon vág a tudat, hogy kerültem én ide ennyi idő alatt.Biztos van hozzá köze a hollónak, és a fekete,zöld színnek is.
- Gyere-hallom meg Lady Sif hangját mire tudom hova kell mennem.Loki mellett elrohanva indulok meg a harcos szobálya felé.Hallom ahogy koccan cipőtalpam a padlón,és érzem a nyakamon a mögöttem sétáló tekintetét.A szobába berontva,Vollstag hallom, ahogy nyöszögve,forgoldóik mikozbe a nevem morogja.
- Itt vagyok-rohanok mellé,és megszorítom a kezét.
- Végre-mélyen kifújja a levegőt majd belenéz a szemembe.
- Mid fáj-kérdem, de ő csak megrázza a fejét -,ha nem mondod el nem tudok segíteni-újjait állam alá rakaj majd a szemeimbe néz-, Vollstag az isten álldjon meg, mondd el mid fáj én nem vagyok gondolatolvasó-mordulok rá hangosan mire a körülöttem lévők kissé felhördülnek.
- Ahol megkarmolt az a lény-a többiekre nézve próbálok információkat gyűjteni, de a férfi csak méghangosabban zihál.
- Hozzatok vizet, ködszert és egy kést-az első aki megmozdul Fandral.Belenézek a szakállas férfi szemeibe, érzem ahogy izzani kezdenek enyéim,meglátom sajt tekintetem szemeiben,mire megtántorodom.A kék szín teljesen befedi az arcom, alig látszik bármi is belőllem, csak az a kék fény, ami úgy világít szemeim helyé akár két máglya.Mély lélegzet után, visszavezetem tekitetem az előttem fekvőébe és kissé feléhajolok.
- Álmod alatt megküzdesz betegségeddel és ismét épp leszel-suttogom,majd látom ahogy a férfi szemei becsukódnak.
- Mi történt- ront be Thor a szobába mire mindenki megugrik félelmében.
- Nem gyógyul a sérülése, álomadó altatja és nem tudjuk meddig húzza még-morogja Shif mire szúrósan nézek rá, a becenév hallatán.
  - Valaki lefertőtlenítette a sebét-kérdem kissé élesen,mikor lábához érek és megérzem a seb szagát.
- A gyógyítónk-mondja teljesen természetesen a nő mire én csak megrázom a fejem.
- Azóta valaki megnézte a sebet-nézek itt körül mindanyiójukon,de ők csak lesütik a szemüket.A kést kezembe véve szétvágom a nadrágot,majd a sebet fedő kötést.Gennyes vöröses vér szivárog a sebből, ami teljesen ki lett fertőtlenítve.Ahogy ismét felnézek mindenki elborzadva néz, még a háttéren álldigáló Loki is megpróbál nem elfintorodni a kötés alatt lévő szagtól és látványtól.
- Miért nem gyógyul-suttogja Shif,de választ nem kap.A vizes anyaggal körbetörlöm a cirádás oldalú sebet majd átmosom.Borzalmas illat csapja meg az orrom ahogy feléhajolok, olyan mindha rohadna a húsa.Ahogy végzek a fertőtlenítéssel, látványosan összehúzódik a karmolásnyom, csak egy apró részen marad a vörös folt,mire én csak felnézek a többiekre.Megdöbbenrt arcok fogadnak, majd egyszer csak az előttem fekvő férfi felül.Ahogy ránézek ő csak mosolyog,meredten nézek szemeibe, de most csillognak,nem topán kissé feketén, életvidáman csillognak.
- Köszönöm, adósod vagyok-hatalmas kezét vállamra teszi,majd feláll az ágyról-,megéheztem ebbe a nagy betegségbe-mindenki jóízűen felnevet, csak én próbálom meg az állam összekaparni a padlóról.Azt mondtam neki ;Álmod alatt megküzdesz betegségeddel és ismét épp leszel, és ő egészségesen ébredt, rá körülbelül negyed órára.Az történ az álmába amit én mondtam, és ez a fizikai valójára is kihatott.Segítettem a gyógyulásban,de ez teljesen tudaton kívül tettem.Megborzongat a felismerés, majd a kést lerakva az ágyra elindulok a szobába.Ahogy becsukom mögöttem az ajtót, olyan sebesen fodulok meg.Egy merev, kissé hideg mellkasnak csapódom, ami miatt azonnal hátralépnék ha nem az ajtó állna mögöttem.Felnézek kinek is mentem neki, az előttem álló fekete haján végigsimítva lép egy nagy lépést hátra.
- Sajnálom nem láttalak-mondom bele szemeibe, mik merev arcvonásokon pihennek,  majd oldlara lépek és elindulok a szobám felé.
- Ruth,mesélj nekem magadról-kezdi kissé követelő hangon,mire én megfordulok és összevonom a szemöldököm.
- Tessék-nézek rá szúrós szemmel még ő ezen teljesen jól szórakozva lassú léptekkel elindul felém.
- Egy midgardi aki álmot ad, gyorsasága mind a villámé,és nem tudja magárol az igazat-sorolja fel inkább magának mind nekem,torpantok egyet a lábammal mire zöld szemeit belemélyeszti enyéimbe-,érdekes ami veled történik, és kíváncsi lennék néhány dologra-merev testtartásátr csak mellkasa elé vont keze töri meg.
- Csakis abban az esetben mesélek ha mindez a továbbfejlődésem segíti-felhúzza a szemöldökét,majd elindul előttem.Értetlenül nézek utánna,mire ő megfordul és int, hogy kövessem.Rossz érzés lesz úrrá rajtam, de mégis utánna indulok.
- Tudod elég hamar megbíznak bennem, de te kissé más vagy.Szóval,-megfordul a tengelye körül fekete ruhája száll utánna akár a fa ágain remegő virágok a tavaszi szélviharba, homlokomra tapasztja jéghideg tenyerét.
Ott állok a S.H.I.E.L.D. haljában, körülöttem mindenki rohan, és én csak bámulom a tömeget, senki se akar észrevenni, de akkor lép elém egy szorosan összekötött hajú, kerek arcú, szemüveges kislány.
- Emma Black-mosolyog rám a rövid barnahajú szemüveges lány.
- Ruth McAdams-nyújtom felé a kezem amibe ő egy babát rak, hófehér bőröm és a baba kissé sárgás színe, összeolvad a lány meleg, tenyerében.
- Jössz játszani-elkezd szaladni előttem,de ahogy mozdítom a lábam megváltozik a kép.
  A sötét sikátorban plattyog cipőm talpa alatt a víz.Teljesen tiszta a levegő, már-már a tüdőm égeti.Ahogy felnézek,a tetőn ácsorgó Vasembert látom.Ő is vár én is várok, mindketten ugyanarra az emberre várunk, Dr.Bunsra.A doktor ellopott az ügynökségtől egy aktát, amiben ő és három cinkosa kutatásai vannak dokumentálva.Az időutazásról szóló dokumentumokat, a szervezet széfjében őrizték, de ő ellopta és elszkött vele.Itt Rotterdamban minden másabb mind a Nagy Alma környékén, a levegő fülledtebb, halszag van mindenhol.A tetőről kavicsot dobnak rám mire én azonnal felnézek, Vasember mutogat észak-nyugat irányba mire én csak bólintok,ő elszáll még én a sétálok tovább.A hosszú sikátorba nevetés hanagja hallatszik,majd egy megtermett férfi cipőjének csattanása a fekete vizes murván.Azonnal menedéket keresek, amit meg is találok egy kékre festett konténer mögött.Csuklómon megigazítom a pántot, és megnézem a kés jó helyen áll, vagy sem.Ahogy mindent tökéletesnek találok, a mellettem elhaladó doktor felé lépek egy lépést.
- Hova-hova ilyen késő este dr.Buns-kérdezem mézes-mázos hangon mire a negyvenes évei elején járó, kissé túlsúlyos kopasz férfi megfordul.Kabátja mereven követi testét, tokája kissé izzadtan csillog, és levendula illatot áraszt magából, az előttem álló.
- Oh, hálla az égnek Ruth, csak te vagy az-vékony ajkait egy undorszerű vigyorba fromálja majd lépne egy lépést előttem de én a vállánál fogva hátrarántom.
- Valami önnél van mi a S.H.I.E.L.D. tulajdona-kezem itt a táskája felé lendítem mire ő pofovág a táskával.
- Mocskos kis fattyú-ordít rám majd futni kezd.A lila köd ellepi az agyam a pisztolyomért nyúlok és vádliába lövök.De pechemre ez az első éles lövésem és csak súrolja a férfi lábát nem találja el, de annyi elég, hogy térdre essen. -,hülye korcs,mit gondolsz te magadról-ordítja fájdalmába,és négykézlábra ereszkedve megdordul felém,egyik kezén támaszkodik még másikban meglátom a pisztolya csövén megcsillanó fényt.Amilyen gyorsan csak tudok felugrom a konténerre, a golyó a konténerbe fúródik, hangja beteríti a némaságot, és elindít egy szirénát.A fülem sípol, érzem ahogy elharraptam a szám idegességemben.Leugrok a kukáról, a férfi lőni próbál,mire hátralépek, de csak üres kattanás hallatszik, elfogyott a lövedék.Dühömbe felé lépek, kirúgom kezéből a fegyvert, meglepettségében egy hangos kiáltás hagyja el torkát. A gyakorlat hiánya miatt kissé megtántorodom a nagy lendülettől amit a testnek adtam így oldalt helyzetbe állok.Ahogy fordulok úgy húzom ki csuklószorítomból a kést és a férfi torkába mélyesztem.A kövér férfi, sebéből kibuggyan a vér, torkához kap kihúzza a fegyvert, de abban a percben a földre esik.Arccal a murván fekszik, teste rángatódzik előttem,majd egy hörgéssel abbamarad minden mozgása.Ahogy felnézek fátyolos tekintettel meredek magam elé,meghallom a mechanika hangját,mire zokogásba török ki.
  - Utálom ezt a nyaralást-morgom majd a párnát a fejemre húzom-,minek kellett nektek elhoznotok ide, ha nem csinálhatom azt amit akarok-a párna az arcomon, kezem az ágyon úgy mutogatok mindenfelé.
- Mégis mit akartál te csinálni-kérdi nevetve Steven,mire én leveszem a párnát az fejemről, és ránézek.
- Steven bácsi, ott volt Sebastian, vele teljesen jól éreztem magam, meg akart tanítnai robogót vezetni-a szőke hajú férfi csak felnevet és leül velem szembe az íróasztalra.
- Nem csak a robogó miatt akartál te vele lenni-néz rám érdeklődőn,mire én megvonom a vállam és felállok az ágyból.
- De hiába minden, két nap múlva elutazunk, és ebből az egyik nap a helyi ügynökséget kell meglátogatnunk.Esküszöm, szerintem ti arra akartok ösztönözni,hogy egyedül haljak meg-kinyitódik a szoba ajtaja, de én megfordulok tegelyem körül, lábaim lerakom a földre és a barackszínű falak közt elindulok a fürdő felé.
- A kislány hisztizik-állapítja meg Tony,mire a két férfi ismét felnevet.
- Igazi úrinő lesz belőle ha így halad- csipkelődik Steve mire én válaszként másodjára is becsukom agam mögött az ajtót, csak most hagyom hagy szálljon magától a kilincs a zárba.
- Ne csapkodj mert Bruce kiakad-morog Tony mire,összébbhúzom magam.Ha Bruce bácsi kiakad jön Hulk, aki mindig ideges.A fürdő ablaka kivágódik,mire én azonnal odakapom a fejem.Egy maszkos férfi lép be rajta, csak a szemei látszódnak de azokat is lesüti.A fogmosópohár után kapok azt vágom hozzá, de ekkor a férfi kinyitja szemeit.Gyönyörű kék szemek néznek vissza rám, ahogy leugrik a wc-re és onnan felém sétál a fogselymet húzom kis és egy jól irányzott rúgás után a földre terül.Kinyílik mellettem az ajtó, egy napbarnította kéz kihúzza az előttem fekvő férfit és hallom ahogy püfölni kezdi.Még ketten vannak előttem, aki felőlem van annak kezében tőrt látok.Egy cirádás mintázatú, kék kőfogalatos, kacskaringózó pengélyű tőr.Felém halad,mire én legugolok és kirúgom a lábát, a földön fekszik mire a másik férfi nekivág a falnak.A mosdótál nyekken súlyom alatt még a tükör felszisszen.Rúgkapálok de nem találom el a férfit, ki mostmár tejesen közelemben van.Arcáról lehúzom a maszkot, egy hófehér bőrű, férfi áll előttem,kinek se szája se orra.Csak a szemei vannak, azok a gyönyörű kék szemek.A férfi maga felé húzza a kezem, mire én gyomorszályon rúgom, de mindha meg se érezne.Látom ahogy egy kéz átöleli derekát és húzni kezdi el előlem, de késő.A penge belmélyed húsomba és végigszánkázik a bőrömön.Felsikítok fájdalmamban, mert ilyet még nem éreztem, egyszerre ég és szúr a frissen szerzett sérülésem.Az arctalan férfi szeme égni kezd, gyönyörű kék lánggal,mi bódítóan hat rám,mindha tudatomba suttogna,hallom mit mond de mégsem értem.Tony a háttérbe valamit kiált felém, de teljesen olyan mindha víz alól hallanám.
  Ahogy kinyitom a szemem, Loki kutakodó tekintetével találom szembe magam,mire behúzok neki egyet.Arccsontjához kap, de én ellököm magam mellől.
- Mire votl ez jó,mondd meg mire-kiabálok vele-,minek kellett ez?Mostmár boldog vagy, mindent tudsz amire kíváncsi voltál-de ő csak mereven áll,értetlen tekintettel kissé bambán néz amég én megpróbálom magam összeszedni, és nem megfolytani az előttem álló tagot, addig ráeszmélek hol is vagyunk igazábólm, a szobám előtt.Kivágom az ajtót majd becsapom magam után.
- Őrült, emberfajzat- mondja teljesen jól érthetően, mire az emlékek hatása maitt a fekete kanapén kuporogva próbálok megnyugodni.