Crown

6.Irány a Föld, egy potyautassal

Hírtelen jött ötletem egyik, mellékpéldányának most vágtam hozzá az első kezembe akadt eszközt ami nálam volt, és ez a táskámat jelenti.Ahogy a kivetüléshez ért a bőr , hatalmas csattanással esett a földre.
- Nem vagy vicces, szerinte Thor nem fogja ellenőrizni, hogy valódi vagy vagy sem-mondom az előttem lévő falnak, mire halk csattanás szerű hangot hallok a hátam mögül.Azonnal megfordulok, de csak egy őrrel találom szembe magam.
- Laufeyson most azonnal gyere ide-a hatás kedvéért még trappolok egyet a lábammal de nem hat-, veszünk neked mindent elsöprő akcióban lévő holmit.De csakis egyet, úgyhogy jól meg kell gondolnod mi legyen az-tárgyalok egy hatalmas aranyszínű motívumokkal díszített, aprólékosan megfaragott oszloppal.
- Mi az az akció, midgardi- hallok meg magam mögül.Azonnal hátra fodulok, ott áll előttem, vagy a hologrammja vagy ő de ott áll.
- Akció; egy adott holmit olcsóbban lehet megvenni mind az év többi napján, csak egy bizotnyos ideig tart, így ki kell használni-szemöldökét összeráncolja.
- Meg akarsz vesztegetni egy olcsó midgardi kacattal, engem- kérdi lassan hisztérikusan mire bólintok.
- Ha úgy nézzük, a Földön te egy szegény ember vagy mivel nincs pénzed- darálom.
- Egy isten vagyok-förmed rám, mire csak megingatom a fejem.
- Thor- kiáltom el magam és elindulok a palota külső kertje felé.A kinti zöld elhomályosodik, ahogy egy hegyomlás szerű alakra koncentrálok.
- Ruth- mondja kissé idegesen.
- Elnézést, ha megzavartam valamit-nézek itt Jane-re is-, de mennék telefont venni és Loki ármánykodik-morgom.
- Mit vártál tőle-kérdi szúrósan Jane, de inkább megfordulok és elindulok a palota felé.Nem mutatkoztunk be egymásnak, szerintem elég volt neki a közelemből, amit teljesen megértek.
- Nem akarok zavarni, gyorsan letudjuk az egészet, megkeressük, elaltatom egy ló mögé kötjük és vágtatunk Heimdallhoz, megmondjuk, hogy leengedtél és majd visszajövünk amint végeztünk a dolgommal-a mellettem sétáló isten összevonja szemöldökét.
- Csak a bűnösöket kötjük a ló mögé- morogja.
- Felélem el is dobhatod a Földig, csak legyünk már ott-sopánkodom.
- Loki-mennydörgi,mire kissé lelassítom a lépteim és a háta mögött kullogok tovább.
- Már te is testvér- hallatszik a válasz, a foloysó végéről.Hatalmas léptekkel indulunk meg egy arany színű ajtó felé.Thor, bekopog majd benyit, én valahogy nem erre számítottam, engem enged be előre majd becsukja mögöttünk az ajtót.Loki megsokszorozódott, szám szerint meghatszorozódott.
- Testvér, tegnap eldöntöttem valamit, és a te segítened kell ebben- kezdi higgadtan.
- Loki emeld fel a segged, és gyere el a Földre,mert ha nem én tarkónváglak-mordulok rá,mire az összes klón, semmitmondó arccal rámnéz.
- Ezzel nem érsz el semmit-néz rám szelíden a Villámok istene.
- Akkor jó-táskából kiveszek egy kissebb élű kést,mad forgatni kezdem az újjam között.
- Mit akarsz azzal csinálni-kérdi egyszerre Thor és Lokik.
- Kissé fegyver fétisem van, ha nem gond-mosolyodom el és elindulok az első hologgramm felé.Egy hírteleln mozdulattal vezérelve elém áll kicsavarja kezemből a kést, majd a hátam mögé csavarja kezem.
- Meg akarsz halni midgardi-kérdi eszelős hangon, mire hátravágom a fejem ezzel orrba vágva őt.A szorítás elmúlik, mire megigazítom magamon a pulcsim és elindulok a könyvespolc előtt álló Loki felé.
- Ne haragítsd magadra- morog Thor, és hallom ahogy tesz egy lépést felém.Szemeim izzani kezdenek, majd belenézek a zöld szememkbe.
- Álmodban rámutatsz valós magadra- de mire kimondanám máris eltűnik a hologramm.Szemeim nem zabolázv fordulok meg, mire csak annyit hallok valaki elterült a földön.Érzem a teste súlyától meginogó padlót, hallom ahogy gyorsan veszi a levegőt, és érzem ahogy valaki a hátam mögé lép és befogja a szemeim, tenyerével.Lecsukom szemeim, majd érzem ahogy már nem égnek, a hatalmas tenyeret szemem előtt megfogom majd lehúzom őket onnan.Loki kuporog a padlón akár egy alvó kutya, magassága elenére igen jól meg tudja magát húzni.Kissé vaszagú kezeket fogok,mire hátam mögé nézek Thor szőke fürtjeit látom a páncélon pihenni, ott ahol a vörös köpenyt rögzítették.
- Nyugodj meg, lekerültök Midgardra- mormolja.Megrázom fejem, majd felé fordulok.
- Engedj le egymagam, had jussak vissza legalább két napra, meg akarom őket látogatni, ez rosszabb mind bármelyikőlyük bevetése.Ott legalább megvan az elektronika, a repülő, a hírek, de itt semmi, nem tudok róluk semmit.Utoljára a S.H.I.E.L.D.-et megtámadta a H.Y.D.R.A.,vagy ahogy te mondtad a Muspelheimek.Nem tudom mi van odalent, és ez zavar, tehetetlen vagyok, minden éjjel rémkpek gyötörnek, ahogy Stevent kihúzza egy fémkarú férfi a vízből, ahogy Furyt lelövik, tudni akarom jól vannak vagy sem, látni akarom, ha nem másért tedd meg érte, tedd meg a barátodért.Engedj le, csak, hogy tudjam mire számítsak ha ismét feljövök-a szavak visszapattannak a hófehér falakról, a hatalmas sötétt színbe burkolt ágyról, a rengeteg könyvről, így találnak halgatag fülekre, eltávoztak tőlem, és mégis csak némán merengnek a falakról, leselkedve, mind egy hatalmasra nőtt szörnyeteg.- Thor könyörgöm szólalj meg-suttogom, mire ő csak egy aprót bólint.
- A biztonséguk mindenkinek sokat jelent, hiszek neked, elengedlek-hálát érzek, ami a szívemből fakad és végtagjaimon át tör felszínre nekirugaszkodom majd megölelem.A nyakába csimpaszokodva csünök rajta.
- Köszönöm- alig tudom kimondani mégia megteszem.
- Elviszlek- derekam körbefogva, kinyújtja kezét mire Loki azonnal feláll.
- Áljunk meg egy szóra- int felénk mutató újával-,bátyjám, te hiszel ennek a midgardinak, aki akár az életemet is kockára tette volna-kérdi felháborodottan.
- Te is ezt tetted volna, ha megtudod bajban,van a csládod- mondja kedvesen a mellettem álló.
- Szerintem ez a szerződési humbuk, mindkettőnktől borzalmas ötlert volt.Alig fejlődöm, még te már lassan az első leckét sem kaptad meg rendesne-nemlegsen legyint kezével.
- Én is megyek, két nap ide vagy oda, nincs kedvem semmiféle jött-ment midgardit nézni a palpotában.Ott lent legalább fejlődni tudok , és ki tudja lehet Odin nyomára bukkanunk- mondja úgy mindha a legnagyobb szívességet tenni meg nekem, Thornak vagy akár az egész univerzumnak.
- Ott lent még több mindgardi van mind itt fent-váltok afektáló stílusra mitől kikerekedik az előttem álló fekete hajú isten szeme.
- A fejlődés, és a fogadalom ami visz tovább, mindgardi-morogja mire csak megvonom a vállam.
- Akkor legyen, lemegyünk téged transzba ejtetlek kíváncsi leszek meddig bírod, én addig elmegyek és elintézek mindent,majd te mikor felébredsz, leírod mit tapasztaltál és láss csodát, elmegyünk a plázába vásárlunk majd pár ruhát, ne meg veszünk egy új telefont-kissé értetlenül néz, de bólint.Loki mellénk sétál Thor vállába kapaszkodik, még rajtam pihenteti karját, jeges éritése van, mitől megborzongok, de mindha észre sem venné, mégjobban rámnehezkedik. Harceszköze kezébe kerül,majd maga a kis gombócunk elindul az ő vezetésével ki a folyosóra,majd maga előtt prögeti fegyverét, és mi a magasba szállunk.Alattunk a szívárványhíd, még felettünk a most is csillagos ég.Még nem volt alkalmam este megnézni teljes csodájában, de ha visszajövök az lesz az első.Leszállunk,majd érzem ahogy a csuklómon kattan valami, mire azonnal odanézek, egy fém karkötő amiben van egy foglalakt,de nincs benne kő.
- Heimdall, engedd le őket a beszélt helyre-mennydörgi, a kapu őre bólint.
- Thor ez mire kellett-kérdem a csuklóm nézegetve.
- Ostoba midgardi, ezzel vagyok hozzádkötve-mutatja fel Loki is a csuklóját amin egy ugyanolyan perec van, csak az övébe egy hófehér kő pihen.
- Öt lépésnyi távolság, ennyit enged-mondja teljes nyugodsággal hangjában a szőke hajú.
- És mi lesz, az agykontrollal-kérdem keseregve.
- Elalatatod- néz rám Thor, majd felszáll az égbe.
- A kapu nyitódik- mondja Heimdall,mire én ránézek, mosolygok, aprót bólint majd elindulunk a portál felé.
- Köszönöm- kiáltom el magam.A mellettem álló magához húz, úgy zuhanunk a semmibe, körülöttünk szívárvány midegyik színe cikázik, még Loki jéghideg újai fogják körbe derekam.Ahogy leérünk én kicsit előre tántorodom, mire ő visszaránt magához.
- Megoldom magamtól is- legyintek felé mire ő elenged, és én tántorogva elindulok előre.
- Mit keresünk Musspelben-morogja a mögöttem lévő, tennék még egy lépést de mindha egy falba ütköznék bele.A hírtelen jött érzéstől a földre esek. Szétnézek és visszafelé kapkodom a levegőt. Mi a franc?!
- Nem indulnál meg felém, és ez egy rohadt sivatag.Itt nincs olvadt láva-felállok, majd megfordulok.Ő csak kárörvendően elvigyorodik, mire én a széttört piros telefonom utolsó három százalékát égetve, kikeresem a telefonkönyvemből Tony számát.Alig csörög ki máris felveszi.
- Minden rendben- kérdi kisé lihegve.
- A sivatagba vagyok jól esne egy fuvar-morgom.
- Mit is keresel te Dél-Afrikában- a kérdése után majd elájulok, hogy hol.
- New Yorkba jöttünk Lokival erre...-de a hívás megszakadt, köszi telefon tényleg szeretlek.
- Thor, én ha felérünk nagyon de nagyon megverlek- ordítok fel mire Loki értetlenül néz rám.
- Mi a gon, és mért fenyegeted a bátyjám.
- Dél-Afrikában vagyunk- mutatok itt körös körül a homoktengeren mire őfelsége leül a földre.
- Utálom az ellenségeim-morogja.
- Igen az ellenségeket utálni kell-bólogatok.
- Odin megátkozott mituán megpróbáltam leigázni Midgardot.Azt az átkot olvasta rám, hogy többet midgardiak közé nem mehete, a Bifösttel-lábával túrja a homokot.
- Te erről halgattál-nézek rá döbbenten,de nem válaszol-, te normális vagy-fújtatk.
- Legalább tudlak tanítani, ahogy te is tudsz engem fejleszteni- arcom tenyereimbe temetem.
- Te egocentrikus, öntelt, nárcisztikus, szociopata, barom, hogy én téged mennyire utállak-már a végét ordítom mire az ő szemei felcsillannak-,amikor te is hallottad mért jövök le, és jól tudod, hogy ez nekem mennyire fontos, mért nem tudtad elmondani, akkor most rég a Nagy Almában lennék, vagy Queenesben, erre itt dekkolok az Isten háta mögött, veled-értetlenség csillog a szemében,mire feláll.Merev testtartással áll, engem figyel.
- Nem tehetek róla, hogy a bátyjám engem is le akart küldeni veled, ebben most mindketten áldozatok vagyunk.Kérlek, nem az Isten háta mögött vagy, itt állok előtted-hangosan kifújm a levegőt- már-már a saját fülemnek is eszelősen hangzik.
- Csak ki kellett volna nyitni, azt a hatalmas szád- aprót bólint,már már élettelenül.De ahogy látom, nem ez nem bólintás csak a sárga csilló homokot nézi.
- Azt gondolom, hogy Thor is tudott erről-sikíthatnékom támad, amit egy apró morgással jelzek, de az előttem álló nem ért belőle semmit, vagy inkább nem akar érteni semmit.
- Több óra mire megtalálnak minket, és te még most is csak mást hibáztatsz.Mondd mire jó ez- kérdem, de már akkora gesztusokkal, hogy attól félek kiszakad a kezem.
- Néha túl sokat gondolok másokról, néha túl keveset, ezért kell mindenkit egyenlően kezelni-semlegesség hangjában, ennél is jobban feldühít.
- Ha tudnám, hogy biztosan meg tudlak ölni már rég halott lennék-mordulok fel.
- Leglább amég megpróbálsz megölni nem unatkozom-duruzsolja.Ennyi kell hatalmas léptekkel indulok meg a sóbálvány felé,mirre elé érek, öklöm a magasba lendítem de ő megfogja azt.Hideg keze a forró bőrömre gyógyír, mire másik kezemmel örbefogom kezeit, fejem mellkasának döntöm, és hűsölök.
- Így legalább nem érzem, a kiszáradás elviselhetetlen hőjét- dünnyögöm, de még mindig nem mozdulok.
- Eddig meg akartál ölni- értetlenkedik.
- Hasznod veszem, neked és az alacsony testhőmérsékletednek-suttogom már lassan mámorosan.
- Nem lepődsz meg, hogy ilyen vagyok- kérdi értetlenül.
- Láttam már, beszélő mosómedvét, kicsi fafigura szerű lényt, embert aki zöld szörnnyé válik, vagy amelyiket úgy olvasztották ki a jég fogsáágból, elaltatok másokat, szerinted egy abnormális testhőn meglepődöm, kérlek-dünnyögöm a mellkasába.
- Mégis, honnan gondolod, hogy én ezt tűröm-kérdi kérkedve.
- Akkor már rég nem itt állnál, hanem öt méterrel odébb-suttogom.Kezeim közül kihúzza kezeit, mellkasáról felemelem fejem, várom, hogy elmenjen, de tétován a fejemre teszi a kezét.
- Ilyet még nem csináltam...- látom ahogy összpontosít majd érzem ahogy minden hideg lesz körülöttem, a bőröm kékes fény borítja el,majd jégdarabkáb fedik be a, néhol zúzmarás vagyok, ahogy elengedi a fejem midenemből a hideg sugárzik.
  - Köszönöm- elmosolyodom,mire ő bólint.Fogalmam sincs miért csinálta, talán megsajnált, de ez lehetetlen, vagy lehet ezzel akart elnézést kérni, de ahogy ismerem ez is lehetetlen.-,szóval ez egy bocsi lehűtés lenne-nézek rá kissé mosolyogva,majd leülök, lassan olvadtam fel,éreztem ahogy a ruhám és a hajam is vizes lesz, de nem bántam, mert éreztem ahogy a mellettem ülő nem engedi a kiolvadásom.
- Nem kérek senkitől se elnézést-mondja teljesen rideg hangon.A homokszemek táncoltak körülöttünk, és mégsem leptek be minket, nem szólaltam meg pedig jó lett volna a néma sercegést átváltani, némi hanggá.Az időérzékem teljesen eltűnt, percek, vagy órák is eltelhettek, délibábok jöttek-mentek de még mindig itt ülünk a sivatagban, ketten.
- Fogalmam sincs mikor fognak jönni- morgom,mire a mellettem ülő árnyéka megmozdul,de nem válaszol,nem kérdez-,tényleg el kéne valamivel csapni az időt- morgom szomoran.Elém állt és mégis mellettem ült, csak megráztam a fejem és én is elé állítottam hasonmásom.Nem votl nehéz, mert megteremteni nem nehéz saját magam, csak irányítás nem sikerül sosem.Egy erősebb szél támad előttünk,mire azonnal arcom elé kapom kezem.A hajam fúja a szél, érzem ahogy a homok ráragad a karomra.Oldalra nézek, még a hasonmás én eltűt, Lokié még mindig ott áll.Mikor fogom én ezt megtanulni?
- Mégis ennek mikor lesz vége- morgom,inkább gyengeségemrre célozva, de melőlem csak egy értetlen köhögés hadja el Loki száját,mire oldalra nézek, egy tömb homokkal találom szembe magam-, fordulj meg, és takard az arcod-utasítom mire úgy tesz ahogy mondok, eltűnik hologramja,ránézek-, ezt nem tanították a királyképzőbe- élesen beszívja a levegőt majd oldalra fordul, a szájába lévő homokot kiköpi.
- Ilyen tájakra nem jutott időnk, midgardi, ez nem mindenkinek jár-morogja.
- Túlélsi útikönyv tőlem, ha ismeretlen terepen vagy mindig kövesd az ottélők példáját-valami megcsillan a szemében, de jön a szél és azonnal visszatemetem kezeimbe arcom.
- Ezt teszed Asgardon is-dünnyögi, és közben köhög.
- Asgardon nem teszek semmi mást, csak azt amiért a S.H.I.E.L.D. oda küldött, küldetésnek veszem, amit véghez kell vinnem.Tudod ezért mentem bele a fogadásba, így úgy éreztem bebiztosítom magam-helikopter hangját vélem felfedezni mire felugrok, és az előttem ülő homokembert is megpróbálom felállítani, azonnali sikerrel.Elkapom a csuklóját,majd elindulok miközben ordítok és ugrándozok,nem nézek hátra csak teszem amit kell.A nap lemenő narancssárga fénye betert mindent, érzem ahogy a rámszáradt homok lepereg rólam, a hőfok hűlni kezd, ez a sivatag szépésge, nappal meleg, este hideg.Lassan leszáll a gép,ezernyi apró homokszemcsét magával kap a propeller,mire a szemem elé emelem a kezem.Ahogy leszáll, és halkul az a bizonyos motor álltal kiadott zümmögő hang, lesöpröm magamról a homokot és hatalmasakat pislogva nézem a fekete gépet.Pilótáját nem ismerem, de aki kiszáll belőlle annak nyakába ugrok.
- Megmentettél Tony- felnevet, mire átkarol.
- Mehetünk New Yorkba- kérdi nevetve mire bólintok. Felszállok ő is felszáll és intene a pilótának,de elkapom a kezét.
- Ő is velünk jön-mutatok itt a kizárt Lokira.
- Megőrültél- morogja mire megrázom a fejem.Felállok kinyitom az ajtót, amin beszáll a fekete és zöld ruhás alak, egy gúnyos mosolyt küld Vasember felé,majd leül a helyemre.Közélyük ülök és mostmár tényleg felszáll a masina.
- Minél hamarabb meg kell találnom Stevent-kiáltok bele a levegőbe,a sisakot igazgatva, mire Tony azonnla rám néz.
- Küldetésen van, nem tudom mikor ér haza-morogja.
- Honnan tudod- kérdem.Egyikük sem tudja a másik pontos koordinátáit, kivéve ha a Bosszúállók összeülnek.
- Nem rég beszéltem vele, kellett egy kis segítség egy mesterséges szárny feljavításához-aprót bólintok majd a felhőket kezdem bámulni, amik eltakarnak bennünk.Mennydörgés hallatszik, Loki rémülten szétnéz.
- Le kell tenni a gépet, ekkora viharban nem biztonságos a repülés-hallom a pilóta hangját a fülemen lévő fülhallgatóból, a helikopter a heves szél, ide-oda dobálja akár gyereket az apja mikor hintáztatja.
- Hol vagyunk-kérdi mogorván a mellettem ülő,és kissé idegesen is.
- Afrika-hatalmasat fújtatok, de a melettem lévő, épp diskurál valamit amire nem tudok figyelni csak a tényre miszerint, még mindig mellettem ül Loki, teljesen nyugodtan.Kicsit megmozdítom a lábam, érzem ahogy a kissé lábába rúgok,itt van.
- Úgy utálom-morom magam elé,mire Loki megalkotja előttem önmagát.