Crown

8. Látomástól unatkozásig

Megtudtam, hogy a szőke melák szereti a kínai kaját, így egy kínai estét tartotunk, ami úszik a sülttésztától, a szójaszósztól, és persze a szerencsesütitől.Átöltözésre hivatkozva, berobogtam a szobámba, és már lassan két órája nem akarok innen kimenni.Hisztizek akár egy gyerek, de amit nem akarok azt nem akarom, akkor se ha kényszerítenek rá.Lentről nem szűrődik semmi féle hang se fel, így én még nyugodtabban fekszek az ágyon a plafont tanulmányozva.Régebben hajnalig fenn tudtam maradni csak, hogy nézzem az apró kis foszforeszkáló csillagokat a fejem felett.
- Ruth kisasszony, Mr.Stark szeretné ha lemenne a halba, az újjonnan érkezett vendégek fogadására-hallom, az inteligencia hangját mire azonnal felülök.
- Kik azok-hangom élesen belecsap a semmibe, amitől teljesen üresnek érzem a körülöttem lévő szobát.
- Wanda Maximoff,Pietro Maximoff már akkor ideértek amikor ön találkozott Mr.Barnes-al, most Sam Wilson tért be hozzánk-Sólyom is itt van, de mit keres itt a Skarlát Boszorkány és testvére.
- Szóval a Maximoffoknak akar bemutatni Stark-gondolataim utat törnek maguknak és hangommal együtt kiszállnak belőllem-, mondd meg mindjárt megyek-szólalok meg hangosabban és máris felállok az ágyról.Felkapcsolom a villanyt,majd belenézek a tükörbe, levettem magamról a ruhát, és így pizsamába állok a tükör előtt.Nem viszem tulzásba az öltözködést, és a színeket sem, fekete nadrágot, szürke pólót, és ismét egy fekete kötött kardigánt húzok magamra, lábbelim a szokásos.Hajam felkötöm a fejem tetejére, kifestem magam és máris készen állok az üdvözlésre.Megérintem a kilincset, hideg fut végig rajtam újhegyemből sarkamig, majd  óvatlan és mégis gyors mozdulattam már a iftben állok, ami visz oda ahova mondták.Kinyílik előttem az ajtó, és én inkább bent akarok maradni.A katasztrófa burjángzik odakint, Thor, Loki és Bucky csak szépen csendben, kissé megsemmisülve ülnek egymás mellett.Nathasa Sólyommal veszekszik, Tony Steve-vel, a két ismeretlen akik ha minden igaz Maximoffék egymásra néznek, és ők is vitatkozni kezdenek.Lassan elindulok a bár felé, majd nézegetni kezdem a kínálatot, tequila vagy wisky, legyen a második.Megfogom az üveg nyakát, leveszek két poharat, és elindulok a tömegbe.Az egyik poharat belehelyezem a éppen hevesen mutogató Boszorkány kezébe, a másik poharat Tony kezébe, Nathasa kezébe meg az üveg tetejét.
- Végre mindenki elhalgatott, -kezdek normális hangerőn beszélni, mire minden tekintet rám szegeződik-,és akkor most döntse el mindenki, hogy miért kelt fel ma, veszekedni vagy azért, hogy szeretteivel legyen, mert pohár nélkül a wisky se jó, és dugó nélkül kiszáll belőle az élet-magam mellé rakom az alkoholt és elindulok a hármas társaság felé, akik megkönnyebbüléssel az arcukon ülnek egymás mellett.
- Tényleg alkohollal csitítottad le őket- kérdi hitetlenkedve Bucky, mire bólintok.
- Olyanok mind a gyerekek, add a kezükbe a kedvenc játékukat és elhallgatnak-szétnézek az asztalon majd vissza-működőképes még a turmix-a barna hajú bólogatni kezd mire elindulok a konyha irányába.
- Ruth, ha kérdezhetnék valamit-teszi fel a kérdést Loki, de mindketten tudjuk, hogy kérdezi fog bármi is a válaszom,  megfordulok.
Előttem minden elsötétül, majd mikor kinyitom a szemem egy erdőben vagyok, a madarak lágy éneke talpam alatt a talaj, ahogy érdesen megroppan, a hajamba belekapó kellemes meleg szél,előttem táncot járnak a porszemek, a Nap sárga fényében, sikítás, a hang irányába fordulok.Egy velem egykorú lány rohanni kezd felém, de háta mögött nem jönnek üldözői.Felém tart mind aki nem vesz észre, átrohan rajtam, a hatalmas lendülettöl földre esek.

Lassan feltápászkodom, fekete vizes aszfalt ami a lábam alatt van, körülöttem roncsok.Lassan elindulok előre, bűz, jeges fuvallat, véget nem érő fusztráltság.Egy vasból és gumiból álló roncs-szigetet elhagyva, befordulok a folyosón ami mellette áll, és azon túl megint egy sziget hever.Törmelék ropogásat hallom, látom ahogy valaki a mellettem lévő kupac felől szánkázik lefelé.Felé nézek,a sötét éjjel sem segít látásomon, semaz, hogy félhomály van, közelebb lépek, de még mindig nem látok semmit.
- Megöltél, most megöllek-morogja valaki, rekedt, kötekedő hangon, éles fájdalom a kezemben.