*Jungkook szemszöge*
Egy buliban ülünk a barátaimmal, de őszinte kell hogy legyek, ennél rosszabb házibulit még életemben nem láttam. Az elméletileg barátnőm valahol megcsal éppen, engem meg lerázott. Hirtelen lehuppant mellém Jimin, majd mikor ránéztem, valami elpattant bennem. Már olyan régóta ismerem, de most ugyan azt érzem nála, mint a barátnőmnél a kezdetekben. Vagyis.. ő már nem a barátnőm. Ez volt az utolsó húzása, velem nem fog játszadozni! Majd holnap tájékoztatom őt is erről, de most szerintem Jimin fontosabb
-Na mi van Kook? Szerinted is unalmas ez a házibuli? - kérdezte egy sóhajjal Jimin.
-Ennél rosszabbat még sosem láttam. - motyogtam, mire Jimin elkapta a kezemet.
-Menjünk innen! Tudok egy helyet! Annyian vannak itt, fel sem fog nekik tűnni, hogy eltűntünk! - nézett rám reménnyel a szemében, szinte már könyörögve.
-Rendben. Biciklivel vagy? - kérdeztem tőle, mire bólintással válaszolt, majd megindult a kijárat felé, még mindig fogva a kezemet.A friss levegőre kiérve elengedte a kezem, elkötötte a biciklit, majd felszenvedtük magunkat ketten a járgányra. Ő ült az ülésen, én pedig a csomagtartó szerű dologra, miközben átöleltem őt a derekánál kapaszkodás gyanánt. A szívem őrült módjára kalapált, de betudtam ezt csak a furcsa biciklizésnek.
Nem tudom mennyit utaztunk, de már kezdtek zsibbadni a végtagjaim. A következő pillanatban azonban fékeztünk, majd leszálltunk Chim biciklijéről. Az említett tárgyat gyorsan kikötötte egy fához, majd elindult egy ablak felé, ami a talaj szintjén volt. Benézett, majd mikor látta, hogy tiszta a terep, benyomta az ablakot, majd bemászott. Vonakodva ugyan, de én is utána mentem.
Bent egy nagy medence fogadott minket, majd a következő pillanatban már csak egy csobbanást hallottam: Chim beugrott a vízbe. Intett egyet nevetve, hogy menjek utána, mire egy nagy mosollyal én becsobbantam mellé. Nevetve fröcsköltük egymást, aztán Chim felvetett egy ötletet.
-Ki tud tovább a víz alatt maradni? - kérdezte, mire nevetve elfogadtam a kihívást, majd egyszerre buktunk le a víz alá. A víz alatt csak néztünk egymás szemébe. Olyan lassú volt minden egy pillanatra, aztán Chim hirtelen felém úszott, majd nyomott egy puszit ajkaimra. Erre a meglepődöttségtől feljöttem a felszínre, majd mikor ő is megjelent ott, akkor számon kértem,
-De hé! Ez csalás! Hátráltatsz a játékban! -mondtam neki, mire felkuncogott.
-Akkor újra. Vállalom a kockázatot! - mosolygott, majd lebukott újra a víz alá.Láttam, hogy megint közeledik, azonban most én is elindultam felé. Egy pillanatra megálltunk, majd hirtelen megcsókolt. Viszonoztam, és rájöttem egy fontos dologra. Én szeretem Jimint. A csókot nem megszakítva jöttünk fel a a víz alól, ahol ugyan úgy folytattuk ezt a tevékenységünket. Az idilli pillanatot egy kislány sikolya törte meg. Oldalra néztünk, ahol megláttuk a hang tulajdonosát, aki tényleg egy kislány volt. A medence mellett állt, és nézett minket
-Anya, apa! Gyertek ide! - kiabálta, mi pedig a legnagyobb sebességgel másztunk ki a medencéből, majd az ablakon át felugrottunk a biciklire és elhagytuk a kertet. Az én lakásomba mentünk, ahol adtam Jiminnel ruhákat, majd mikor mindketten átöltöztünk, leültünk a kanapéra.
-Kook... szeretlek! - mondta Jimin.
-Én is szeretlek, Jimin! - válaszoltam, majd ajkaira hajolva eldöntöttem őt a kanapén. Az aznap este történtek pedig csak ránk tartoznak.Sziasztok! A SKAM című sorozatból az egyik kedvenc jelenetemet írtam át JiKookra. Ha tetszett, bátran jelezzétek :))
Nemoo
YOU ARE READING
BTS - Oneshots
FanfictionA címből minden kiderül. „-Nem jösz?- kérdezte. -Hova? Engem kidobtak otthonról, most mennem kell valami kellemes kis bokrot keresnem, ahol leélhetem életem hátralévő részét.- válaszoltam azt, ami a leglogikusabbnak tűnt." „- Hyung... miért ölelsz...