BTS - Oneshots

VMin - Elválasztva #2

*Jimin szemszöge*

-Na, akkor megyünk? - pattogott a kapu előtt Tae, én pedig nevetve csatoltam fel a pórázt Rex nyakörvére.
-Persze, indulhatunk. Csak Rex nyáron mindig velem jön mindenhová, szóval most sem hagyhatom itthon! - mosolyogtam egy nagyot, majd kilépve a kapun elindultam Tae-vel és Rexszel az oldalamon először a tanyák felé, a külvárosba. Földút vezet odáig, az egyik oldalon pedig végig fák vannak, szóval árnyékunk is lesz. Rex pedig majd szaladgál közben.
-És mondd Tae, miért költöztetek el? - kérdeztem tőle pár lépés múlva.
-Nos, ez nagyon egyszerű. A nevelő szüleim megunták a nagyvárosi életet, ezért amikor meglátták a házról a hirdetést, rögtön lecsaptak rá. De örülök, hogy eljöttünk. Most legalább van egy barátom! - nézett rám nagy mosollyal, amit én is viszonoztam. Csodás barátra leltem, nála jobbat nem is kívánhatnék!
-Nem hiányzik a forgalom? - kérdeztem újra.
-Igazából csak szokatlan a csend és a nyugalom. Itt nincsenek folyamatos autósorok, mindenki rendesen tud haladni, nem kell órákig várni a lámpánál. Nagyon király volt, idefelé is mikor jöttünk, láttam egy menő cukrászdát! - mesélte vígan, mire felcsillant a szemem.
-Cukrászda? Az itt nem sok van.. hogy nézett ki? - tudakoltam.
-Ilyen kék fala volt kívül, meg cuki felirattal volt kiírva a cukrászda szó. Voltak ilyen aranyos kis macska szobrok a bejárat előtt! - ecsetelte.
-Akkor jól gondoltam! Az a kedvenc helyem, Rexszel is beengednek engem. Ismernek minket, tudják, hogy az én kutyám viselkedik, na meg szeretnek is minket. Akkor ha megjártuk a tanyákat, akkor elmehetünk oda! - jelentettem ki, mire boldogan sikongva a nyakamba ugrott.
-Kösziii! Most nagyon boldog vagyook! Köszi Jiminnie! - szorongatott, mire nevetve kérdeztem vissza.
-Jiminnie?
-Igen... gondoltam adok neked becenevet. - válaszolta. - Nem jó?
-Dehogynem! Tökéletes, nagyon tetszik. - mosolyogtam rá, majd elengedtem Rexet, hogy kicsit fusson még.

-Itt van egy tehén! - kiáltott fel egyszer csak Tae, mire nevetve figyeltem csillogó szemeit.
-Igen, azok is vannak itt. Meg lovak, malacok, kecskék, birkák, tyúkok és nyulak is! - mosolyogtam rá
-Uu! Tényleg? - ha lehet, még jobban pörgött, mint az elején.
-Igen. Itt a kerítés mellett lesznek sorban. Majd ha mindegyiket láttuk, akkor megyünk sütizni. - vázoltam fel neki tervemet.
-Rendben! - bólogatott hevesen, majd tovább bámulta megigézve az állatokat.

-Jiminnie, fáradt vagyok! - kezdett el hisztizni, mikor elértük a cukrászdát.
-Nem baj az. Amúgy megérkeztünk! - mondtam neki, mire újra nagy mosollyal indult meg az ajtó felé.
-Szia Jimin! Rex! Hát te is itt vagy! Oh... kit hoztál magaddal? - üdvözölt minket Haera, az egyik ismerősöm. Ő itt dolgozik és nagyon jól fogad minket mindig.
-Szia Haera, én is örülök neked. Ő itt Taehyung, most költöztek a szomszédba. - mosolyogtam, majd hozzátettem. - Az első igazi barátom!
-Igen! Eddig az életemben Jimin az első barátom. - mondta Tae is mosolyogva.
-Örülök, hogy végre találtál egy barátot magadnak! - mosolygott Haera. - Na és mit adhatok nektek?
-A szokásos csokisat nekem, meg Rexnek egy kis vizet. Tae? - válaszoltam.
-Nekem is jó lesz az, ami Jiminnek. - mosolygott továbbra is boldogan Tae.
-Szuper. Üljetek le, mindjárt viszem! - válaszolta, majd elszaladt Rexnek vízért.

-Furcsa elképzelni, hogy neked sem voltak barátaid, mint nekem. - mondta Tae, mikor leültünk egy asztalhoz.
-Lehet. Nekem is furcsán hatott, hogy pont te vagy ilyen magányos. Ilyen külsővel és személyiséggel... - mondtam én is azt, amit gondoltam.
-Külső? Dehogy is, nem nézek ki jól. De ha már valaki itt jól néz ki, az te lehetsz csak. De nem a külsőd a legjobb, hanem neked is a személyiséged. Nem azért fogott meg a barátság téma, mert jól nézel ki, hanem azért, mert tetszett a személyiséged. - vallotta be őszintén Tae.
-Ugyan ezt érzem. - válaszoltam neki.
-Itt is van a süti! Jó étvágyat! - hozta ki nekünk Haera a sütiket, majd Rex elé tett egy tál vizet is.
-Köszi Haera, mint mindig! - mosolyogtam rá egy nagyot.
-Nincs mit! Egyetek! - mondta, majd el is tűnt a pult mögött.
-Haza megyünk a süti után? - kérdezte Tae, miközben elkezdtünk enni.
-Igen. Ha gondolod, megmutatom a szobámat is! - válaszoltam.
-Mi? Megmutatod a szobád? Komolyan? - kérdezte izgatottan mire nevettem egyet.
-Persze! Mondjuk nem nagy cucc, de megnézheted, mik vannak ott.
-Szuper! Már várom! - hihetetlen, hogy mennyire izgatott lett ettől. Olyan, mint egy kisgyerek, akinek első napja van az iskolában. Oh, akkor még mennyire szerettem a sulit...

-Na, gyere be! - szóltam neki, majd beengedtem magunkat a kapun.
-Huu. Most izgulok nagyon! - mondta, majd elindult az ajtóhoz.
-Nem kell. A családom is bír téged, mert te vagy az első és egyetlen barátom. - nyugtattam meg őt.
-Oké. - mondta, majd beléptünk az ajtón.

*Jimin anyja szemszöge*

Amikor megláttam az új szomszédokat, rögtön felismertem őket. Név alapján pedig csak méginkább tudtam, hogy kik ők. Jimin és Tae kétpetéjű ikrek, vagyis nem hasonlítanak egymásra. Az igazi anyjuk meghalt, mikor ők megszülettek, ezért nevelőszülőket kaptak. Mi egyszerre jelentkeztünk értük és egyszerre is hívtak minket, hogy mienk a lehetőség. Akkor találkoztunk Tae szüleivel, akik most itt állnak előttünk.

Amíg a gyerekek elmentek körbe nézni, NamJoonék bejöttek hozzánk.
-Jó látni titeket ennyi év után. - szólaltam meg. - Nem gondoltam volna, hogy valaha is találkozunk még.
-Mi sem gondoltuk. Nehéz beszélni így veletek... - mondta Yoora, mire nevetni kezdtünk. Nem volt kellemetlen a légkör, inkább csak tanácstalan. - Mit tegyünk? Most barátok lettek, de mikor kellene nekik elmondanunk az igazat? Tae tudja, hogy mi csak a nevelő szülei vagyunk, de rendes anyaként és apaként tekint ránk. - folytatta.
-Jimin is tudja. De azt nem, hogy volt testvére is. Mindenesetre ez nehéz dolog lesz.
-Az biztos. Szerintem hagyjunk nekik egy kis időt, aztán elmondhatjuk nekik. - mondta Yoora.
-Mit kell elmondanotok? - kérdezte hirtelen Jimin, mire lefagytam. Vissza is értek? Ennyire elment az idő a sok hallgatással?
-Jah, csak annyi, hogy a születésnapotok egy napra esik. Nagyon vicces, nem? Majd egyszerre ünnepelhetünk titeket! - mondta hirtelen SeoJoon, a férjem.
-Igen? De jó! Ennek örülök! De most megyek, megmutatom Taenek a szobámat! - mondta Jimin, majd felmentek az emeletre.
-Ez közel volt... majd máskor beszélünk erről. - mondta NamJoon, majd felkelt Yoorával együtt a kanapéról. - De most mennünk kell pakolni. Majd Taet is küldjétek át kérlek, ha megunták azt a szobát! - kért minket, majd kimentek az ajtón.

*Jimin szemszöge*

Furcsa volt ez a beszélgetés, de sebaj.
-Oké, itt vagyunk! - állítottam meg Taet a szoba előtt - Gyere! - utasítottam, majd beléptem a szobámba. - Az ajtót kérlek csukd be! - néztem rá majd elindultam a helyiségben. - Nem nagy dolog a szobám, de tessék.
-Wow! Nagyon tetszik! Nem akarsz segíteni berendezni az enyémet? A mostani szobám nagyobb, mint az előző és valami újat akartam alkotni. - kérdezte.
-De, nagyon szívesen! Nézz körbe és menjünk! - lelkesedtem egy pillanat alatt, majd miután Tae megnézte a szobát, elindultunk a ház másik felébe.

Folytatás következik!

Nemoo